Orbán Viktor: a veszélyek korában felértékelődik Magyarország és Egyiptom kapcsolata
Az ukrajnai háborúról, az illegális migrációról és magyar-egyiptomi kétoldalú kapcsolatokról is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban – tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-t.
Közölte: mindketten kiemelték, hogy Magyarország és Egyiptom államközi kapcsolatai immár 95 évesek és ezalatt soha nem volt olyan jó az együttműködés, mint az elmúlt esztendőkben.
Orbán Viktor a találkozót követő nyilatkozatában elmondta, Magyarország nincs könnyű helyzetben, mert több veszéllyel is szembesül, és ezek közül első helyen az orosz-ukrán háború áll.
A miniszterelnök aláhúzta: „Magyarország a békében érdekelt, mindent megteszünk azért, hogy a háborús eszkaláció veszélyét csökkentsük. Vállaljuk a nyugati világgal való vitákat is, mivel mi diplomáciai megoldást, tűzszünetet, béketárgyalásokat akarunk.”
Orbán Viktor örömét fejezte ki, hogy egyiptomi tárgyalópartnere is egyetért azzal: eszkaláció helyett a megnyugvás felé kell vinni a konfliktust.
A második veszélynek Orbán Viktor azt nevezete, hogy a világban összekapcsolódás helyett blokkosodás kezdődött, ami Magyarországnak és Közép-Európának is komoly veszteségeket okoz.
A sajtófőnök tájékoztatása szerint a magyar miniszterelnök kifejezte háláját Egyiptomnak a migráció kérdésében.
„Mi nem akarjuk, hogy hazátlan, szülőföldjüktől elszakadt migránsok népesítsék be a világot, ehelyett mindenki boldogulhasson a szülőföldjén” – emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve: Egyiptom erős bástyája az illegális migráció elleni védelmi vonalnak.
„Munkájáért Európa köszönettel, tisztelettel és támogatással tartozik Egyiptomnak” – húzta alá.
Egyiptom elnöke is a példaértékű kétoldalú kapcsolatokat emelte ki nyilatkozatában, „főleg most, a rég nem látott nehézségek, kihívások idején”. Abdel-Fattáh esz-Szíszi kiállt a gazdasági kapcsolatok megerősítése mellett, mint mondta, szívesen látják magyar cégek újabb befektetéseit Egyiptomban, például a mezőgazdaság, élelmiszeripar, az energetika és a turizmus területén.
Az egyiptomi államfő köszönetet mondott Magyarországnak, amiért immár évente 200 egyiptomi diák tanulhat ösztöníjjal Magyarországon. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Abdel-Fattáh esz-Szíszi is a békés rendezés mellett állt ki, hogy az emberi szenvedést a minimálisra csökkentsék. Egyiptom elnöke is szót emelt az illegális migráció megfékezése, valamint a terrorizmus legyőzése mellett.
Szijjártó Péter: stratégiai partnerségi megállapodás jön létre Magyarország és Egyiptom között
Stratégiai partnerségi megállapodás jön létre Magyarország és Egyiptom között, amelynek részét képezi a kölcsönösen előnyös együttműködés a nukleáris ipar, a felsőoktatás, a gazdaság és az energiaellátás területén is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kairóban.
Az MTI a minisztérium közleményére hivatkozva írja: a tárcavezető közölte, hogy Orbán Viktor kormányfőt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök fogadja hivatalos látogatáson, amelynek során stratégiai partnerségi együttműködési megállapodás jön létre a két ország között.
„Egyiptom és Magyarország hosszú távú, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést folytat, amelyből mindkét ország sokat profitált az elmúlt időszakban” – szögezte le, rámutatva, hogy ez a partnerség jelentősen hozzájárul a gazdasági és energiabiztonsági kihívások sikeres kezeléséhez.
Tudatta, hogy több megállapodást is aláírnak a nap folyamán, ilyen például a nukleáris együttműködési egyezmény, amely az atomerőművek építése során gyűjtött tapasztalatok cseréjére, szakemberek képzésére, kölcsönös oktatási programokra fókuszál. Különösen fontos lépés ez, ugyanis Egyiptomban és Magyarországon azonos technológiával és kivitelezővel zajlik jelenleg atomerőmű-beruházás.
Bejelentette, hogy vállalatközi tárgyalások indulnak egyiptomi cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról, hogy azt a görögországi infrastruktúra fejlesztése nyomán 2026-tól be lehessen vonni a magyar ellátásba, így hozzájárulva hazánk energiabiztonságának garantálásához.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte, hogy új szintre lép a kétoldalú gazdasági együttműködés, így arról is megállapodás fog születni, hogy a magyar vállalatok kedvezményes körülmények között használhassák termelő beruházások indítására a szuezi különleges gazdasági övezetet.
Tájékoztatása szerint kibővítik a felsőoktatási együttműködést is, és a nagy érdeklődésre tekintettel az eddigi évi 115-ről 200-ra bővítik az egyiptomi hallgatók számára fenntartott ösztöndíjas helyek számát a magyar felsőoktatási intézményekben.
A miniszter kiemelte, hogy a felek eddig is együttműködtek a nemzetközi szervezetekben, de az ukrajnai háborúval ez még szorosabbá vált.
„Egyiptom is a béketáborban van, Egyiptom is békét akar, Egyiptom is a háború diplomáciai megoldását szorgalmazza, és része annak a globális többségnek, amely kétségkívül Európán kívül esik, viszont mindenképpen azt szeretné, hogy az ukrajnai háború véget érjen” – mondta.
A miniszter a helyi iszlám, és kopt keresztény vezetőkkel tervezett tárgyalása kapcsán aláhúzta, hogy a kairói kormányra példaként lehet tekinteni abból a szempontból, hogy bár iszlám országról van szó, nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a keresztény közösség a társadalom integrált része legyen és meg tudja őrizni a vallási örökségét.
Herczegh Anita: továbbra is támogatunk minden Covid-árvát
A Regőczi Alapítvány idén is folytatja a munkát, támogatunk minden Covid-árvát, aki hozzánk fordul – hangsúlyozta Herczegh Anita, az alapítvány kuratóriumának elnöke kedden Budapesten, miután férjével, Áder János volt köztársasági elnökkel együtt elhelyezte az emlékezés virágait Regőczi István atya sírjánál, „az Isten vándora” halálának tizedik évfordulóján.
Herczegh Anita a Kútvölgyi Engesztelő Mária-kápolna kertjében található sírnál azt mondta, nem véletlenül választották Regőczi Istvánt az alapítvány névadójául; nagyon tisztelik őt, hiszen az egész életét az árvák, az elhagyottak, a rászorulók segítésére fordította. Hozzátette: szeretnének méltóvá válni hozzá, és remélik, hogy a munkájukban olyan sikeresek lesznek, mint az atya, aki mindig talált támogatókat – írja az MTI.
„Nekifeszült a munkának, még nem tudta, miből fogja befejezni, de valahogy a Jóisten és a jó emberek segítségével mindig elérte, amit akart” – fogalmazott Herczegh Anita. Mindenki figyelmébe ajánlotta Regőczi István könyveit is, például az Isten vándora címűt.
Kifejtette: az alapítvány minden lehetséges eszközzel segíti a Covid-árvákat a rászorultság függvényében, felmérve anyagi helyzetüket. Részben pénzzel támogatják őket, de nagyon fontosnak tartják a nyaraltatást és a kulturális programok biztosítását is.
Herczegh Anita felhívta a figyelmet arra, hogy még a tavalyi évben is emelkedett a Covid-árvák száma, amely így elérte az ezerhatszázat, és van köztük 2022-ben született gyermek is. Az ezerhatszáz gyermek több mint tíz százaléka hat éven aluli, tehát még nagyon sokáig lesz feladata az alapítványnak – mutatott rá.
Regőczi István (1915. október 5. – 2013. február 28.) római katolikus pap, címzetes prépost, író, „az Isten Vándora” – ahogyan egy paptársa nevezte. Belgiumban szentelték pappá 1943-ban. Hazatérése után árvaházakat és templomokat épített, a II. világháború után a kommunista államhatalom többször meghurcolta, éveket töltött börtönben.
A Kútvölgyi Engesztelő Mária-kápolna kialakítása mellett létrehozta a Táborhegy-zarándokházat, amelyben Mindszenty-emlékszobát is berendezett. 1989-ben a Fővárosi Gyermekvédő Otthon Aga utcai épületében kis kápolnát rendezhetett be a százötven állami gondozott fiatal és nevelőik számára, 1992 és 2002 között rendszeresen teljesített börtönpasztorációs szolgálatot a Váci Fegyház és Börtönben. Regőczi atya életének 98. évében hunyt el, a Kútvölgyi Engesztelő Mária-kápolna mellé temették.
A Regőczi Alapítványt Áder János köztársasági elnök hozta létre 2021-ben azzal a céllal, hogy hosszú távú és személyre szabott gondoskodást biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik a világjárvány idején elvesztették egyik vagy mindkét szülőjüket. Az alapítvány olyan támogatást kíván biztosítani, amely megoldást jelenthet mindaddig, amíg a gyermek nagykorú lesz vagy befejezi a tanulmányait, munkába áll és képes saját magáról gondoskodni.
Nagy Márton: az energiaárak esése és nem a jegybanki kamat stabilizálja a forint árfolyamát
Ha az energiaárak nem estek volna vissza, bármekkora is az irányadó jegybanki kamat, feltehetően a forint árfolyama nem stabilizálódik, ezért is fontos az energiaönállóság megteremtése – mondta az Indexnek adott interjúban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Beszélt arról is az MTI szerint, hogy a rendszerváltást követően valóban a 2022-es év volt a legnehezebb, hiszen a háború, és a hibás és káros szankciók miatt napról napra kellett védekezni a negatív gazdasági hatásokkal szemben. Ezek után 2023-nak az azonnali tűzszünetről, a békéhez vezető út megtalálásáról és az infláció letöréséről kell szólnia. A béke gazdasági szempontból is stabilitást hordoz magában, és minél később születik meg, annál nehezebb feladat lesz egészséges mederbe terelni a gazdaság világát, így az inflációt is – mutatott rá.
Nagy Márton hangsúlyozta: az extraprofitadó szükséges lépés volt. A rezsivédelem finanszírozásához az elszálló energiaárak miatt a kormány főként az energiaszektorra és a bankokra vetett ki extraprofitadót, ezzel sikerült a lakosságot megkímélni a brutális piaci áremelkedéstől , az átlagfogyasztásig védő rendszer pedig hosszú távon is fenntartható, így ehhez most nem szabad hozzányúlni – szögezte le. Ezt az adóterhet addig kell életben tartani, amíg a két kiváltó ok meg nem szűnik. Ez akkor lehet, amikor a rezsivédelem finanszírozhatósága a normalizálódott energiaárak miatt már nem lesz kérdés, másrészt amikor az extraprofitok is megszűnnek. A bankoknál pedig akkor lehet szó az extraadó kivezetéséről, amikor az MNB elkezdi csökkenteni a kamatokat. A jegybanki kamatláb szintje határozza meg a jövőben is a bankok extraprofit-adóztatásának mértékét – fejtette ki.
Az interjúban Nagy Márton kitért arra is, hogy a reptér nemzetstratégiai kérdés. Azt a feladatot kapta, hogy ő tárgyaljon a repülőtér megvásárlásáról. Elkezdődtek az egyeztetések, amelyek jelenleg is zajlanak, de ezzel kapcsolatban többet egyelőre nem osztott meg, mindössze annyit árult el, hogy „a Vodafone-ügyletnél a Budapest Airport nagyobb falat”.
A jegybank alelnökéből lett miniszter elismerte, hogy az MNB nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az alapvető célját, az árstabilitást, a 3 százalékos inflációs célját, egyelőre nem tudja elérni. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani a piaci kamatvárakozásokat. Úgy tűnik, ez most a jegybankot kevésbé érdekli. Tavaly szeptemberben, amikor minden előzetes jelzés nélkül leállt az MNB a kamatemeléssel, vagy most január végén, amikor a piac már kamatcsökkentést várt, és fennmaradt a 18 százalékos irányadó kamat, egyértelmű meglepetéseket szerzett – jelentette ki Nagy Márton.
Az elmúlt év összességében kiválónak értékelte, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye 4,6 százalékkal nőtt, ez a hatodik legnagyobb növekedés a rendszerváltás óta, és az EU-ban is az első harmadban van. Az is igaz persze, hogy mindeközben a magas infláció miatt a fogyasztás visszaesett – tette hozzá a miniszter. A növekedés fundamentális alapjai azonban nem kérdőjeleződtek meg, soha ennyien nem dolgoztak az országban, megdőlt a beruházási és exportcsúcs is. A gazdaság szövetének erősségét jelzi, hogy tavaly rekordösszegű, 7 milliárd eurónyi külföldi tőke (FDI) áramlott az országba, amely idén elérheti 10 milliárd eurót is – sorolta, és reálisnak nevezte a 1,5 százalékos idei, valamint a 4 százalékos jövő évi GDP-növekedés elérését.
Bejelentette: a kormány már elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogram részleteit (BGT) is. A 600 milliárd forintos programnak három lába lesz: ingatlan- és értékpapíralapokba való bevásárlás, a jelenlegi állami alapokra történő ráemelés, és végül új alapok indítása. A részletekről a következő napokban adnak tájékoztatást – tette hozzá.
Profession.hu: a cégek 62 százaléka tervez béremelést
Az idén a cégek 62 százaléka tervez béremelést, 6-10 százalék közöttit – közölte a Profession.hu állásportál kedden az MTI-vel felmérése alapján.
A válaszolók 87 százaléka a bérfejlesztés céljaként a munkavállalók megtartását jelölte meg, emellett 51 százalékuk megemlítette az új munkavállalók megszerzését is.
Felidézték, hogy míg 2019-ben az év elején tervezett bérfejlesztéssekkel a vállalatok többségénél a fizikai munkaköröket ellátókat célozták, majd két évvel később már a középvezetőket is, addig 2022-re általánosan az egész cégre vonatkozóan számoltak a fizetések emelésével. Ez látható most is, a válaszadók 80 százalékánál a változás az egész céget fogja érinteni – mutattak rá a közleményben.
A felmérés szerint az idén tízből hét cégnél nem számítanak változásra a béren kívüli juttatások keretösszegénél. A cégek 29 százaléka tervez átlagosan 16 százalékot emelni, míg 4 százalékuk átlagosan 12 százalékos csökkentést jelez előre.
Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani gazdasági helyzetben a korábbinál is nagyobb kihívássá vált a jó munkaerő megszerzése és megtartása.
Az adatfelvételt 2023. január 19-24. végezték online kérdőív kitöltésével.
MNB: nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi, idei második kamatmeghatározó ülésén.
A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak – fogalmaz az MTI.
Semmelweis Egyetem: jelentősen növelheti egyes születési rendellenességek kockázatát az első trimeszteri influenza
Átlagosan 50 százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át – állapították meg a Semmelweis Egyetem kutatói.
Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, hogy a kutatók több mint tízezer magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, amelyek közül végül tizennégy, 1964 és 2022 novembere között publikált cikk adatait vetették össze. Az összefoglaló elemzés, amely „a világon elsőként fókuszál kizárólag az első trimeszterben lezajlott influenza szövődményeire”, nemrég a Viruses című szaklapban jelent meg – tették hozzá.
A kutatók megállapításai között szerepel, hogy a leggyakoribb, nem genetikai eredetű rendellenességek között a velőcsőzáródási problémák (nyitott gerinc és egyéb agyi fejlődési rendellenességek), az ajak- és szájpadhasadékok, illetve a veleszületett szívhibák szerepelnek.
A szakemberek szerint ezért különösen fontos az influenza elleni védőoltás beadatása már a terhesség tervezésekor és alatt is.
A közleményben idézték Mátrai Ákost, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának szakorvosát, aki azt mondta, hogy 85 855 szülés adatait hasonlították össze, 20-45 éves korú nők esetében.
Az eredmények alapján egy egészséges terhességhez képest a születési rendellenességek kockázata összességében 50 százalékkal (másfélszeresére) nőhet, ha az anya a terhesség első három hónapjában lesz influenzás.
Ezen belül az úgynevezett velőcsőzáródási-problémák kialakulásának veszélye átlagosan 148 százalékkal (2,48-szeresére) nőhet, amelyek jelentősége azért is kiemelkedő, mert a genetikai abortuszok leggyakoribb okai közé tartoznak.
Átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szeresére nőhet az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának kockázata is.
Az így született gyermekek gyakran táplálkozási nehézségekkel küzdenek, illetve hallásvesztés és beszédprobléma alakulhat ki náluk – tette hozzá Mátrai Ákos.
A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata átlagosan 63 százalékkal (1,63-szorosára) emelkedhet. Ezen belül az aortaszűkület (aorta coarctatio) kialakulásának veszélye akár négyszeresére is növekedhet a terhesség első harmadában elkapott influenzafertőzés következtében.
Az elemzett tanulmányok egy része arról is beszámolt, hogy a végtagfejlődési és szemanomáliák kialakulásának kockázata is magasabb lehet.
Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért, ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítás fontosságát és a magzat rendszeres ultrahangos szűrését ajánlják. Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy folsav és vitaminok szedésével szintén megelőzhetők az anomáliák.
Becslések szerint a terhességek 3-5 százalékában fordul elő valamilyen születési rendellenesség, ami az újszülöttek halálozásának 20-25 százalékáért felel – olvasható az egyetem közleményében.
Csontváry170 – Közös kiállítással emlékeznek Csontváry Kosztka Tivadarra Budapesten és Pécsett
Közös kiállítással emlékezik a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az évfordulós tárlat Budapesten április 13-tól, Pécsen pedig augusztus 1-jétől lesz látható.
A mintegy 40 művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt – közölte az MTI-vel kedden a Szépművészeti Múzeum.
A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat a Szépművészetiben három hónapig, azaz július 16-ig látogatható. Az életművet átfogóan bemutató közös kiállítás augusztusban érkezik Pécsre, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A közös tárlatot november 5-ig láthatja a baranyai város közönsége.
Mint a közlemény emlékeztet, a Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből, Pécsen pedig a Csontváry Múzeumban látható alkotások első alkalommal egészülnek ki a fővárosi gyűjteményben őrzött művekkel.
A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően együtt lesz látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa, a nagy méretű Taorminai görög színház romjai című alkotása és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, ahogy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című művek is.
Amíg a pécsi múzeum Csontváry-művei a fővárosban vendégeskednek, a két intézmény együttműködésének köszönhetően egy Toulouse-Lautrec alkotásaiból válogatott kiállítás mutatkozik be a Janus Pannonius Múzeumban április 17. és július 16. között.
A Szépművészeti gyűjteményében őrzött, gazdag anyagból a fővárosban 2014-ben, a mester születésének 150. évfordulóján nyílt tárlat, amelynek több mint százezer látogatója volt, de az elmúlt években nagy sikerrel mutatkozott be a különleges kollekció Rómában és Pekingben is.
A közös kiállítások után a pécsi Csontváry Múzeum megszépülve, a korábbi tárlattal várja látogatóit – áll a közleményben.
