Szigetközben és minden vízzel érintett területen a nyár egyenlő a szúnyogcsípéses időszakkal. A meleg környezet velejárója a vérszívó kis állat megjelenése. Tény, hogy számuk folyamatosan nő és évről évre többszöröse az elviselhetőnek. Ma pedig már arról is kell beszélnünk, hogy a csípőszúnyog bizony nagyon sok betegség hordozója is lehet. Ezért különösen fontos a védekezés.
A katasztrófavédelem egyik kiemelt célja a jövőben a biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése.
Cikksorozatunk 1. részét ITT olvashatja el.
Országos Epidemiológiai Központ
által kiadott dokumetnum megemlíti, hogy 1 elpusztult szúnyogra 200 egyéb rovar jut.
Ezért a szúnyogirtás végrehajtása előtt a védekezés célját, kiterjedését, módszereit minden esetben adott szúnyogfaj biológiai sajátosságainak megfelelően kell meghatározni.
A hazai szúnyogfajok közegészségügyi jelentősége
A hazai, ún. közönséges csípőszúnyogok, az egyes Aedes és Culex fajok, valamint a mocsári szúnyog (Mansonia richiardii) ártalma elsősorban a víz mellett levő üdülőterületeken és hétvégi telkeken jelentkezik. Alkalmilag a házi szúnyog (Culex pipiens molestus) lakóházakban, akár télen is (!) megjelenhet.
A szúnyogok nyálmirigye véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmaz. Csípéskor véres pont formájában a szúrcsatorna gyakran megfigyelhető. A nyál hatására a csípés helyén bőrelváltozás (kiütés, gyulladás) észlelhető. A testidegen fehérjékkel szemben, általában az ismételt csípések hatására, allergiás reakciók is előfordulhatnak. A viszketést követő vakarózás felsebzi a bőrt és ennek hatására másodlagos, esetleg elgennyedő fertőzés keletkezhet.
Az aktuális szúnyoghelyzet legpontosabban csípés számolással állapítható meg, de alkalmilag a lakosság erre vonatkozó megfigyeléseit is célszerű figyelembe venni. Fény- vagy szén-dioxid csapda használata különleges szakértelmet igényel.
Adott területen a szúnyogok által okozott ártalom mértékére a csípésszámok (csípés/fő/óra) alapján a következő besorolás használható: <1: nincs, 2-10: enyhe, 11-100: erős, >100: elviselhetetlen.
Forrás: http://www.oek.hu/oek.web?nid=175&pid=1
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján több kérdésre is választ kaphatunk az általuk szervezett szúnyoggyérítéssel kapcsolatban. Ebből emeltünk ki most kér fontos területet.
Milyen módszerrel, milyen szerrel végzik a szúnyoggyérítést?
Földi járműről ULV vagy melegködös technológiával végzik a kifejlett szúnyogok elleni védekezéseket. Az ULV eljárást általában nagyobb forgalmú helyeken alkalmazzák, mert a képződött permetfelhő kevésbé zavarja a közlekedést. A melegködképző generátorokat a növényzettel jobban fedett területeken érdemes használni, mivel az apró cseppekből álló permetköd behatolóképessége sűrű bozótos részeken is megfelelő. Az imágók ellen piretroid-készítményekkel védekeznek. A lárvák tenyészőhelyeit biológiai készítménnyel (hatóanyag: Bacillus thuringiensis var. israelensis – Bti – baktérium által termelt fehérje) kezelik, a kijuttatás légi és földi eljárással történik.
Be kell-e zárni az ablakot a gyérítés idején? Indokolt-e a fokozottabb elővigyázatosság a szúnyoggyérítéssel érintett területeken?
Nem jelent kockázatot a nyitott ablak, mivel azonban a készítmény zárt térben lassabban bomlik le, mint a szabadban, a permetszer leérkezéséig érdemes bezárni az ajtókat, ablakokat. Földi melegködös védekezéseknél előfordulhat, hogy a gyermekek kedvet kapnak a ködben játszani, vagy közelről akarják nézni a járműveket. Ezt akadályozzuk meg! A kezelés után pár perccel a permetköd úgyis eloszlik, ekkor nyugodtan folytatni lehet a szabadtéri tevékenységet. Kérjük, hogy gyermekeiket ne engedjék a kezelést végző járművekhez és a gépek, irtószertartályok közvetlen közelében ne tartózkodjanak! Amennyiben mégis bárki közvetlenül érintkezne az irtószerrel (betöltés során a reptéren vagy a földi járművek kiinduló állomásain), az érintett felületet alapos szappanozás után langyos vízzel mossa le.
Forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/45/szunyoggyerites-gyik
Országos Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Mint ahogy már említettük, több szakmai szervezet közös munkájával lehet csak a szúnyoggyérítés témakörét átfogóan elemezni és értelmezni. „A szúnyogirtás természetvédelmi kockázatairól és biológiai megoldásairól” az Országos Madártani és Természetvédelmi Egyesület adott ki közleményt, melyben a nem megfelelő szúnyoggyérítés hosszú távú kockázatairól tesz említést.
A szúnyoglárvák és a kifejlet szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna.
A szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár, ezért közös érdekünk a kérdés megnyugtató rendezése. Ezekről az elvileg gerinces- és emlősbiztos (azaz a gerinces élőlényekre nem ható) szerekről viszont sorra kiderül, hogy hosszú távon akár az emberekre nézve is veszélyes egészségkárosodást okoznak.
Rovartáplálék nélkül maradó települési madarak?
Súlyosan környezetszennyező és nem szelektív volta miatt kémiai szúnyogirtás védett területen nem alkalmazható (csak biológiai) – ugyanakkor lakott területek közelében igen! Emiatt a településeken csökken a rovartáplálék mennyisége, illetve a méreganyagok a szennyezett legyeket, méheket, szúnyogokat elfogyasztó állatokra (a ragadozó rovaroktól a kétéltűeken, hüllőkön és madarakon át az emlősökig) hatnak. Minden bizonnyal ez az egyik oka annak, hogy a leginkább városlakó, repülő rovarokra vadászó molnárfecske hazai állománya felére csökkent 1999–2013 között. De szúnyogirtást követően országszerte tapasztalnak konkrét madárelhullásos eseteket is, elsősorban fekete rigók és széncinegék esetében, melyeknél egyik napról a másikra teljes fészekaljnyi fióka pusztul el.
Forrás: http://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai
Petíció a környezettudatos szúnyoggyérítésért
Egyre jobban látható, hogy a probléma, melyet taglalunk nagyon sok területet érint. A környezet- és természetvédelmen át az állat- és közegészségügy témaköréig. Így a megoldási javaslatoknak is igen részletesen kidolgozottnak kell lennie, ám nem elhanyagolható az idő tényezője, mely egyre inkább sürgetőnek látszik.
Erre Prof. Darvas Béla a szúnyoggyérítés minden szegletére kiterjedő hosszas tanulmánya is kitér.
„A csípőszúnyogok minden fejlődési alakja fontos része az ökoszisztémának.”
Rendkívül sok rovarevő és vegyes táplálkozású faj prédái, így halak (fogaspontyok, keszegek), békák és más kétéltűek, madarak (fecskék, kacsák), denevérek, de szitakötők, ragadozó poloskák is fogyasztják ezeket. Kipusztításuk, ami a génkiszorítás (gene drive) nevű géntechnológiai módszer esetében felvetődött, rendkívül szerteágazó ökológiai hatásokat vonna maga után.
Az ökológusok tehát kifejezett óvatosságra intenek a visszafordíthatatlan megoldásokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy veszélyes vektorszervezetek vannak e szúnyogfajok között.
A folyamatos fejlődés egy további sajátossággal is együtt jár. Míg a mérsékelt égövi csípőszúnyog nőstények többnyire hajnalban és alkonyatkor szívnak vért, addig ezek a fajok napközben is. Az erős napközi aktivitás tehát mindenképpen figyelemreméltó a szakemberek számára. Az Ae. albopictus Ázsiából érkezett. Az elterjedését mérsékelt övön eddig a tartós telek akadályozták, ezért Európában csak a Földközi-tenger peremén jelent meg, de most a globális felmelegedés egyengeti az útját Közép-Európa irányába…
Szigetköz Natúrpark Egyesület
A szervezet koordinálásában zajlik a térséget érintő csípő szúnyog tenyészhelyek térképezése és monitoringozása. A Szigetköz Natúrpark Egyesület munkájáról dr. Pető Péter elnök nyilatkozott: „az Egyesület a veszélyhelyzet alatt is próbálja ellátni térségi feladatait.
„2019-ben a Szigetköz- Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács támogatásával megkezdődött a csípő szúnyog tenyészhelyek térképezése és monitoringozása. Ez egy 3 éves munka.”
A 2019-es munkarész elvégzésre került. Telefonon egyeztettem a PANNONIA KÖZPONT SZAKÉRTŐI ÉS KOORDINÁCIÓS KFT. ügyvezetőjével, amely cég a térképezést és monitoringozást végzi. Megerősítették, hogy a munka idén is folytatódik. A finanszírozási feltételekkel kapcsolatban – mivel ez mintegy 40 önkormányzatot érint – dr. Nagy István miniszter úrral egyeztetve a Szigetköz Natúrpark és a Szigetköz TFT közösen kereste meg Pogácsás Tibor belügyminisztérium önkormányzati államtitkár urat.
Az ÉDUVIZIG igazgatója Németh József úr pedig tájékoztatott bennünket arról, hogy az idei évben a hullámtér mesterséges vízpótlása elmarad. Ez a körülmény, valamint a rendelkezésre álló földi kémiai gyérítés reméljük, hogy elviselhető szinten tartja majd a csípő szúnyog problémát.
Szúnyoggyérítés 2020
A katasztrófavédelem egyik kiemelt célja a jövőben a biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése.
Hatékony biológiai gyérítést viszont csak olyan pontos térképek birtokában lehet végezni, amelyek megmutatják, hol vannak a szúnyogok tenyészőhelyei. Ilyen térképek jelenleg csak néhány térségről állnak rendelkezésre.
A katasztrófavédelem az idei szúnyoggyérítési programjának részeként dolgozni kezd a hiányosság megszüntetésén. Megállapodás született szakértőkkel, akik az elkövetkező három évben tizenöt olyan régióban végeznek szakszerű és részletes feltérképezést, ahol évről éve sok szúnyog fejlődik ki. A részletes térképek birtokában a biológiai gyérítések részarányát, valamint a kezelések hatékonyságát jelentősen javítani lehet.
