Negyedik alkalommal rendezte meg a Kislépték Egyesület a REL Szervezők Napját, amelynek ezúttal is a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara adott otthont. A szakmai találkozó a rövid ellátási láncok (REL) jelenlegi helyzetét, jövőbeli lehetőségeit és az előttük álló kihívásokat állította a középpontba, miközben a résztvevők a helyi élelmiszerrendszerek ellenálló képességéről, a termelői közösségek szerepéről, valamint a vidéki térségek jövőjéről is átfogó képet kaphattak.
A rendezvénynek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Biotechnológia Oktató és Bemutató Központja adott helyet, ahol termelők, piacszervezők, szakpolitikai szereplők, szaktanácsadók és civil szervezetek képviselői találkoztak egymással. A konferencia célja ezúttal is az volt, hogy teret biztosítson a tudásmegosztásnak, a tapasztalatcserének és a szakmai párbeszédnek egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerellátás jövője egyre több bizonytalansággal néz szembe. A konferencia egyik meghatározó gondolata az volt, hogy az élelmiszerrendszerek jövőjét ma már nem lehet kizárólag gazdasági kérdésként kezelni. A klímaváltozás, az energiaárak ingadozása, a geopolitikai feszültségek és a változó fogyasztói szokások egyaránt arra ösztönzik az ágazat szereplőit, hogy újragondolják működésüket. A szakmai előadások és beszélgetések során többször is elhangzott, hogy a helyi, regionális rendszerek megerősítése nemcsak lehetőség, hanem egyre inkább szükségszerűség.
Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke előadásában kiemelte, hogy a rövid ellátási láncok legnagyobb értéke a személyes kapcsolatban rejlik. A fogyasztók egyre nagyobb része szeretné tudni, hogy kitől vásárol, hogyan készül az adott termék és milyen értékek állnak mögötte. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években egyre több kezdeményezés bizonyította:
A helyi gazdaságok fejlesztése és a közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolat erősítése hosszú távon stabilabb rendszereket eredményezhet.
A délelőtti program egyik központi eleme a „Globális kényszer vagy helyi választás?” című kerekasztal-beszélgetés volt, amelyben Kránitz Lívia, az Agrárközgazdasági Intézet Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységének (ITE) vezetője, Troján Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem Agrárökonómiai Tanszékének tanszékvezető docense, Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének főtitkára és Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Egységének (VTE) vezetője osztotta meg tapasztalatait. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövő egyik legfontosabb feladata a termelők alkalmazkodóképességének fejlesztése. Szó esett a tudásátadás szerepéről, a fiatal gazdák bevonásáról, valamint arról is, hogy a szakmai hálózatok milyen fontos támaszt jelenthetnek a gazdálkodók számára.
Benedek Zsófia, az ELTE KRTK és a Kislépték Egyesület tudományos főmunkatársa előadásában az előretekintő tervezés módszereit ismertette, rámutatva arra, hogy a jelenlegi kihívások kezeléséhez hosszú távú gondolkodásra van szükség. Az élelmiszerellátás rendszerszintű problémái ugyanis nem különálló jelenségek, hanem egymással összefüggő folyamatok eredményei, amelyekre csak komplex szemlélettel lehet megfelelő válaszokat adni.
A konferencia második szekciójában a gyakorlati megoldások kerültek előtérbe. Vér András, a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa, Kinorányi Éva, a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal csoportvezetője, Weisz Miklós, a Pannon Vidék Szövetség társelnöke és Polgár Tibor, a Nyugat-Dunántúli Regionális és Gazdaságfejlesztési Kft. stratégiai igazgatója kerekasztal-beszélgetéséből kirajzolódott, hogy a helyi élelmiszerrendszerek fejlesztésében kulcsszerepet játszik a fogyasztói tudatosság növelése, az oktatás és a közösségépítés. Többen hangsúlyozták, hogy a termelők sikeressége ma már nem csupán a termelési tudáson múlik, hanem azon is, mennyire képesek kapcsolatot építeni vásárlóikkal és megmutatni termékeik mögötti értékeket.
A délutáni programban a termelőket érintő aktuális adózási kérdések, jogszabályi változások és értékesítési lehetőségek kerültek napirendre. A résztvevők gyakorlati tanácsokat kaptak a működésüket érintő változásokról, emellett betekintést nyerhettek olyan hazai és nemzetközi jó gyakorlatokba is, amelyek más térségekben már bizonyították életképességüket.
Külön figyelmet kapott a kommunikáció és a média szerepe is. Székely Rita, Tényő község polgármestere, V. Topor Erika, a Kertportál főszerkesztő-tulajdonosa, Kovács István, a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője többek között a tudatos PR-tevékenység jelentőségéről és a térségi együttműködések és a hosszú távon fenntartható szervezeti modellek fontosságáról is szót ejtettek pódiumbeszélgetésükben. A szakértők szerint a jövő sikeres helyi élelmiszerrendszerei nem csupán termelési, hanem közösségszervezési és kommunikációs kérdések is.
A rendezvény egész napos termelői vásárral is kiegészült, ahol tíz helyi és térségi kistermelő mutathatta be termékeit a résztvevőknek. A konferencián emellett a KAP Hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének tevékenységét bemutató rövidfilm vetítése, valamint egy, a konferencia témájához kapcsolódó előadás is helyet kapott. A résztvevők így nemcsak előadásokon keresztül, hanem személyes találkozások és beszélgetések során is bővíthették szakmai kapcsolataikat.
A nap egyik legfontosabb üzenetét talán az a gondolat foglalta össze legjobban, amely több előadásban és hozzászólásban is visszaköszönt:
A helyi élelmiszerrendszerek jövője elsősorban az embereken múlik. A termelők, a fogyasztók, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek és a civil közösségek együttműködése teremtheti meg azt a bizalmi alapot, amelyre hosszú távon stabil és válságálló rendszerek épülhetnek.
Ismét kiderült, a rövid ellátási láncok nem csupán gazdasági modellek, hanem közösségi értékekre épülő kezdeményezések. A mosonmagyaróvári szakmai találkozó egyszerre adott teret a jövő kihívásairól szóló gondolkodásnak és a már működő, sikeres gyakorlatok bemutatásának. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a helyi termékek, a tudatos fogyasztás és az együttműködés erősítése a vidék fejlődésének, valamint az élelmiszerellátás biztonságának is meghatározó eleme lehet a következő években.
