Az elmúlt évtizedekben a bejgli egyértelműen népszerűbbé vált, de a Szigetközben és általában a magyar paraszti kultúrában a kelt tésztából készült kalács volt a hagyományos karácsonyi sütemény – sokan még most is ezt készítik.
Egyik sem egyszerűbb a másiknál, de a kalács rövidebb ideig eltartható: a könnyű kelt tészta egy-két nap után kiszárad, míg a magas zsírtartalmú bejgli akár két hétig is fogyasztható.
A bejgli és a feltekert kelt kalács alapvetően a tészta összetételében, a töltés módjában és a szerkezetben különbözik: a bejglihez általában zsírosabb, omlósabb, „pozsonyi” jellegű tészta vagy élesztővel könnyített vajas tészta készül, sok töltelékkel és tekercs formában, míg a kelt kalács puha, foszlós, hagyományosan fonott vagy egyszerűen feltekert kelt tészta kevesebb töltelékkel.
Aki sűrű töltelékre, szeletelhető tekercsre és omlósabb tésztára vágyik, bejglit készítsen; aki puha, foszlós, töltött kelt tésztát szeretne, akkor kalács a megfelelő választás.
Honnan ered a bejgli?
A bejgli Magyarországon a 19. század második felétől vált szélesebb körben ismertté; egyes források szerint a sütemény sziléziai eredetű, más elméletek a pozsonyi cukrászok szerepét emelik ki a hazai elterjedésben. A magyar Wikipédia szerint a bejgli a sziléziai kalácsfajták közé sorolható, és a hazai változatok a helyi alapanyagokhoz és ízlésekhez igazodtak.
Hagyomány és modernizáció
Ma a bejgli nemcsak az otthoni készülődésben, hanem cukrászdák kínálatában is alapdarab: sok család előrendeli, másokközösen sütik meg karácsony előtt, és a receptúrák generációról generációra öröklődnek. A 21. században a klasszikus töltelékek mellett megjelentek új ízek és technikák, de a mákos és diós bejgli továbbra is a legnépszerűbbek közé tartozik.
Bejgli recept 3 féle töltelékkel
Hozzávalók (2 rúdhoz):
300 g finomliszt
150 g hideg vaj
50 g porcukor
1 csipet só
1 tojás
1 dl hideg tej vagy 2–3 ek tejszín
1 dkg élesztő (friss) vagy ½ csomag instant élesztő
Elkészítés:
Fontos: hideg alapanyagokkal dolgozzunk! A bejgli tésztája akkor lesz szép és repedésmentes, ha minden hozzávaló hideg.
Gyorsan dolgozzunk: a lisztet, porcukrot, sót keverjük össze, morzsoljuk bele a hideg vajat. Adjuk hozzá a tojást, az élesztőt és a hideg tejet/tejszínt. Gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze, hogy ne melegedjen fel a tészta.
Pihentessük: osszuk két részre a tésztát, fóliázzuk le, és tegyük hűtőbe legalább 1 órára, de akár egy éjszakára is.
Sodorjuk és töltsük: lisztezett felületen nyújtsuk ki a tésztát téglalap alakúra, kenjük rá a tölteléket (mákos, diós, gesztenyés stb.), majd szorosan tekerjük fel.
Befejezés: a repedés elkerüléséhez szurkáljuk meg a rudakat több helyen villával. Először tojássárgájával kenjük le, majd hagyjuk száradni. Utána tojásfehérjével is átkenhetjük a márványos hatásért.
Sütés: 180 °C-on kb. 30–35 perc alatt aranybarnára sül.
TIPP: Sütés után ne vágjuk fel forrón, mert törik – egy nap pihentetés után kapjuk a legszebb szeleteket.
A töltelékek elkészítése (1-1 rúd bejglihez):
Diós
– 200 g darált dió
– egy maroknyi apróra vágott dió megpirítva
– 10 evőkanál tejszín
– 100 g porcukor
– 100 g kandírozott narancshéj apróra vágva, konyakba áztatva
A diót összekeverjük a porcukorral, majd a tejszínnel, végül hozzáadjuk a vágott diót és a narancshéjat (én beletettem azt a kis konyakot is, amit nem szívott magába a narancshéj), és a kinyújtott tésztára kenjük úgy, hogy a széleinél szabadon hagyunk 2-2 centit (mindhárom esetben ugyanez az eljárás).
Mákos
– 200 g darált mák
– 100 g porcukor
– 10 evőkanál tejszín
– 100 g rumba áztatott mazsola
Gesztenyés
– 250 g cukrozott gesztenyemassza
– 5 evőkanál tejszín
– 100 g apróra vágott, Unicumba áztatott aszalt szilva
Írta: Bezselics – Békési Ildikó
