2020.09.29.

SzigetKÖZélet média

Ünnepi megyei Díszközgyűlést tartottak Győrben

Fotó: kisalfold.hu


„Magyarország ma azért létezhet még, mert az előttünk járó nemzedékek, amikor kellett, kiálltak az országért, és megőrizték azokat az alapokat, amelyeket Szent István tett le. Ezt a hazát pedig ma is a magyar emberek hite, életereje és anyanyelve élteti”- hangzott el a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat ünnepi díszközgyűlésén, kedden.

Az ünnepség elején Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, majd az ünnepség felvezetéseként elmondta, elődeink ezer esztendővel ezelőtt keresztény és független magyar államot teremtettek. „Keresztényt, mert érezték, csak a hitnek teremtő ereje van, és független államot, mely védelmet és oltalmat nyújt az országban élőknek. Augusztus 20. a függetlenségről és a szabadságról is szól, de egyiket sem adják ingyen”- mondta.

„Ma is vannak erők, amelyek azt követelik, hogy mondjunk le a függetlenségünkről, mert a nemzet szerintük már a múlt. Ők nemzetek nélküli Európát akarnak, amelyet kedvükre lehet irányítani. Magyarország ma azért létezhet még, mert az előttünk járó nemzedékek kiálltak az országért, és megőrizték azokat az alapokat, amelyeket Szent István tett le. Választanunk kell tehát, hogy megvédjük-e Magyarország függetlenségét vagy a nemzet sorsát nemzetnélküli liberálisok kezébe adjuk, akik véget akarnak vetni annak az Európának és Magyarországnak, amelyet mi ismerünk” -hívta fel a figyelmet a megye elnöke. 

Végül kiemelte, az elődeink által alapított keresztény és független állam már több mint egy évezredre biztosítja magyarként való megmaradásunkat Európában. „Államalapításunkra emlékezve tehát ünnepelnünk kell az időtlen magyar Hazát, melyet a magyar emberek –bárhol éljenek is a nagyvilágban- hite, életereje, anyanyelve testesít meg és éltet”- hangoztatta Németh Zoltán.

Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke
Fotó: kisalfold.hu


Az ünnepi beszédet Székely Zoltán művészettörténész, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója mondta. Beszédében hangsúlyozta, Szent István tisztelete a katolikus nemzeti identitástudat megtestesítője volt, amely szorosan összefonódott Mária kultuszával, s a kettő együttesen alkotta a Patrona Hungariae eszmét. 

„Első királyunk személye azonban alkalmas volt arra is, hogy ezen túlmenően aktuális eszmei-politikai törekvéseket jelenítsen meg, amelyeknek tekintélyt kölcsönözhetett illetve történelmi igazolást adhatott. Ekként a 19-20. században az egységes magyar állam eszméjét szimbolizálta. Az I. világháborúig az országot feszítő centrifugális erőkkel szemben, Trianon után pedig a területi revízió történeti jogalapjaként”- emelte ki beszédében a művészettörténész. 

Díjazottak:

Németh László – Győr-Moson-Sopron Megye Díszpolgára Kék Szalag kitüntető cím

Németh László atya Agyagosszergényben nagycsaládba született, s már fiatalon vonzotta a papi hivatás. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban tett érettségije után rögtön a szemináriumba jelentkezett. A szeminárium után három évig Oroszlány-Majkon, négy évig Gönyűn, kettő évig pedig Nádorvárosban volt lelkipásztor. Innen visszaszólították a papi szemináriumba, ahol hét év spirituálisként eltöltött idő következett. Itt fogalmazta meg hivatásának egyik fő mondatát: „Papnak lenni nem szerep, hanem életforma”.

László atya 1983-ban került Mosonmagyaróvárra, Mosonba, első plébánosi szolgálati helyére. A városrész rengeteget köszönhet neki, generációkat mentett meg a katolikus keresztény kultúrának, s elévülhetetlen érdemei vannak az egyházi oktatás újraindításában. Megszervezte a hívek lelkipásztori szolgálatát, s a László atya számára így felszabaduló idő a híveké lett. Családias plébániai légkört teremtett, melynek köszönhetően erősödött a szentmisék látogatottsága: voltak hívek, akik Mosonmagyaróvár környékéről jöttek el a miséire. Egyre több gyermek érkezett hitoktatásra is. Rendszeresen látogatta a betegeket és az időseket. Szolgálata nyomán pezsgő lelki élet bontakozott ki a nyolcvanas évek Mosonjában. Mindez jótékonyan hatott a városrész társadalmi megújulására is. 

Tizenhat év után Csornára, a Jézus Szíve városplébánra helyezték át, ahol az akkori katolikus közösség volt válságban. Itt is példamutató módon építette újjá az egyházközséget: ministránsokat gyűjtött maga köré, énekkart szervezett és megalapította az egyházközség képviselő testületét. Rengeteg fiatalt vont be tevékenyen a közösség életébe, akik közül többen most is aktívak a helyi közéletben. Jó kapcsolatot ápolt a városvezetéssel, valamint a Premontrei rend vezetőjével és szerzeteseivel. Csorna után Lipóton teljesített szolgálatot.

László atya kispap kora óta elkötelezetten tevékenykedik az erdélyi és a határon túli magyarságért. Számos alkalommal szervezett zarándokutat, ahol a határon túl élőknek könyveket és az ottani ínséget enyhítő élelmiszercsomagokat vittek. Küldetéssé vált számára, hogy megismertesse az itthoniakkal Erdélyt, Felvidéket, majd Kárpátalját és Délvidéket.

Dr. Pápai Lajos megyéspüspök 2013-ban általános püspöki helynökké tette meg és a soproni főesperesi címet adományozta neki. Az egyház pedig a tevékenységét pápai prelátus címmel ismerte el. 

Keresztény nemzeti kultúránkból meríteni megyei példaképet rendkívül időszerű, László atya személye reprezentálja Győr-Moson-Sopron megye sokszínűségét és szellemi gazdagságát. Megyénk több területén elhivatott szolgálatáért és példás életútjáért máig nagy tisztelet övezi az egész térségben.

Németh László munkásságát végigkísérte az útmutatás, amelyet még kispapként bencés tanárától, Nádasi Alfonztól kapott: „Légy mindig elérhető és mindig megszólítható.”
Kedves mosolya, figyelmes tekintete, barátságos hangja csakugyan bátorítja mindazokat, akik találkoznak vele.

Németh László atya
Fotó: kisalfold.hu


Horváth Attiláné – Győr-Moson-Sopron Megye közoktatásáért Péterfy Sándor-díj

Horváth Attiláné a Kertészeti Egyetemen végzett, pedagógusi diplomáját pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte.

A jelenlegi Soproni Szakképzési Centrum Porpáczy Aladár Szakképző Iskolája, Kollégiuma és Általános Művelődési Központja pedagógusaként sok éve dolgozik. Munkája során mindig odafigyelt arra, hogy az oktatás a diákok számára minél könnyebben érthető formában történjen. Innovatív megoldásaival eredményes pedagógiai munkát végzett, mely közösségépítőként jelentősen hozzájárult az adott intézmény színvonalának emeléséhez. 

Civil tevékenysége során a Fertőparti Kulturális Egyesület tagjaként számos programot szervezett a Fertő-parton. A Civilek a Fertőtájért Egyesület alapító tagja és első elnöke. A fertőhomoki közélet aktív résztvevője. 

Pályázatok sokaságán keresztül rengeteget tett azért, hogy a gyermekek megismerkedjenek a tájegység hagyományaival, szokásaival. „Az örökségünk a Fertő-táj” című könyv szerkesztője, mely kiadvány évekig az ezzel kapcsolatos tantárgy tankönyve volt.

Életével, munkájával évtizedeken keresztül nemcsak munkahelye és a település, hanem az egész térség javát szolgálta.

Horváth Attiláné
Fotó: kisalfold.hu


Csornai Bárdos Lajos Kórus Egyesületnek – Győr-Moson-Sopron Megye művészeti tevékenységéért Kormos István-díj

A vegyeskar 1959-ben alakult Csornai Központi Énekkar néven, Nagy Kálmán karnagy irányításával. 1988-ban vette fel Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy nevét. A kórus 8 alkalommal kapott országos aranykoszorús minősítést, 15 alkalommal szerepelt a Magyar Rádió kóruspódiumán és a közel 600 belföldi fellépése mellett járt Szlovákiában, Kárpátalján, Erdélyben, Ausztriában és Hollandiában is. 

Az alapító Nagy Kálmán 1996-ban adta át a karmesteri pálcát, amikor Budapestre költözött. Utódja Csorba János lett, akit Winklerné Palotai Ajnácska, majd Kövecs Hajnalka követett. Horváth József 2007 óta vezeti a kórust.

A már említett fellépések mellett rendszeresen adnak koncertet a Csorna Város Önkormányzatának szervezésében megvalósuló rendezvényeken. 2016-ban a város Pro Csorna Emlékérem kitüntetésben részesítette az egyesületet.

A Csornai Bárdos Lajos Kórus Egyesület működteti az énekkart, szervezi a kórus fellépéseit, s együttműködik a város és a megye számos egyházi-, gyülekezeti- és civil intézményeivel, vállalkozásokkal és gazdasági társulásokkal tevékenysége feltételeinek megteremtése érdekében.

A kórus tavaly ünnepelte megalapításának 60. évfordulóját. Legfőbb célja az egyetemes zenekultúra, a népzene, műzene, a világi- és egyházi zene értékeinek feltárása és ápolása, ezen belül is kiemelkedő szerepet biztosítva a magyar zenei értékeknek.

Horváth József, a Csornai Bárdos Kórus karnagya és Neuberger Imre kórustag, a Csornai Bárdos Kórus egyesületének elnöke
Fotó: kisalfold.hu


Odoricsné Buthi Krisztina – Győr-Moson-Sopron Megye szociális tevékenységéért Dr. Batthyány-Strattmann László-díj

Odoricsné Buthi Krisztina szakmai munkáját a Vas Megyei Markusovszky Kórházban osztályvezető főnővérként és szociális munkásként kezdte. 2003-ban került a beledi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz intézményvezetőnek. Szintén Beleden 2006-tól az Egyesített Szociális Központ vezetője lett. 2016-ban vette át Kapuváron a Nyitott Kapu-Vár Szociális Szolgáltató Központ vezetését. 

Munkáját mindenkor magas szakmai tudással és hozzáértéssel végzi. Külön kiemelkedő az az empátia, amelyet mind beosztottjai, mind pedig az ellátottak irányába tanúsít. A vezetése alatt álló intézményeket kiváló munkavégzés jellemezte és jellemzi; folyamatosan új utakat keres az ellátás színvonalának emelése érdekében. Nem hagyatkozik csupán az intézmény finanszírozására kapott lehetőségekre, hanem számtalan nyertes pályázattal igyekszik munkájuk minőségét javítani, szolgáltatásaikat bővíteni. 

Civil területen végzett tevékenysége is kiemelkedő: az általa vezetett Rábaköz Ifjúságért Egyesület a térség meghatározó civil szervezete. 

A Nyitott Kapu-Vár Szociális Szolgáltató Központ több önkormányzat társulásaként végzi munkáját. A települések polgármesterei kivétel nélkül elismerően nyilatkoznak munkájáról. 

Odoricsné Buthi Krisztina
Fotó: kisalfold.hu


Darnó-Hús Funkció Kft. – Győr-Moson-Sopron Megye gazdaságáért Meller Ignác-díj

A Funkció Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t 1991-ben a Kovács család alapította. A húsfeldolgozó üzem 1995 óta állít elő különféle húskészítményeket, melyeket “Darnó-Hús a Szigetközből” néven hoztak forgalomba. 

A vállalkozásnak jelenleg két testvér, dr. Kovács Péter és Kovács Nándor a tulajdonosa, mindketten rendkívül aktívak a gazdasági közéletben. Dr. Kovács Péter az Agrár-, valamint a Kereskedelmi és Iparkamarában, Kovács Nándor pedig a Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestületben tevékenykedik.

Hitvallásuk a kifogástalan minőségű, házias ízvilágú hústermékek gyártása, kizárólag hagyományos módszerekkel. A Darnó Hús ragaszkodik a legjobb minőségű, hazai alapanyagokhoz. Receptúráik a kor igényeinek megfelelően fejlődtek, ugyanakkor termékeikben megőrizték a hagyományos szigetközi ízvilágot.

A Darnózseli székhelyű családi vállalkozás, dolgozói is túlnyomó többségben szigetköziek. A Darnó-Hús Funkció Kft. két megyerikum termékkel is büszkélkedik: a kolbászvariációkkal és a darnói disznótorossal. A megyei önkormányzat hivatalos külföldi útjai során megyénk bemutatásakor szívesen prezentálja a cégtől adományként kapott termékeket testvérmegyéiben és más külföldi rendezvényeken. 

A Darnó-Hús Funkció Kft. tradicionális magyar hústermékeket állít elő prémium minőségben, és szinte minden szálával Győr-Moson-Sopron megyéhez kötődik. A cég múltja és törekvése példaértékű a vidékfejlesztésen alapuló lokális identitásfejlesztésben.

dr. Kovács Péter
Fotó: kisalfold.hu
Megosztom: