A mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi könyvtár a tizenéveseknek is rengeteget lehetőséget kínál, ha kitekintenének az irodalom világába. Munkatársuk, Fekete Katalin a téma szakértőjeként rengeteg hasznos tanáccsal látja el a szülőket, miként segíthetnek kamasz csemetéjüknek megtalálni a megfelelő olvasmányt.
Ha a tinédzserek és az olvasás kapcsolatáról beszélünk, kikerülhetetlen kérdés a kötelező olvasmányoké. Ez örökké vita tárgya lesz. Mindenhol más a gyakorlat erre vonatkozóan, de abban minden pedagógus egyetért, hogy vannak könyvek, amelyeknek az ismerete szükséges ahhoz, hogy az évről évre elvárt irodalomelméleti és irodalomtörténeti, valamint történelmi és kulturális fogalmak egymásra épülhessenek. Ez a bázis aztán biztos alapot nyújt a középiskolában újra előkerülő, ám már átfogóbban tárgyalt ismeretek megértéséhez.
A mosonmagyaróvári gyermekkönyvtáros az alsó tagozat kapcsán úgy tapasztalja, hogy a tanítók törekszenek arra, hogy minden tanévben legyen legalább egy kötet, amit az osztály közösen feldolgoz. A nyári szünetre viszont általában nem adnak fel egy bizonyos könyvet, inkább listáznak néhányat, amiből lehet választani egyet vagy többet. Szorgalmi feladatként lehet szeptemberben olvasónaplót, rajzot, vagy bármi, olvasással kapcsolatos, a gyerek által készített munkát beadni, amivel rögtön jól indul a tanév. Említés szintjén előkerülnek a klasszikusok, így Fekete István vagy Móra Ferenc művei, de nagyobb hangsúly van az értő olvasás és szövegértés tanításán, amelyhez főleg a kortárs szerzők hosszabb-rövidebb passzolnak.
Felsőben a tananyaghoz kapcsolódóan jellemző A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok olvastatása, majd hetedik és nyolcadik osztályban következnek Jókai művei. Már nem csak A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember, hanem a jóval befogadhatóbb Nagyenyedi két fűzfa is. Mikszáth és Móricz alkotásai is gyakran kerülnek elő ezekben az években. A középiskolásoknak pedig a majdani érettségi anyagában megjelenő műveket ajánlják a szaktanárok.
Ebből a felsorolásból is látszik, hogy az oktatás még mindig a klasszikusokat részesíti előnyben, ezen nagyon nem tudunk változtatni, mert az érettségire standard tudás kell. Viszont ebből is lehet élményt fabrikálni. A nehezebb szövegek kapcsán hasznos lehet a felső tagozatban vagy a középiskolában a hangoskönyvek meghallgatása. Az is egy jó megoldás, ha a gyerekek felosztják egymás között az olvasnivalót, majd összeülnek, akár online, és elmesélik egymásnak, ki mit olvasott el, mi az egyes fejezetek vagy művek tartalma, mit szűrtek le belőle, erről készülhetnek közös jegyzetek is. A kiadók ezt a piaci rést is igyekeznek lefedni, készülnek rövidített, átírt változatok ezekre a szövegekre. A Pál utcai fiúk történetét már Geronimo Stilton tolmácsolásában is elolvashatjuk. Mi a könyvtárban folyamatosan biztosítjuk az alternatívákat is. Új könyveink, amelyek a piacra kerülés után nem sokkal már szerepelnek
akatalógusunkban, kiemelt helyen várják a hozzánk betérő minden korosztályt. Igyekszünk elérni, hogy aki kötelező olvasmányért érkezik, elcsábuljon egy jó kis „ponyva” olvasására is. Mi magunk is rendszeresen tájékozódunk, szabadidőnkben sokat olvasunk, hogy tudjunk ajánlani. Nagy szerencse, hogy minden kollégának más az ízlése, így, ha egyikünknek épp nincs ötlete, a másik biztosan elővarázsol egy szuper kötetet – meséli Fekete Katalin, aki mindenkit biztosít arról, hogy könyvtárba járni nem csak azt jelenti, hogy levesszük az első könyvet a polcról, majd az adminisztráció elvégzése után távozunk.
Olvasóik rendszeresen elmesélik, melyik kötetek nyerték el a tetszésüket, a könyvtárs munkatársai pedig ismerik a törzsvendégeik ízlését. Ha megjelenik egy újdonság, rögtön tudják, ki fog neki örülni.
Gyakran kérnek a hozzánk betérők útmutatást, segítünk nekik eligazodni, könyves kívánságaikat rögzítjük, és igyekszünk őket a lehető leggyorsabban teljesíteni. Örvendetes tapasztalatunk, hogy a szülők, és gyakran már a velük érkező gyerekek is listával készülnek. Jó tájékozódási pont a könyvesboltok kínálata mellett a moly.hu oldal, valamint a facebook-on népszerű olvasói csoportok. Létezik kiemelten szülők számára is iránymutatással szolgáló csoport is Neveljünk olvasókat címmel, amely az egigero.hu blog-ból nőtte ki magát több ezres tagsággal bíró közösséggé. A könyvtár állományában külön ifjúsági részleg van a kis- és nagykamaszok számára – ajánlja a jobbnál jobb lehetőségeket a szakember.
Szerencsére a mosonmagyaróvári könyvtár nagyon népszerű a fiatalok körében is. Egy átlagos napon akár 20-40 gyermek látogatja meg az intézményt családostul, és ők „csak” a kölcsönzők. A környékbeli iskolákból és óvodákból rengeteg beiratkozott olvasójuk van. A kollégákkal emellett papírszínházas foglalkozásokat, körbevezetéseket, könyvtárhasználati órákat, előadásokat tartanak, amelyekre szép számmal érkeznek iskolás és óvodás csoportok egyaránt.
Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy tavaly kereken száz csoportot, köztük nyári táborozókat láttunk vendégül és közel 2500 gyermek hallgatott nálunk valamilyen papírszínházas mesét. Ott vagyunk a városi rendezvényeken, így a Szigetköz Pikniken, a városi gyermeknapon, de a Flesch Központ által hagyományosan megrendezett pályaválasztási napon is. Hiszünk az esélyegyenlőségben, és abban, hogy a mi ajtónk tényleg mindenki előtt nyitva áll. Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy rendszeres és élénk kapcsolatban állunk az Éltes Iskolával is. Diákjaik egyénileg és csoportosan is látogatják tereinket, rácsodálkoznak kiállításainkra, papírszínházas történeteket hallgatnak – folytatja Fekete Katalin, aki azt is hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében egyre nagyobb teret nyerő a digitális világot nem tartja a könyvek ellenségének.
Szerinte a két univerzum szépen megfér egymás mellett, és ahogy a seprű is létezik, hiába van már porszívó ezerféle változatban, úgy könyv is mindig lesz, amíg világ a világ. Sőt, nagyfokú átfedés mutatkozik, ugyanis az egy-egy témáért vagy stílusért, fantáziavilágért rajongók ma már nem magányos szigetek, kapcsolatba léphetnek egymással a világhálón, tovább szőhetik a történeteket, se szeri, se száma az ilyen közösségeknek. Ne feledkezzünk meg az e-könyvekről sem, rengeteg olvasónak nyújtanak élményt a szövegek ezen formában is.
Érdemes minket is bekövetni a közösségi médiában. Tartalomgyártóként, valamint a helyi kisközösségek motorjaként rendszeresen osztunk meg híreket, információkat a könyvtárról, a könyvekről, programjainkról. Jelen vagyunk a facebook-on, instagram-on, blogolunk, youtube csatornánkon papírszínház meséket osztunk meg. A kollégák cikkei és nyilatkozatai gyakran jelennek meg a helyi médiumokban úgy szöveges, mint videó formátumban. Rendkívül büszkék vagyunk kollégánk, Kimlei Péter munkásságára is, akit a 2026-os évben a Mosonmagyaróvár Város Kultúrájáért Díjjal tüntettek ki – említi a gyermekkönyvtáros.
A fentebb már említett egigero.hu és a Neveljünk olvasókat csoport a szülőket segíti a választásban. Ugyanilyen hasznos a gyerekirodalmi kiadók oldalának követése, például a Pagony Kiadó, de említhetnénk még a teljesség igénye nélkül a Kolibrit, a Tessloff Babylont vagy a Scolart is.
A friss hírekről és a megjelenésekről a Könyves Magazin oldalon tájékozódhatunk. Deszy könyvajánlója oldalán és csoportjában is rengeteg érdekességet találnak a könyvek szerelmesei. Szabados Ági Nincs időm olvasni csoportját is ajánlja a szakember. A könyvtár pedig saját oldalain is megosztja az olvasóikat érintő tartalmakat.
A magyar kortárs írók is szintén jelen vannak a közösségi média felületein, őket is érdemes követni. Lackfi János, Varró Dániel, Szabó T. Anna, Kiss Judit Ágnes, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Krusovszky Dénes és még sokan mások rendszeresen osztanak meg értékes tartalmakat, gondolatokat, amelyek hozzáadnak a napunkhoz, gazdagítanak bennünket. Sőt, örömmel várják az olvasók visszajelzéseit is, készek a párbeszédre és az eszmecserére. Varró Dániel oldalán jelenleg több fordulós versíró játék zajlik. A kommenteket olvasva rádöbbenhetünk, milyen találékony közösség is az olvasóké. Az irodalomtörténet pedig a szemünk előtt formálódik, hiszen a játékban költő kollégák is részt vesznek, felelgetve egymásnak a megadott versformában.
Ehhez kapcsolódva semmiképp sem maradhat ki a felsorolásból Nyáry Krisztián neve sem, aki munkásságával sikerrel hozta közelebb az irodalmat az átlagember mindennapjaihoz. Így szerettek ők kötetei a facebook-on megosztott visszaemlékezésekből nőtték ki magukat, s ezeket még számtalan, történelemmel és művészettel kapcsolatos kiadvány követte.
Szintén hasznos lehet olyan illusztrátorok oldalait látogatni, mint Agócs Írisz, Egri Mónika, vagy Szert-Szabó Dorottya, hiszen az ő munkájuk is nagyban hozzájárul a szerzők sikeréhez, no meg érdekes kulisszatitkokat tudhatunk meg tőlük, amik mind meghozhatják a kedvet egy-egy kötet elolvasásához.
Az olvasás szabaddá tesz. Beleereszkedünk vele egy olyan világba, ami akkor és ott csakis a miénk. Amikor ehhez az élményhez már nem kell feltétlenül közvetítő, például szülő, aki felolvassa, magyarázza, az meghatározó élmény a gyereknek. Viszont ide is hosszú út vezet, amit semmiképpen sem szabad siettetni, legfeljebb szelíden terelni őket azon – emeli ki a gyermekkönyvtáros.
Szerinte a kamaszokat legjobb békén hagyni, és semmit sem erőltetni – az oktatásban így is elég sok a kötelező elem. Bízzunk abban, hogy addigra már eleget tettünk az életükben a könyvek megkedveléséért és ha épp most nem is olvasnak, később visszatalálnak majd a könyvekhez.
Ha mégis szeretnénk ajánlani tinédzser gyermekünknek néhány kötetet, kövessük Fekete Katalin útmutatását a témában:
Ahogy az óvodás nem sokat ért és érez át abból, hogy milyen „drámák” zajlanak a harmadik osztályban, úgy egy felsős sem biztos, hogy hajlandó és képes befogadni gimnazistákról szóló történeteket. Ez fontos szempont a válogatásnál.
A kistinédzsereknél még számít, hogy mennyire szeret az illető olvasni, és mennyit képes befogadni, mi okoz neki sikerélményt, és főképp, hogy milyen témák érdeklik. Jól tudják ezt a kiadók is. Példának hozhatjuk fel a manapság népszerű Minecraft játékkal kapcsolatban megjelent rengeteg, különböző típusú könyvet. A szakkönyvek között legalább harmincféle, játékkal kapcsolatos leírást találunk, vannak Minecraft képregények, újságok, de komoly regények is, tényleg mindenkire gondoltak. A már emlegetett Star wars vagy Marvel történetek ugyanígy megtalálhatók az olvasni tanító könyvek, az öt perces esti mesék, a szakkönyvek és a regények között is. A fiúk között a sportok, videojátékok, sárkányos, harcolós történetek, fantasyk a menők. Nagyon szeretik a képregényes formátumú könyveket. Rendszeresen kölcsönzési rekordokat dönt az Egy Ropi naplója sorozat, de ugyanilyen népszerűek a Szimat, az Alsógatyás kapitány, Geronimo Stilton vagy a Pálcikakutya-Pálcikacica könyvek is. Az ezeket készítő szerzők figyelnek lányok igényeire is, amikor megalkották Tea Stilton kalandjait, de olvashatják Zizi naplóját is, ha épp ahhoz van kedvük. Nagyon sok, állatokról és varázslatról szóló sorozat is rendelkezésre áll, melyek szintén inkább a lányok kedvencei, de fiúk is élvezettel forgatják. Mindenki megtalálhatja, ami tetszik neki.
Nyilván nem mehetünk el a klasszikusok mellett sem: a Nagy indiánkönyv mellett olyan szerzőkre is rátalálhatnak, mint Nógrády, Böszörményi, Szabó Magda, s persze Jules Verne könyvei is helyet kaphatnak az olvasóink szívében. Továbbra is népszerű szerző Thomas Brezina vagy Meg Cabot.
A nagyobbak már célirányosan közelítenek a polcokhoz. Gyakran a streaming oldalakon aktuálisan futó sorozatok, klasszikusokból készített mozifilmek is hatnak az igényeikre; az érzelmekre, kapcsolatokra, vagy fantáziavilágra áhítozva keresgélnek, s már vannak kedvenc szerzőik, műfajaik. Leiner Laura vagy Téti István könyveire, az Abszolút töri sorozatra, és persze a Harry Potter univerzumhoz tartozó művekre, valamint ennek farvizén ezekhez kapcsolódva az Óramágusok vagy a Tükörjáró sorozatra is folyamatos igény mutatkozik. Ebben az életszakaszban szoktak az ifjúsági részlegről a felnőtt tematikus részlegekre átnyergelni, és gyakran elhozzák a könyvtárba a barátaikat is, ajánlanak egymásnak könyveket, minőségi időt töltenek ott.
Mindenkinek más az ízlése, ebbe nem nagyon érdemes beleszólni. Ha kérdeznek, el lehet mondani a véleményünket, vagy hogy nekünk mi tetszik, de el kell fogadni, hogy egy idő után már a kortárs közösség a meghatározó. Arra azért a kiskamaszoknál érdemes figyelni, hogy a gyerek koránál jóval komolyabb, esetleg megrázó kötetek, felkavaró tartalmak ne kerüljenek túl korán látótérbe. Vagy ha ez mégis megtörténik, legyen valaki, egy bölcs felnőtt, akivel erről a kamasz beszélgetni tud. Érdemes például a dark romance kötetek kapcsán kiemelni, hogy az mennyiben fedi vagy épp nem fedi a valóságot, és figyelmet fordítani a nemet mondás, az önismeret, az elfogadás, test- és énhatárok tiszteletével kapcsolatos edukációra – mondja zárásul Fekete Katalin.
