A zimankós téli időjárás nagy veszélyt jelent a kóbor állatokat számára. A mosonmagyaróvári Menedék Állatvédő Alapítványhoz nap mint nap érkeznek bejelentések fázó, legyengült kutyákról és macskákról. Mészáros Márta, az alapítvány elnöke elmondja, mire figyeljünk, ha segítségre szoruló állattal találkozunk és milyen egyszerű lépésekkel menthetünk életet a hideg hónapokban. Ne hagyjuk meghalni őket az utcákon!
A kemény téli időjárás nem csak minket, embereket visel meg, de az állatoknak is kellemetlen, fájdalmas lehet a hideg. Főleg, ha otthontalan, kóbor négylábúakról van szó.
A mosonmagyaróvári Menedék Alapítványt is rendszeresen keresik fel járókelők, akik fázó állatot láttak a városban. Leggyakrabban kutyák és macskák az áldozatok, de ez a jellemző az év többi szakára is.
Ahogy nyáron ne hagyjunk senkit az autóban, úgy télen se menjünk el a szenvedők mellett – kezdi Mészáros Márta, a Menedék Alapítvány elnöke. Az önkéntes állatvédő segít abban is, mi tegyünk, ha egy állat a mi segítségünkre szorul.
„Ha kóbor állatot látunk, legelőször győződjünk meg róla, hogy milyen a kondíciója. A városban több figyelt, gondozott macskakolónia is él, akiknek bár nincs állandó otthonuk, de kapnak enni és tudunk róluk. Ha egy cica jóltáplált, szép a bundája, akkor valószínűleg nem kell aggódni miatta. Viszont ha gyenge, csapzott, sovány, akkor gondoskodni kell róla. A legyengült állatot, ha tehetjük, etessük és itassuk meg, majd hívjunk segítséget. Mi igyekszünk minél korábban kiérni a helyszínre, de sok gondot okoz, ha a bejelentő nem vár meg minket. A kutya vagy macska nem fog ott ülni és várni ránk. Ha viszont annyira legyengült állapotban van, hogy nem tud mozogni, akkor azért ne hagyjuk magára. A hidegben legalább egy kartonlapot próbáljunk meg alá tenni, hogy elválasszuk a fagyos talajtól. A legjobb az lenne, ha egy állatorvost is értesítenének, de idáig kevesen jutnak el. Fontos, hogy nagyon óvatosan közelítsünk, főleg ha nem ismerjük az állatok viselkedését, testbeszédét” – mondja Mészáros Márta, aki az alapítványnál lelkes önkéntesekkel dolgozik, aki saját idejüket feláldozva igyekeznek minél több állatnak segíteni. Hozzájuk csatlakoznak még más csoportok tagjai is. Feladat bőven van, örömmel fogadják az új jelentkezőket
A szakemberrel a felelős állattartásról is beszéltünk. Elmondása szerint sok tévhit kering még ma is az emberek között. Az egyik ilyen, hogy a vastag bunda megvédi az állatokat mindentől. Ez igaz lehet fiatal, egészséges példányoknál, de például egy idős, beteg kutya komoly veszélynek van kitéve a téli időben, nagy bunda ide vagy oda.
Alapvető állattartási feltétel, hogy a kutyának – de akár a macskának is – legyen a testének megfelelő, se túl nagy, se túl kicsi háza. Nem jó gyakorlat, ha ezt mindenféle rongyokkal próbáljuk kényelmesebbé, puhábbá tenni. A textíliák ugyanis nehezen száradnak, ahogy az állat behordja a vizet, havat, csak hideg lesz számára és bepenészesedik.
„A nedves időben legjobb bélés a kutyaházba a friss szalma. Persze ezt is figyelni kell, mert ha nem szárad ki, szintén kellemetlen lehet, valamint egy idő után összetömörödik. Viszont ha rendszeresen cseréljük, a szálak közötti levegőréteg is szigetelésként fog hatni. Fontos még, hogy az ólat ne közvetlenül a földre tegyük, hanem még egy plusz réteggel válasszuk el a hideg talajtól. Ez rengeteget számít. Ma már lehet kapni fűtést is az állatok számára, bár ez Magyarországon egyelőre eléggé luxuscikknek számít. Ha veszünk, akkor kifejezetten állatoknak valót válasszunk, ami kevesebb hőt ad le, mint mondjuk egy fűtőszálas takaró, illetve a kábele is rágásmentes. A vezetéket persze mindig figyelni kell, ha kint tartjuk, hogy biztosan ne érje nedvesség. A bejáratra is felakaszthatunk valamit, ami kint tartja a hideget, de csak ha a kutyus nem ijed meg tőle. Ami a macskákat illeti, közösségi média oldalainkra töltöttünk fel arról videót, miként készíthetünk kartondobozból kényelmes, meleg kuckót a számukra, amit egy szemeteszsák segítségével vízhatlanná is tehetünk. Persze a legjobb az lenne, ha ezekben a hetekben beköltözhetnének az emberekhez az állatok, ha nem is a lakásba, de legalább a pincébe vagy a garázsba” – sorolja Mészáros Márta a jótanácsokat.
Egy egyszerű trükkel pedig az ivóvizet is megmenthetjük a befagyástól: ha nem vagyunk otthon és nem tudjuk rendszeresen cserélni a tál tartalmát, akkor egy műanyag palackba tegyünk sót, nagyjából egy harmadáig és azt helyezzük az itatóvízbe, így az nem fog befagyni.Természetesen a palack zárt legyen, hogy a só ne kerülhessen az ivóvízbe.
A hideget az állatok is sokkal rosszabbnak érzékelik például nagy szélben, vagy ha átázik a bundájuk. A szakember elmondása szerint sokat javult a helyzet Mosonmagyaróváron, ahhoz képest amikor ő 1996-ban elkezdett az állatvédelemmel foglalkozni.
Akkor még csapatosan jártak a Magyar utcán a kóbor kutyák. Ha csak ezt nézzük, mindenképp sokkal jobb a helyzet. Néha azért úgy érzem, összecsapnak a fejünk felett a hullámok, annyi helyen lenne szükség segítségre. Ez talán azért is van, mert ma már mindenkinél ott a telefon és könnyebben jelzik, ha bajba jutott állatot találnak. A sok borzalmat néha nagyon nehéz látni, de annak örülök, hogy egyre tudatosabbak az emberek. Amikor például gyerekekhez megyünk előadást tartani, mindig elámulok, hogy mennyi mindent tudnak már, amit a családjukból hoznak. Ez nagyon jó jel a jövőre nézve – teszi hozzá zárásul Mészáros Márta.
