Szigetközben és minden vízzel érintett területen a nyár egyenlő a szúnyogcsípéses időszakkal. A meleg környezet velejárója a vérszívó kis állat megjelenése. Tény, hogy számuk folyamatosan nő és évről évre többszöröse az elviselhetőnek. Ma pedig már arról is kell beszélnünk, hogy a csípőszúnyog bizony nagyon sok betegség hordozója is lehet. Ezért különösen fontos a védekezés.
A katasztrófavédelem egyik kiemelt célja a jövőben a biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése.
Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy ABC sorrendben összegyűjtsük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat – forrásmegjelöléssel. Az észrevételeket szívesen várjuk!
Állásfoglalás
Miután egyértelművé vált, hogy a klímaváltozással egyre több olyan rovarfaj, mindenekelőtt csípőszúnyog (Culicidae) terjed észak felé és/vagy hurcolnak be Európába, illetve hazánkba is, amelyek arbovírusok vektorai, és ezáltal reálissá vált új, a korábbiaknál veszélyesebb epidémiák kialakulása, a Diverzitásbiológiai Bizottság 2017. október 25.-én, Prof. Dr. Darvas Béla előterjesztése alapján áttekintette a fentiekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai helyzetet. – így kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia Diverzitásbiológiai Bizottságának állásfoglalása 2017-ben.
A tanulmány kiemeli:
a szúnyogirtás jelenlegi gyakorlata több okból sem megfelelő.
A vektorok népességeinek és tenyészőhelyeinek ismerete híján a beavatkozások sokszor késnek és/vagy nagyon csekély „találati pontosságúak”, ezáltal jelentős a célt tévesztően felhasznált peszticidmennyiség. Ezt súlyosbítja, hogy a beavatkozás döntően a nem szelektív hatású deltamethrin nevű idegméreggel történik. Ennek következtében az elpusztított rovaroknak csak közel egy százaléka a „célszervezet”, viszont bizonyítottan sok az ökoszisztéma szolgáltatásokban jelentős szerepű méhféle, illetve minden egyéb rovar és közvetett tápláléklánci hatásként a kisméretű gerinces állat is. Emellett elsodródás következtében az élővizekbe kerülve a deltamethrin a halakat, hüllőket és a kétéltűeket is veszélyezteti.
A tudósok megoldási lehetőségeket is kidolgoztak a probléma megoldására:
A védekezést tekintve koncepcióváltást sürgetünk, amely a belvizes területek (lárva-tenyészőhelyek) vízrendezését és a lakossági védekezés megszervezését, a szúnyogfajok és az általuk hurcolt arbovírusok monitorozását is magában foglalja.
Forrás: https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html
Biológiai szúnyoggyérítés
A korszerű, biológiai szúnyoggyérítés – számos fejlett ország tapasztalatai alapján – nagyobb összefüggő területekre, térségekre kiterjedően megszervezett rendszerben, döntően szelektív hatású, elsősorban biológiai szerekkel végzett lárvairtáson alapul, amelyet előzetesen gondosan felmért és térképre vitt (GPS alapú), valamint szezononként rendszeresen figyelemmel kísért (monitorozott) tenyészőhelyeken végeznek. – olvasható a részletes leírás egy kártevőirtó cég weboldalán. A vállalkozás érdekessége, hogy munkálatain felül rendszeres előadásokat is tart, melyeken bemutatja a kártevő-mentesítés legújabb ismereteit, hatékony módszereit és lehetőségeit – ahol lehet, magyarországi példákon keresztül.
A környezettudatos módszer hatékonyságban meghaladja a kifejlett egyedek irtásán alapuló védekezést,
és már azért is messzemenően környezetkímélő, mert az addig kémiai kezelésben részesült területeknek töredékén szükséges biológiai készítményt használni, amely a hazai tapasztalatok tükrében a szúnyoggyérítésre fordított költségek csökkenését is maga után vonja. Egy alaposan feltérképezett és heti rendszerességgel monitorozott térségben, a megfelelő időben 1 Ha biológiailag kezelt tenyésző terület, 160 Ha kémiai kezelést vált ki és hetekig is lehet hatástartóssága. A szükséges időben, folyamatosan kezelt csípőszúnyog tenyésző vízterek, az egész nyári szezonra szúnyogmentes időszakot produkálhat, észrevétlenül.
Forrás: http://szunyogcsodor.hu/szolgaltatasaink/szunyog-gyerites/biologiai-szunyoggyerites
Csípőszúnyog
2018. május 31-én a Szigetköz Natúrpark Egyesület szervezésében került sor az I. Szigetköz Konferenciára, ahol a szakma kiválóságai érdekes és vitatott témákat érintettek. Havasréti Béla, a Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály munkatársa például a Csípőszúnyog problémája és megoldásai a Szigetközben címmel tartott előadást.
„Aki a Szigetközbe érkezik, nem úszhatja meg vele a találkozást. De van-e megoldás a probléma enyhítésére? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre s ezek vajon milyen hatással vannak a környezetünkre és az emberi szervezetre?” – így kezdődött a téma felvezetése 2 évvel ezelőtt Kimlén, majd Havasréti Béla kifejtette:
„Azt gondolnánk, hogy az imágók (kifejlett szárnyas rovar) elleni hagyományos kezelések – kémiai szúnyoggyérítés – csak a szúnyogokat pusztítják el. „
A közzétett figyelmeztetés szerint ugyanis a melegvérűekre nincs hatással. Azt azonban mindenki számára tudatosítani kell, hogy egyéb, környezeti károsító hatást igenis eredményez.
Az irtószerek hatóanyagai a következők: deltametrin; lambda-cihalotrin; etofenprox. Mindegyik hatásmechanizmusa idegméregként hat a rovarokra – nem csak a szúnyogokra és lárvákra, hanem az összes, környezetünkben élő hidegvérűre, de ugyanilyen hatással van a méhekre is. – figyelmeztetett a vegyész.
Lehetnek-e ezek a növényvédő szerek bármilyen hatással az emberi szervezetre?
Ha egy-egy szúnyoggyérítés után valaki bőrpírre, bőrszárazságra vagy égő érzésre panaszkodik, az nem a véletlen műve. A teljes leírás alapján ugyanis kerülni kell ezen szerekkel való találkozást! Ügyelni kell, hogy a permet élelmiszerre, evőeszközökre, gyermekjátékra, háziállatra, játszótérre, pihenőpadokra ne kerüljön!
Fontos tudni azt is, hogy vannak élelmezés-egészségügyi várakozási idők, amit mindenképp ajánlatos betartani a permetezés után. Ezek a következők:
deltametrin esetén 3-7 nap,
lambda-cihalotrinnál: 3-21 nap,
míg az etofenprox szernél 14 nap.
Deltamethrin
A deltamethrin színtelen és szagtalan, szobahőmérsékleten szilárd, kristályos anyag. Rovarölő hatású, szintetikus piretrin (piretroid) vegyület. Hő- és fénystabil, vízoldékonysága 20°C-on 2 µg/l, aromás oldószerekben, alkoholban, acetonban és dioxánban jól oldódik. Olvadáspontja 98-101°C, égésterméke lehet formaldehid, akrolein, hidrogén-cianid, hidrogén-bromid. A deltamethrin a természet számára ismeretlen, szintetikus, ember által előállított vegyület, melyet először 1974-ben szintetizáltak és 1977-ben hoztak forgalomba. 1989-1990 között világszerte 2000 tonna piretroidot gyártottak, ebből 250 tonna deltamethrin volt.
Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben?
A deltamethrin, mint rovarölő hatású szer, számos kártevő (lepkefélék, egyenesszárnyúak, fedelesszárnyúak, kétszárnyúak, atkák) ellen hatásos. Egyaránt alkalmazható a peték, a lárvák és a kifejlődött egyedek ellen. A jelenlegi hazai köztéri szúnyog irtásban a legelterjedtebb K-OTHRIN ULV nevű szer hatóanyaga a deltamethrin.
Számos olyan rovar irtására hatékony, mely az embernek, vagy az állatoknak kellemetlenséget okoz és/vagy betegséget hordoz. Mezőgazdasági rovarirtó, így háztartási használatra nem ajánlott. Használható takarmány és szántóföldi terményen, kertészeti üzemekben, gyümölcsösökben, szőlőben, levegőbe és talajra permetező berendezéssel. A kezelt területre kijuttatott mennyisége átlagosan 11 g/ha. Alkalmazható épületeken, bármilyen élettelen felületen, üvegházi palántákon. Állatokon történő alkalmazáshoz léteznek lenyelhető illetve a külső paraziták ellen védelmet nyújtó fürdető, formái is,
A deltamethrin az egyik legyakrabban használt szúnyogirtó szer maláriafertőzött területeken.
Hatása az emberekre
Az Európai Vegyiügynökség adatbázisában a deltametrinről azt írják: lenyelve, belélegezve mérgező, vízi élővilágra nagyon mérgező, nagyon hosszú távú a hatása a vízben, mivel nem oldódik benne. A WHO is extrém veszélyesnek minősíti halakra, méhekre, egyéb rovarfajokra. Emberekre is neurotoxikus hatással bír, anyatejből kimutatható.
Forrás: http://kockazatos.hu/anyag/deltamethrin
EU tiltás
Az Európai Unió területén belül előreláthatóan 2020-tól tiltják a kifejlett szúnyogok ellen alkalmazható készítmények légi úton történő kijuttatását.
– jelent meg a felhívás 2019 végén először az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság weboldalán.
A katasztrófavédelem által irányított országos szúnyoggyérítési program során jelenleg is az irtószer mintegy 40 százalékát földi úton juttatják ki a szakemberek.
Ennek előnye az, hogy a munkálatok napnyugta után zajlanak, akár éjszaka is lehet permetezni a vérszívókat, mindezt a méhek veszélyeztetése nélkül.
A szúnyoggyérítés tehát a földi kémiai gyérítésre fordított kapacitások növelésével megvalósítható lesz. Kémiai szúnyoggyérítésre jelenleg is kizárólag a települések belterületén van lehetőség, földi úton minden olyan hely elérhető, amelyet korábban repülőről kezeltek.
A lárvagyérítésre jelenleg alkalmazható biológiai készítményt a jövőben is ki lehet majd juttatni repülőről.
A katasztrófavédelem célja, hogy növelje a biológiai módszerrel kezelhető területek nagyságát, ezzel is csökkentve a szúnyogok utánpótlását.
Forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/42/kapcsolodo-hirek/212391/merseklodik-a-szunyogartalom
Gumiabroncs
A gumiabroncs ártalmatlan tárgynak tűnik, ha a szúnyoggyérítésre gondolunk. Jelen kutatásunk során azonban kiderült, hogy több szakmai fórumon is kiemelt helyen említették, ugyanis „az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a használt autóabroncsokban felgyűlő vízben a csípőszúnyogok kifejlődnek, majd párzás és vérszívás után tojást is raknak oda. A kiszáradt tojások igen hosszú ideig életképesek maradnak. Várják a következő esős periódust. A használt gumikat hajókon nagy távolságra szállítják, és változatos módon újrahasznosítják.
Csípőszúnyogok esetében ez a fajok terjedésének új útját nyitotta meg. Így került az Ae. albopictus Ázsiából Közép-Amerikába, ma már genetikai módszerekkel bizonyított módon. A gumiabroncsok újrahasznosítása – ebben a tekintetben – kifejezetten rizikóssá vált. A tárolásukra használt telepeken nem árt az ellenőrzés.
Segít ezeknek a fajoknak az áttelelésében, nagyvárosokban a csatornarendszer, valamint a metróhálózat, ahol számukra télen is ideális hőmérsékleti viszonyok maradnak.
Forrás: https://pkkft.hu/page36.html
Kémiai szúnyoggyérítés
2018-ban Molnár Balázs zoológus és Kovács-Hajdu Katalin biológus, természetvédelmi mérnök arról nyilatkozott, hogy „A kémiai gyérítés nemhogy csökkenti, még növeli is a szúnyogok számát, ugyanis a vegyszer azoknak az élőlényeknek a millióit öli meg, melyek természetes ellenségei a szúnyogoknak. A repülőkről kiszórt vegyszer minden egyes elpusztított szúnyog mellett ezer másik rovart öl meg, közvetve pedig madarakat, halakat, békákat, denevéreket.
A szúnyog kétszázmillió éve itt él, ha kipusztítanánk teljesen, akár a tápláléklánc is összeomolhat.
Ráadásul a vegyszer által elpusztított beporzó rovarok számának drasztikus csökkenése miatt a folyamat gyorsabb, mint gondolnánk; nem lesz gyümölcs, zöldség, élelmiszer…
A szakemberek szerint már az is sokat javítana a helyzeten, ha a vegyszeres szórás helyett mindenki a saját háza táján is megtenné a szükséges lépéseket. Az ott felejtett vizesvödrök, esővízgyűjtők, kerti tavacskák ideális élőhelyei a szúnyoglárváknak, egy átfogó, országos intézkedéssel akár háztartásonként is lehetne a biológiai irtást alkalmazni. Igaz, hogy munkaigényesebb, főleg az elején, de nincsenek mellékhatásai.
Koncepcióváltás
A témával kapcsolatban egyértelműen az látható, hogy a szakmai viták, érvek és ellenérvek valamiféle koncepcióváltást sürgetnek. A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban felhívást tett közzé és megoldási javaslatokat is adott a döntéshozók számára „A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága” címmel, kiemelve a következőket:
Az elmúlt évtizedek során a klímaváltozás más hatásaival együtt számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában. Ennek következtében több esetben is az általuk behurcolt vírusok (pl. Chikungunya-vírus, Dengue-vírus) okozta járványok alakultak ki egyes régiókban. Ebben a folyamatban Magyarország is jelentős mértékben érintett, hiszen a nyugat-nílusi láz vírusának megjelenése óta már minden évben ismertek humánmegbetegedések, sőt további rendkívül kockázatos vírusok (pl. Usutu-vírus) felbukkanását is kimutatták.
A helyi szúnyogállomány fogékonysága ezekre az új kórokozókra kevéssé ismert, de egyes fajok esetében ez is bizonyított. A trópusi területekről behurcolt invazív szúnyogfajok betegségterjesztő képessége viszont jól dokumentált, és rendkívül komoly kockázatot jelent. Hazánkban eddig három invazív szúnyogfajt írtak le. Tartós megtelepedésükre is egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Meghonosodásuk az első nagy lépés az új betegségek megjelenése és terjedése felé, de kiválthatja a már jelen lévő kórokozók intenzívebb terjedését is. Ezáltal reálissá vált új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának veszélye.
Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen
Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete 2016-ban Dr. Székács András szerkesztésében jelentette meg azt a kiadványt, mely ma is elérhető a Pannónia Központ honlapján. A több, mint 30 oldalas dokumentum több nyelven is elérhető. Ebből csak néhány sort idézünk:
„A csípőszúnyogok csapdázására változatos módszerek állnak rendelkezésre (kombinált fény-, hő- és szívócsapdák, szárazjeges csapdák, rovarirtó szerrel kezelt rovarhálók), melyekkel korlátozott szelektivitás is elérhető.”
Bár csípőszúnyogok esetében hasonló polarotaxis igazolására célzott, megbízható vizsgálatok még nem kerültek publikálásra, egyes szakirodalmi adatok is mutatnak arra, hogy polarizált fényt kibocsátó fényforrás alkalmazása jelentősen növelheti a csípőszúnyogcsapdák hatékonyságát.
Forrás: http://www.pkkft.axelero.net/szunyog/cikk/NKI_mosquito_w_cover.pdf
Megoldási intézkedések
Megelőzhetők a köz- és állategészségügyi veszélyhelyzetek – fejti ki állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya, az Agrártudományok Osztálya, az Orvosi Tudományok Osztálya és az MTA Ökológiai Kutatóközpont. Megoldási javaslataik magában foglalják:
A hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának megszervezését, továbbá a begyűjtött egyedeknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által jegyzett, a szúnyogok által terjesztett kórokozókra (vírusok, baktériumok, paraziták) vonatkozó folyamatos vizsgálatát.
A monitoringrendszer keretein belül, de kiemelten az invazív szúnyogfajok megjelenésének és terjedésének vizsgálatát.
A gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltamethrin használatának jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó, a Bacillus thuringiensis israelensis használatával sokkal célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű.
Európa más országaiban már alkalmazott módszerek tapasztalatai alapján a biológiai gyérítés előtérbe helyezését, a rendszeres élőhely-térképezést, a lakosság tájékoztatását és aktív bevonását a védekezésbe a háztáji, illetve magánterületi tenyészőhelyek megszüntetése érdekében.
A mindezekhez szükséges szakmai háttér megteremtését. A hazai kutatóegyetemek és kutatóintézetek tudásbázisára alapozva létre kell hozni és hosszú távon fenn kell tartani azt a szakembergárdát, amely szellemi és infrastrukturális hátterével képes elvégezni és összehangolni a fenti tevékenységeket.
Forrás: https://www.ecdc.europa.eu/en/search?s=mosquito
A cikk hamarosan folytatódik!
1 Comment