KÖZéletKÖZösség

Szigetközi családok és a nagyvilág – bepillantás az AFS csereprogram kulisszái mögé

A szigetközi családok leggyakrabban olasz és thai diákokat fogadnak – tudjuk meg az AFS Alapítvány adataiból. Népszerű úti cél a régió a külföldi gyerekek körében, akik nem ritkán felnőttként is visszatérnek a környékre. Mások önkéntesként segítik a kultúrák találkozását Győrben, Mosonmagyaróváron és a környező kisebb településeken egyaránt.

Az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram középiskolás korú diákok tömegeit „mozgatja meg” szerte a világon. Ez pedig nem túlzás. A Győrben és Mosonmagyaróváron is elérhető szervezeten keresztül a helyi fiatalok a legtávolabbi országokba is eljuthatnak. Akinek pedig ez nem opció, cserediákok fogadásával, vagy pedig az alapítványnál végzett önkéntes munkán keresztül élheti át mégis a multikulturalitás élményét. 

Kantó Tamás, a győri iroda önkéntese kilenc éve segíti a gyerekek utazását, külföldön történő tanulását és támogatja a Szigetközbe érkezők boldogulását. Ő avat be bennünket abba, hogy mi is az az AFS.

Az elmúlt nagyjából egy évtizedben jellemző volt, hogy a Szigetközben  minden évben öt-hat cserediákot fogadunk, és legalább három magyar fiatal utazik innen valamilyen izgalmas országba. Ez kifejezetten nagy számnak számít. Érdekesség, hogy sok olyan fogadócsaládunk van Győrben és környékén, akik rövidebb időszakra, mondjuk egy hónapra, vagy akár csak egy hétvégére szívesebben fogadnak cserediákokat. Elmondható, hogy inkább lányokat vállalnak, többnyire Olaszországból és Thaiföldről, de voltak már diákok szép számmal Hongkongból és Japánból is

– meséli Kantó Tamás a szigetközi régióra jellemző sajátosságokat. 
  • Ezt követően itt áttanulmányozzák a kiutazási tájékoztatót. Informálódnak a lehetőségekről, például hogy három, öt vagy tíz hónapot töltenének a fogadócsaládjukkal. 
  • Megnézik az egyes országok életkori megkötéseit, nyelvtudásbeli elvárásait és az utazás anyagi vonzatait is mérlegeleik. Ugyanezen a honlapot lehet utánanézni az ösztöndíj lehetőségeknek.
  • Ha már tudják, hova utaznának szívesen, regisztálhatnak a diákok az úgynevezett kiválasztásra, ami egy felkészitő program. Ekkor az AFS munkatársai felmérik a jelentkezők rátermettségét a csereévre és hasznos foglalkozásokat is tartanak számukra az önkéntesek, ahol olyan tudást kapnak, amik jól jönnek majd számukra, amikor egy idegen családba és osztályközösségbe kell beilleszkedniük. Sőt visszatért cserediákokkal is tudnak beszélni a kiválasztott országukról. 
  • Az utolsó feladat pedig, amin át kell esni, az a családlátogatás, ahol a jelentkező szüleivel is megismerkednek a program szervezői.

Ha sikeres volt a kiválasztás, akkor a folyamat lezárulta után, de még a kiutazás előtt egy kiutazás előtti orientációt tart az AFS a diákoknak, hogy biztosan mindenre felkészülten érkezzenek  új otthonukba.

A cserediák program keretein belül eltérő időtartamokra érkeznek Magyarországra is diákok, nagyjából húsz országból.  Ők a csereévük alatt fogadócsaládoknál laknak és befogadó iskolákban tanulnak.

Minden olyan, magyarországi lakhellyel rendelkező család, ahol adottak a feltételek a cserediák fogadására, részt vehet a programban. Jó tudni, hogy egyedülálló szülők és gyermek nélküli párok vagy egyedülálló felnőttek számára is nyitott a fogadás lehetősége. A cserediákok fogadásának nem feltétele a külön szoba biztosítása. A cserediákok zsebpénzt a küldő szüleiktől kapnak.

A gyerekek megérkezést az AFS családlátogatása előzi meg, amikor egy önkéntes segíti a jelentkezők felkészülését.

A fogadócsalád a cserediák második családja lesz a program során, így nem csupán a szállás és étkezés biztosítása a fontos, hanem az is, hogy olyan közeg alakuljon ki, amely minden családtag számára örömet okoz

– hangsúlyozza Kantó Tamás.

A külföldi cserediákok az ottani partnerszervezet kiválasztásán keresztül kerülnek a programba. Tehát még az otthonukban átesnek egy szűrőn, majd a magyar AFS iroda is átnézi a Magyarországra jelentkező diákok anyagát, és csak a teljes, az elvárásoknak maradéktalanul megfelelő jelentkezéseket fogadják el. 

Annak érdekében, hogy a csereidőszak ne csak a diák, de a befogadók számára is pozitív élmény legyen, az AFS több módon is támogatja a programba jelentkező családokat. 

Ennek ellenére előfordul, hogy mégsem sikerül egymásra hangolódni és valami miatt az év közben új helyet kell találni a tanulónak. 

Előfordulhat, hogy a cserediáknak fogadócsaládot kell cserélnie, mert nem működik  a fogadás, például nem jönnek ki egymással. Felmerülhet bármilyen egyéb családi probléma is, mint mondjuk megváltozott élethelyzetetek, nem várt körülmények. Erre már előre fel szoktunk készülni. Ilyenkor a lehető leggyorsabban, de legfeljebb két héten belül új családot találunk

– magyarázza Kantó Tamás, aki kiemeli, sok pozitív példát is látott már, amikor valaki annyira megszerette az új otthonát, hogy később visszatért.

Vannak, akik hosszabb tárva terveznek akár itt nálunk, a Szigetközben.

Én azokról a gyerekekről tudok beszélni akik Győr és Mosonmagyaróvár környékén voltak cserediákok vagy innen utaztak ki. A cserediákjaink közül az elmúlt években többen is voltak, akik a Magyarországon szereztek egyetemi diplomát és jelenleg is van egy thai diákunk, aki Győrben a Széchenyi Egyetemen logisztikai mérnöknek tanul, ő két éve volt gimnazista Győrben

– meséli az önkéntes.

Én egy facebookos hirdetést láttam meg annak idején, miszerint önkéntesek jelentkezését várják a szervezetnél. Ezen felbuzdulva részt vettem az AFS Basic tréningen, ahol megtetszett a program. Korábban én is voltam cserediák, két évet töltöttem Japánban. Ez volt számomra a motiváció, hogy önkéntes legyek. Szerettem volna segíteni az ideérkező japán cserediákoknak, úgymond vissza akartam adni azt a sok kedvességet, amit én a japánoktól a csereéveim alatt kaptam. Természetesen azóta nem csak velük, hanem rengeteg különböző országból érkező tanulóval foglalkozom és mindig különleges élmény az, hogy támogathatom őket egy életre szóló kalandban

– mondja a győri fiatal.

Elmondása szerint a csereév nagyon sok mindent tud adni a diákoknak, akik sokkal önállóbbak, talpraesettebbek lesznek ezáltal. Itt maguknak kell megszervezniük a napjukat, kiigazodniuk egy ismeretlen helyen. Megtanulják és megértik, hogy működik egy másik kultúra, amiből nagyon sokat profitálhatnak a későbbiekben. 

Nemzetközi környezetbe kerülve nyitottabbakká és elfogadóbbakká válnak. I. Megismernek egy másik iskolai rendszert, elsajátíthatnak egy új idegen nyelvet, valamint fejleszthetik angol tudásukat is. Egy csereév nagyon sokat ad a kapcsolatépítés terén, mind a fogadócsaládjukkal, mind a barátaikkal, osztálytársaikkal. Lehet, hogy épp az így szerzett élményeik hatására találják meg az utat, hogy mivel foglalkoznának a jövőben, vagy akár önkéntesként továbbra is a részesei akarnak majd maradni a nemzetközi pezsgésnek

– mondja zárásul Kantó Tamás.
További cikkek
KÖZbensőKÖZéletKÖZösség

A karácsonyi fotózások varázsa

Ahogy beköszönt a november, a levegőben már ott lebeg az ünnepi készülődés izgalma. A…
Read more
KÖZéletKÖZösségLipót

Ne bántsátok egymást! – A lipóti iskola is csatlakozott a bántalmazás elleni kampányhoz

Piros lapot mutattak az osztályon belüli bántalmazásnak a lipóti iskola diákjai. Az ősz…
Read more
JánossomorjaKÖZéletSzigetKÖZélet

Új konstrukcióban zöldülnek a közutak menti területek

Országszerte 39 helyszínen, mintegy 100 millió forint értékben több mint 5 500 fa és 11 000…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük