Mikor érdemes elkezdeni olvasni a legkisebbeknek, mit és hogyan válasszunk? Mennyit számít a mesehallgatás a fejlődésben, és mit tehet a szülő akkor, ha a gyerek látszólag nem marad egy helyben? Ezekre a kérdésekre ad választ a Fekete Katalin, a Huszár Gál Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa, aki szerint a legfontosabb kulcsszó az együtt töltött idő.
Kezdettől fogva: az olvasás már a beszélgetéssel elkezdődik
Kezdettől fogva érdemes elővenni a könyveket a babákkal. Sőt nemcsak kifejezetten az olvasás tesz jót nekik. Beszélni hozzá, beszélgetni vele ugyanolyan fontos. Mesélni arról, hogy mit fogunk csinálni, mikor és miért, de akár a krumplis tészta receptjét is elmondhatjuk – fogalmaz mosolyogva Fekete Katalin a mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa.
A napi rutin, mint a pelenkázás, etetés, játék remek alkalmat kínál az éneklésre, mondókázásra, amiket kísérhet mozgás is. Ilyen egyszerű mondóka például a „Repülnek a madarak, csattog a szárnyuk”, amit a kicsi kezek tapsoltatásával utánzunk. Játszhatunk ujjszámolókat is, továbbá nagy kedvencekké válhatnak a hintáztató mondókák.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy ebben a korban az ének és a beszéd ugyanolyan hatékony. Lényeges a ritmus, az ismétlődés, úgy a dallamban, mint a mozdulatban. Esti ellazításnak elmondhatunk egy saját mesét arról a gyerekünknek, hogy milyen volt az ő napja, mi volt jó a napban, ki szereti őt, kire gondolunk szeretettel – ajánlja a szakember.
Mindez pedig a kicsik fejlődésének rengeteg területére jótékony hatással van. Segíti a mozgást, empátiát, érzékelést, hallást, látást, szókincs gyarapodását.
Igazából mindent fejleszt a mesélés, mondókázás, éneklés – hangsúlyozza a Fekete Katalin, aki konkrét könyvajánlóval is segíti a szülőket:
„Vannak kifejezetten babáknak szánt fekete-fehér lapozók, mint például a Babageometria-sorozat. A nagyobbacskáknak kézbe adhatók Julia Donaldson, és Bartos Erika könyvei, Pipp és Polly, Pettson és Findusz, Bing, valamint húzható, tolható részekkel ellátott kis könyvek állatokról, természetről. A klasszikusokból is készültek kihajtható leporellók, például a Csizmás Kandúr, Török és a tehenek, és még sorolhatnám. Lehet mellette „nagyos” könyvet is olvasni, ha úgy látjuk, fenntartható vele a figyelem. Ezt a figyelmet nem úgy kell elképzelni, hogy a gyermek ül egy helyben és néz maga elé, hanem közben mocorog, játszik, kiabál. Minden belefér! Habár nem feltétlenül tűnik úgy, hogy célba ér a mese, a gyermek mindeközben figyel, ebben biztosak lehetünk” – hangsúlyozza a könyvtáros, ezzel egy gyakori tévhitet eloszlatva. Ne menjen tehát el a kedvünk az olvasástól, ha gyermekünk még nem üli végig a történeteket, hanem mással is foglalkozik, sőt akár kicsit rendetlenkedik is közben.
Fontos, hogy kerüljük a túlzott elvárásokat. Ami nem tetszik a gyerkőcnek, azt hagyjuk esni, tegyük el későbbre, valamikor csak jó lesz.
Lehet, hogy nekünk kisgyermekként nagyon tetszett egy bizonyos mese, de nem biztos, hogy a gyermekünknek is ugyanolyan kedves lesz. A lényeg azon van, hogy jól szórakozzunk együtt. Vannak napok, amikor úgy alakul, hogy nem veszünk elő könyvet, máskor kétszer is. Vezéreljen minket mindig a közös, jó időtöltés ígérete. Ha a gyermek ezredszerre is ugyanazt a történetet kéri, akkor ezeregyedszerre is olvassuk fel neki. Az se legyen akadály, hogy szerintünk már kinőtte, ha valamiért ragaszkodik hozzá, hadd tegye. Minden gyermek másmilyen. Szabó Magdának az apukája például az Iliászt, az Aeneist és az Odüsszeiát mesélte esti mese gyanánt, a határ a csillagos ég – meséli Fekete Katalin, majd áttér a kicsit nagyobb korosztályra.
Elmondása szerint az egészen kicsi gyerekek is segítenek már a könyvválasztásban. Totyogós korban már kérdeznek, vannak érdeklődési köreik, imádnak énekelni, táncolni, vagy épp elmélyülten vizsgálgatni bármit; mások pedig a csilláron lógnak.
Könyvválasztás totyogós módra
Ebben az életkorban elővehetjük az érzelmekkel kapcsolatos meséket: Gaston, a kis unikornis történetei, Berg Judit Hisztimeséi, Cipelő cicák, Sári, Maszat könyvei, Bartos Erika Bogyó és Babóca, Anna, Peti és Gergő történetei, Marék Veronika Boribon és Kippkopp történetei, valamint Gryllus Vilmos dalai. Varró Dániel Nem, nem, hanem című verse a szabálytanuláshoz hasznos, nagyon humoros a szerző Csütörtök, a kisördög című könyve is.
Az ügyesebbeknek nem csak a kemény lapos könyvek lehetnek jók, taníthatjuk őket a vékony lapokat is forgatni. Vannak zenélő kiadványok is, mint például a Kis zenélő könyveim sorozat, ami játékos formában hozza közelebb a zene élményét a gyerekekhez. Ilyenkorra már van a gyerkőcnek kedvenc állata, kutya, cica, róka, süni, vagy esetleg valamelyik tévéből ismert mesehős. A kortárs csoportokban népszerű rajzfilmekhez kapcsolódóan is számos kiadvány készül, ezeket forgatva a gyermek akkor is részese a témának, ha nem feltétlenül követi azt a televízióban, interneten. Menőnek számít a Mancs őrjárat, Peppa malac, Bing, Thomas, a gőzmozdony, Dóra, a felfedező és még sok hasonló történet.
Rengeteg tematikus, gazdagon illusztrált mesekönyv létezik. A mesés történetek mellett előkerühetnek a hétköznapi, gyakran komoly tudományos fejtegetésbe hajló témák is:
- Van az űrben gravitáció?
- Mitől nő a növény?
- Honnan jön a kisbaba?
- A Scolar Kiadó és a Babilon-Tesloff Kiadó ismeretterjesztő sorozatai több formátumban és kicsik igényeire szabva állítja össze a könyveket.
Érdemes ezekben keresni a választ a gyermekeinktől érkező, sokszor nagyon zavarba ejtő kérdésekre. Ezek a könyvsorozatok életkorukhoz illeszkedő nyelven magyarázzák a világ dolgait: nem túl sok, könnyen befogadható mennyiségű tudást nyújtanak.
Fontos, hogy a gyermek kezébe szánt könyvek elérhetőek legyenek számára a polcon, hogy bármikor elővehesse azokat. Sőt ösztönözhetjük arra is, hogy ő maga válassza ki két-három kötetből, hogy épp mit szeretne hallani. Annyi időt töltsünk olvasással, amennyi jól esik és amennyire igény van. Nagyon jó ötlet lehet a piciket akár már egészen babakortól elhozni a könyvtárba, hogy megismerkedjenek az itteni környezettel. A gyermekkönyvtárban a legkisebbek is otthon érezhetik magukat, sok-sok színes lapozóval és játékkal várjuk őket. Színes, otthonos, kényelmes gyermekkönyvtárunk komfortos teret biztosít a kisgyermekes családoknak a kikapcsolódásra, a szabadidő hasznos eltöltésére – emeli ki Fekete Katalin, aki azt is elárulja, hogy a könyvtárba akár már újszülött kortól is be lehet iratkozni.
A 0-3 éves korosztály babaolvasójegyet, 3-10 éves korosztály pedig kölyökolvasójegyet kap – ez akár szép emlék is lehet a későbbiekben.
Jön az óvoda, iskola
A még nagyobbak számára elérhetőek óvodáról szóló, majd iskolás létbe átvezető könyvek, például Czernák Eszter Sárkányovi sorozata. Vadadi Adrienn is jó érzékkel választott olyan témákat, amelyek minden ovis életében mérföldkövek, a biciklizni tanulástól az iskolába induláson át a ki lesz majd a barátom nagy kérdéséig. Továbbra is haszonnal forgatható Berg Judit Maszatja, Sárija, a Bori és Berci füzetek.
A szókincs és a világra való nyitottság ebben a korban ugrásszerűen megnő és minden könyvnek fejlesztő hatása van – mondja Fekete Katalin.
Ezt a hibát ne kövessük el
A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az az erőltetés – folytatja a szakember.
Ha az olvasás épp nem érdekli gyermekünket, ne essünk pánikba. A lehetőség mindig legyen adott, legyenek könyvek szem előtt, lássa a gyermek a szüleit olvasni. Közhelyszerűen hangzik, de mégis nagyon fontos a szülői példamutatás. Ha a gyermek azt látja, hogy a közvetlen környezetében is van helye a könyveknek és az olvasásnak, akkor nagy eséllyel fog az ő mindennapjaiba is beilleszkedni. Ha ő maga nem szeretne, akkor ne zaklassuk vele, mert a dac mindennél erősebb.
Hangsúlyos még, hogy figyeljünk oda gyermekünk sajátos gondolkodására, lelki világára. Ha tudjuk például, hogy a fiunk vagy lányunk ijedős, próbáljuk kerülni azokat a könyveket, amelyektől félhet. Ha túlságosan, már-már veszélyesen bátor, keressünk olyan kötetet, ami segít neki abban, hogy a bátorságnak is van helye, ideje. A kicsiknek ilyenkor már vannak nehézségeik, amire a szülő a kiválasztott mesékkel reflektálhat, segíthet. Vannak segítő könyvek, amikkel ezeken a nehézségeken átlendülhetünk: nem alszik, nem eszik, nem barátkozik, dacol, agresszív, nehezen szokik le pelenkáról vagy cumiról, nehézségek történnek a családban. A mesék ezekhez is (például válás, gyász feldolgozása) támaszt nyújtanak. A témához passzol például a már említett Gaston érzelmei sorozat, ahol egy kicsi unikornis néz szembe az élet mindennapi problémáival. Óvodás kortól már érdemes például Beck Andrea Titoktündér sorozatát elővenni, ahol egy varázslatos mesevilág tárul elénk, melyben észrevétlenül kap helyet a pozitív gondolkodásra való nevelés, az önbizalom fejlesztése és mindenekelőtt a vidám, gondtalan életszemlélet kialakítása és megtartása.
A szülők körében gyakran felmerül kérdésként, hogy helyes-e magyar népmeséket olvasni a gyerekeknek, különösen az azokban előforduló, olykor keményebb jelenetek miatt, hiszen ezekben a történetekben megjelenik a harc, az ördög alakja, sőt még a halál témája is. Ezzel kapcsolatban is kérdezzük Fekete Katalint:
Az igény szerintiség mind a történetek témájában, mind hosszában főszerepet játszik. Van olyan kicsi, aki falja a népmeséket, mások számára ugyanez lehet ijesztő. Azt kell megtalálni, ami épp nekik megfelelő úgy értelmi, mint érzelmi szinten. Lehetséges, hogy a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat tetszik, de ugyanaz könyvben már nem, és fordítva. Meg lehet próbálni, azonnal ki fog derülni, hogy a gyermeket érdekli, vagy nem. Ha nem, félre lehet tenni, ha igen, meg lehet találni azokat a népmeséket, amik még nem túl durvák. Az semmiképp sem javasolható, hogy „vágjuk ki” a nehéz vagy ijesztő részeket. A népmeséket terápiás keretek között is használják, mert a felmerülő probléma és nehézség, valamint az azt feloldó, katarzissal járó megoldás mind része a folyamatnak. Egyik részét sem érdemes elhagyni. Ha sok, tegyük inkább későbbre ezeket a történeteket – válaszolja a szakember.
Végül, mint az olvasás egy alternatívája, a diafilmek nézése kerül szóba. Fekete Katalin szerint egészen kis kortól lehet ez is a szövegekkel való ismerkedés egyik formája, ahogy az énekés, zene és megzenésített versek hallgatása is jótékony hatású.
Ha felolvasunk, az a jó. Ha fejből mesélünk, az is jó és ha diafilmet nézünk, az is. Ha Disney rajzfilmet, Bing sorozatot, Borit vagy Tűzoltó Sam kalandjait választunk, és jelen vagyunk a gyermekkel a történetben, megbeszéljük, amit láttunk, majd a kedvenc mesehőshöz kötjük a könyveket – mert vannak kiadványok, amelyek ezeknek a hősöknek a kalandjait dolgozzák fel -, az is szolgálhat jó célt. Így előkerülhet a Jégvarázs, Verdák, Macskaarisztokraták, Szuzi és Tekergő, valamint Repcsik is – sorolja Fekete Katalin, aki végezetül kiemeli:
Könyvolvasás közben is lehet izegni-mozogni. Mindent szabad: fejjel lefelé is olvasni, vagy akár autópályát építeni belőle a szobában, így lesz a könyv a mindennapok természetes, elengedhetetlen része!
