Az otthoni mondókázással, a közös mesélés élményével kezdődik az olvasás megszerettetése a gyerekekkel. Az iskolakezdéssel pedig megjelennek a könyvespolcon a gyerekeknek szánt, tudásuknak megfelelő könyvek is. Hogy hogyan segítsük a kicsiket, hogy tereljük őket az olvasás felé és milyen köteteket válasszunk, abban Fekete Katalin, a Huszár Gál Városi Könyvtás gyermekkönyvtárosa tanácsait kértük.
Az olvasástanulás nem az iskolában kezdődik. Babakorban a mondókákkal, a lapozók forgatásával, a közös esti mesékkel. Hogy hogyan tehetünk a legtöbbet gyermekünk egészséges fejlődéért, abban Fekete Katalin, a mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosának válaszai lesznek olvasóink segítségére.
Ez egy élethosszig tartó folyamat, hiszen ugyanannak a szövegnek más és más rétege tárul fel egy épp olvasni tanulónak, mint egy negyven vagy egy nyolcvan éves olvasónak. Pontosan ezért sosem késő elkezdeni, és nem tudunk hibázni, a lényeg pedig a példamutatás – mondja a szakember.
Az óvodások már ismerik a számokat, s mire elsőbe kerülnek, a betűk nagy részét is, de olyan gyerek is van az ismerősi körömben, aki magától kezdett el olvasni, mindenféle tanítás vagy tanulás nélkül. Egyszerűen összeállt a fejében, hogyan is kell ezt. A többségnek nyilván ez a pont az iskolai tanítás során jön el. Nem érdemes a kicsiket presszionálni, tanítgatni. Hagyni kell őket játszani, sokat mozogni. A tudásvágyat visszafogni úgysem lehet, és mindennek eljön az ideje.
A könyvtáros fontosnak tartja kiemelni, hogy a választott tanító javaslatait és módszertani útmutatását, rendszerét kell követni az otthoni gyakorláskor ahhoz, hogy az olvasás tanulásának első, nagy fázisa sikeres legyen. Nem kell siettetni a folyamatot, elég csak haladni, és gyakorolni. Ez a része lehet monoton, megterhelő is akár. Ilyenkor sokat segíthet, ha énekelünk, tapsolunk, ritmizálunk. A versek megtanulásához is nagy segítséget nyújtanak az énekelt verziók.
Érdemes azokkal a könyvekkel kezdeni a gyakorlást, amiket a gyerkőc már amúgy is ismer, esetleg betéve tud. Hatalmas sikerélmény, amikor a sok tankönyvi gyakorlás után kezébe veszi a kicsi korában annyira szeretett lapozóját, és végig tudja azt olvasni hangosan.
Alsó tagozatban előbb a hangos, majd a néma, értő olvasás kerül fókuszba. Érdemes figyelni arra, hogy a gyermek érti-e a szöveget, amit fel- vagy elolvasott. Beszélgessünk róla sokat, tegyünk fel kérdéseket, adjunk magyarázatot egy-egy olyan kifejezésre, szófordulatra, közmondásra, amellyel az olvasópalántánk most találkozik először.
Szerencsére már kezdettől rengeteg kiadvány áll rendelkezésünkre, hogy biztosíthassuk az olvasás tanulásának gördülékenységét. Léteznek szótagolt szövegek, kizárólag nyomtatott nagybetűvel írt, vagy öregbetűs formátumú, szellős, könnyen olvasható könyvek is, amelyek a fokozatosságot szolgálják. De feltétlenül olyan könyveket válasszunk, amelyek érdeklik a gyereket, ami kihullik a rostán, amiatt ne bánkódjunk, lesz helyette másik, jobb – mondja Fekete Katalin, aki rögtön példákat is hoz a korosztálynak szánt olvasmányok közül.
Lássuk ezeket:
A klasszikus Gőgös Gúnár Gedeon, és a későbbiekben eredménnyel forgatható Mosó Masa Mosodája mellett számtalan kötet áll rendelkezésre mosonmagyaróvári könyvtárban is. Régebbi könyvsorozat az Olvasócinke, Olvasófáni,Olvasókalóz sorozat, ahol az egyes állatok jelzik a szöveg nehézségi szintjét.
Készülnek kifejezetten fiús vagy lányos könyvek is ennek a korosztálynak, például az Olvass velem sorozatban találunk focis, barátnős, állatos, de hercegnős meséket is. Aki szerette a Bori füzeteket, annak jó átmenet lehet Julia Boehme Olvass Borival-sorozata, amire a vaskosabb, egy-egy szituációra fókuszáló Bori regények előszobájaként is tekinthetünk. De találunk Star wars-os, Szamóckás, vagy akár Jégvarázsos könyveket, amelyek nagyobb betűkkel, kevés szöveggel kívánják megszólítani a gyerekeket.
Rengeteg, a magyar kortárs gyermekirodalomban meghatározó szerző folytatásos sorozata található meg ebben a kategóriában. A Most én olvasok kötetek Berg Judit, Finy Petra, Gévai Csilla, Igaz Dóra, Kertész Erzsi, Kiss Judit Ágnes, Mészöly Ágnes, Szabó Borbála, Vadadi Adrienn, Wéber Ágnes kisiskolásoknak szánt műveit kínálja négy különböző nehézségi szinten, a nyomtatott nagybetűs történetektől a sűrűbben, apróbb betűkkel nyomtatott könyvekig. A kortárs szerzők jelen vannak a közösségi médiában is, és boldogan fogadják az olvasói visszajelzéseket, legyen az egy rajz, vagy kérés, hogy legyen folytatása a történetnek. Ez erősíti azt a tényt, hogy az irodalom velünk él, mozog, változik, alakul.
Azokra is gondoltak a kiadók, akik inkább tudományos témákban szeretnének elmerülni, nekik bátran ajánlható a Mi micsoda Olvasó sorozat, amely a klasszikus Mi micsodához hasonlóan témákat tárgyal egyszerű nyelvezettel, tudományos igénnyel, de mégis színes, érdekes, érthető, befogadható módon.
A későbbiekben előkerülhetnek Bosnyák Viktória a helyesírás gyakoroltatására szánt könyvei (Sirály a király, Gyöngyi gyöngysora, Ezt nevezem, és társai) vagy a harmadikos, negyedikes korosztály számára írt Tündérboszorkány trilógiája is.
Nagyon lényeges kiemelni, hogy az önálló olvasás nyilván távlati cél, és nem azonnal kell elérni. Évekbe is telhet, mire idáig eljutunk. Attól, hogy gyermekünk megtanult olvasni, jól csinálja, ügyes benne, ne hagyjuk abba a közös olvasást. Legyenek könyvek, amiket ő magának olvas, amikor kedve van, de maradjon meg a szülő által olvasott történet is. Sőt, lehet tőle kérni, hogy olvasson fel nekünk, vagy a testvérének, és utána következhet egy kicsit komolyabb szöveg a szülő tolmácsolásában. Főleg olyan szövegekre vonatkozik ez, amelynek története már érdekes a kisiskolásnak, de nyelvezetileg, vagy fordulataiban még nem feltétlenül fogadható be számára egyedül. Történhetnek benne olyan események, amelyekhez még kell egy felnőtt, aki irányt mutat – említi zárásul Fekete Katalin.
