2020.10.19.

SzigetKÖZélet média

Új köntösben, kiállításokkal várja majd látogatóit a mosonmagyaróvári vár


Az idei év végére befejeződhetnek a mosonmagyaróvári vár felújítási munkálatai, legkésőbb 2021 elejére pedig kinyílhat az épület a látogatók előtt – újjászületve, méghozzá turisztikai látványosságként. A város jelképes épülete 1,3 milliárd forintos összegből, európai uniós támogatással szépül meg.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 39 műemlék újul meg, új funkciókkal is gazdagodva, hogy megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. A mosonmagyaróvári épület is ennek a nagyszabású programnak a keretében születik újjá. A magyaróvári vár az ország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Egyike azon kevés váraknak hazánkban, amely napjainkban is közel eredeti kiterjedésében áll, így nem csoda, hogy Mosonmagyaróvár egyik legjobban beazonosítható szimbólumává vált. 

1,3 milliárdból születik újjá 

Portálunk megkeresésére a projektről a konzorciumvezető Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (továbbiakban: NÖF) és a projektmegvalósítást koordináló konzorciumi partner a Széchenyi István Egyetem nyújtott bővebb tájékoztatást.

Az épület „A Mosonmagyaróvári Vár turisztikai fejlesztése” című projekt keretében 1,3 milliárd forint európai uniós forrásból újul meg – közölte híroldalunkkal a NÖF. Tájékoztatásuk szerint a projektben megvalósítandó feladatok tervezetten 2020-ban elkészülnek, előreláthatólag legkésőbb 2021 elején pedig már látogatható lesz a vár, melynek alapkőletételi ünnepségét 2018 novemberében tartották.

A fejlesztés révén a kulturális örökségvédelem jegyében a vár részbeni rekonstrukciójára és állagmegóvására került sor, illetve a fejlesztés fő célja a vár turisztikai hasznosítása, valamint a meglévő gyűjtemény és ismeretanyag innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel való kiegészítése, így annak megtekintése minden korosztály számára izgalmas lehet majd.


Megszépült homlokzat, korszerű fűtésrendszer, hangulatos udvar

A vár földszintjén helyreállították az eredeti történeti térszerkezetet, az egykori „nádori termet”, egyúttal – figyelembe véve az építéstörténeti szempontokat is – korszerű fűtés-, valamint erős- és gyengeáramú hálózatot is kialakítottak. Ezen fejlesztések szükségesek voltak a látogatói komfort növeléséhez, valamint az élményalapú attrakciók üzemeltetéséhez is.

Ezen kívül megújult a vár homlokzata és tetőszerkezete, valamint különböző rendezvények tartására is alkalmas, esztétikus és hangulatos belső udvart alakítottak ki. Maga a vár, mint történelmi emlék is turisztikai attrakcióként kerül majd megjelenítésre. 

A vár homlokzatát és tetőszerkezetét is felújították a mintegy 1,3 milliárd forintos európai uniós forrásból.


Vár- intézmény- és mezőgazdaságtörténet egy helyen

Amint arról a projektgazdától értesültünk, a látogatói élmény további növelése érdekében egy háromosztatú kiállítást építenek ki hagyományos és interaktív elemekkel. Három kiállítási tartalom várja majd a látogatókat, amelyek kialakítása során a hely atmoszférája és unikális jellege kerül előtérbe. 

Ahogy azt a projekt leírásában olvashatjuk, a legkorszerűbb technikával ellátott, a fejlesztés eredményeképpen létrejövő elemek modern felfogásban, de korhű ábrázolásban valósulnak meg.

A vár egyediségét az adja, hogy egyrészt katonai erődítményként szolgált egészen a XVIII. századig, másrészt jelentős funkcióváltással a XIX. század elején oktatási intézményt alapítottak benne, s az oktatás ma is folyik a régi falak között.

A vártörténeti kiállítás az épület történelmi múltját és egymást váltó birtokosainak sorát mutatja majd be, megemlékezve a vár építésének egyes korszakiról, kiemelkedő eseményeiről és olyan különleges vendégeiről is mint Hunyadi Mátyás vagy a Szent Korona. Az intézménytörténeti kiállítás az akadémia történetén túl, az egykori diákok és tanárok bemutatása mellett megismerteti a látogatókat az egykori óvári gazdászhagyományokkal. 

A megújult belső udvar alkalmas lesz rendezvények lebonyolítására is.


Az épület ezer arca: vár, mezőgazdasági akadémia, kiállítótér

Mint megtudtuk, a vár megépülése óta folyamatosan használatban volt, ennek ellenére a vár életének történetével kapcsolatban még mindig több kérdés merül fel.

A mai vár első okleveles említése 1263-ból származik, mely 1522-ig többször gazdát cserélt, majd ismét királyi tulajdonba került. 1441 és 1521 között a Szentgyörgyi grófok birtoka volt az óvári uradalom. A török megszállás alatt a várat felégették, majd újraépítették.

Az épület sokáig a Habsburgok kezében volt, 1766-ban Mária Terézia a magyaróvári uradalmat és annak székhelyét lányának, Mária Krisztinának adományozta. 

Az időközben második emelettel kiegészült épület 1818-ban kapott új funkciót, amikor Albert Kázmér szász-tescheni herceg létrehozta Európa első agrár-felsőoktatási intézményét, , a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magánintézetet, a jelenleg is itt működő egyetemi kar jogelődjét.

A napjainkban is az épületben zajló felsőoktatás mellett nemsokára ismét új szereppel bővül a vár repertoárja: turisztikai látványosságként, kiállítótérként funkcionál majd.

Az épület még egy funkcióval bővül: oktatási intézmény mellett kiállítótérként is működik majd.
Megosztom: