A Madarak és fák napja alkalmából a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Helyi Csoportjának elnökségi tagjával, Győrig Előddel beszélgettünk a helyi csoport madárvédelmi tevékenységeiről és a környezeti neveléssel kapcsolatos munkájukról, programjaikról. Többek között a fehér gólyák, a gyöngybaglyok, a haris valamint a partifecskék védelme és a gyurgyalagfelmérés a tartozik a tevékenységi körükbe, valamint állományfelméréseket végeznek, illetve a vonuláskutatásban is aktívan részt vesznek.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közel fél évszázados múltra tekint vissza, ahogy azt Győrig Elődtől, az MME Kisalföldi Helyi Csoportjának elnökségi tagjától megtudtuk: az egyesület 1974. január 6-án alakult meg, egy év múlva, 1975 áprilisában pedig az egyesület kisebb szervezete, a kisalföldi csoport is megszerveződött.
– A környezeti nevelés már a kezdetek óta a csoport egyik fontos céljai közé tartozik. Az első időkben Madarak és fák napja alkalmából szerveztünk az Észak-Hanságban odúzásokat, illetve Fehértón vonuláskutató tábort, hosszú ideig ezek voltak a csoport fő tevékenységei – tudtuk meg Győrig Elődtől.
A Kisalföldi Helyi Csoport a madarak védelmében
– A fehér gólyák védelmét már 1986 óta végzi a csoportunk. Minden fészeknek van egy önkéntes megfigyelője, aki a környéken lakik, így folyamatosan pontos információkat kapunk arról, pl. hány fióka kel ki, illetve pusztul el, vagy mikor érkeznek, valamint mikor távoznak a madarak hazánkból. E megfigyelőrendszer a mai napig működik, ennek köszönhetően értékes adatbázissal rendelkezünk, amelyek alapján pl. a populáció nagyságáról vannak adataink, illetve a most feldolgozott információk alapján megállapítható, hogy 1986-hoz képest átlagosan 8 nappal korábban érkeznek a gólyák tavasszal, s 7 nappal korábban is mennek el. A 180 megfigyelővel folyamatos a kapcsolattartás – részletezte a madártani szakértő.
– A kétezres évek elején pedig elindultak további fajvédelmi tevékenységeink, melyek a mai napig munkánk kiemelt részét képezik. Az egyik ilyen tevékenység a gyöngybagoly védelme a hansági településeken, ahol az egyházi szervezetekkel együttműködve igyekszünk ládákat kihelyezni templomokra. A gyöngybaglyok ugyanis előszeretettel fészkelnek a templomok tornyában, hiszen zavartalanul élhetnek itt. Ugyanakkor mióta a galambok piszkítása okán dróthálókkal lezárták a legtöbb épület nyílásait, megszűnt a baglyok fészkelőhelye is. Az egyházi épületekre olyan zárt gyöngybagolyládákat helyezünk ki, amelyekhez bejáratot biztosítunk a madaraknak. Nagy öröm, hogy minden évben 5-15 fészkelő párral találkozunk a ládákban – tudtuk meg az MME elnökségi tagjától.
A másik fontos faj, a haris védelme is régóta a csoport munkája részét képezi. A haris a Hanság jellegzetes, veszélyeztetett madara, amely kizárólag éjjel figyelhető meg, ilyenkor jellegzetes, reszelős hangon „énekel”.
– Mivel e madárfaj a magasfüvű réteken fészkel, júniusban gyakran megesik, hogy kikaszálják a fészkeket, ezáltal meghiúsulnak a költések. Éppen ezért a területek körbejelölése, védőzónák kialakítása augusztusig a gazdálkodókkal és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal együttműködve. Ma már e feladatot javarészt a nemzeti park munkatársai végzik, mi is besegítünk – mondta Előd.
Hozzáfűzte, egyre bővül a repertoár, ma már a kuvik védelem, búbos banka védelem, kék vércse védelem, nagy bukó odúzás, a partifecskék védelme és a gyurgyalagfelmérés is fontos szerepet tölt be a csoport életében, valamint állományfelméréseket is végeznek, illetve vonuláskutatásban is részt vesznek.
A madártani szakértő a 2006-ban megalakult Szentiváni Madárbarát Körről is mesélt lapunknak, nevükhöz fűzödik számos énekesmadár-odú kihelyezése Győrszentiván erdeiben és belterületén. Az ő tevékenységük jelentős a környezeti nevelés szempontjából is, óvodákban, iskolákban szerveztek különböző népszerűsítő, ismeretterjesztő rendezvényeket.
Népszerűsítő rendezvények
– A járvány előtt 2019-ben értük el a látogatottságunk csúcspontját: egy év alatt 32 programot szerveztünk és mintegy 3000-ren látogattak el a rendezvényekre, előadásokra. Idén (a tavalyi évhez hasonlóan) a vírushelyzet miatt sajnos nem tudjuk megszervezni egyik legfontosabb programunkat a Madarak és fák napja alkalmából, ám mindenkit arra buzdítunk, hogy induljon útnak és fedezze fel a természet szépségeit – fogalmazott a madarász.
– Legközelebbi programunk egy gyerektábor lesz Fehértón, ahol 25 főt tudunk fogadni, tavaly szerveztük meg első alkalommal ezt az eseményt, amellyel kapcsolatban sok pozitív visszajelzés érkezett, így idén is nagy izgalommal várjuk a Fehértói Madarász Utánpótlás Tábort – magyarázta Győrig Előd, aki utalt október első hétvégéjén több helyszínen (Nyirkai-Hany, Dunaszeg, Győrszentiván) is megrendezésre kerülő eseményükre, az Európai Madármegfigyelő Napokra.
Hozzátette, az egyesületbe bárki beléphet, s várják szeretettel azoknak a jelentkezését, akik részese szeretne lenni szerteágazó tevékenységüknek.
Madarak és fák napja:
„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”- írta Hermann Ottó, természetkutató, a kezdeményezés atyja. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amely 1906-ban hivatalossá vált. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő (az Amerikai Egyesült Államok mintájára): évente egy napot a népiskolákban a tanítók fordítsanak arra, hogy a tanulókkal a madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Hazánkban 1994 óta egy miniszteri rendelet értelmében május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját.
