A farsangi időszak nemcsak a mulatságokról és bálokról szólt, hanem számos jeles naphoz kapcsolódó népi hiedelmet és megfigyelést is magában hordozott. Január második felében az időjárásból jósoltak, a termés bőségét igyekeztek biztosítani és a házasodni vágyó lányok is jelezték szándékaikat. Piroska, Vince és Pál napja mind fontos szerepet töltött be a magyar néphagyományban.
Január 18. – Piroska
Ezen a napon az időjárással kapcsolatban jegyeztek fel megfigyeléseket: “Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.
A férjhez menni kívánó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba vagy a fejükre, mert a hiedelem szerint még abban az évben férjhez is mentek. Úgy tartották továbbá, hogy az a lány, aki ekkor kapja meg élete első szerelmes csókját, annak szerelme örökké kitart, és soha nem hagyja el.
Január 22. – Vince napja
Vince napján a szőlősgazdák különös figyelemmel kísérték az időjárást, mert abból következtettek az adott év bortermésére. A derült, napos idő jó szőlő- és bortermést ígért, míg a kedvezőtlen időjárás gyengébb termést vetített előre. A naphoz kapcsolódó ismert mondás így szól:
„Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince!”
A gazdák szerint bőséges termést hoz még, ha ezen a napon sok bort iszunk. Sok településen a papot kérték, hogy a szőlőtőkék fölött Isten áldását kérje. Ennek részeként a szőlőültetvény négy sarkát borral vagy szenteltvízzel locsolták meg. Az óvatosság jegyében különféle babonás praktikákat is alkalmaztak: kapáláskor bort ástak el a földbe, illetve a szőlősorok végére hurkát vagy disznósajtot kötöttek, abban a hitben, hogy ezzel serkentik a szőlőfürtök gyarapodását.
Vince napjához kapcsolódott az a szokás is, hogy szőlővesszőt metszettek, majd azt meleg helyiségben vízbe állították. Amennyiben a Vince vessző kihajtott, a megjelenő rügyek számából és állapotából következtettek az őszi termés bőségére. A Vince-napi időjárást a kukoricatermés előrejelzésére is felhasználták: a hiedelem szerint amilyen hosszú jégcsapok lógtak az ereszről, olyan hosszúra nőttek majd a kukoricacsövek.
Január 25. – Pál napja
Ezt a napot pálfordulóként is ismerik, amely arra a bibliai eseményre utal, amikor a korábban Jézust üldöző Saul ezen a napon megtért, és ettől kezdve Pál apostolként említik.
Pál napjához népi megfigyelések, jóslások sokasága kapcsolódik. Ekkorra már mögöttünk a tél nagyobb fele, s várható, hogy az idő lassan enyhül, közeleg a tavasz.
A hagyomány szerint ekkorra esik a tél közepe, és a népi megfigyelések úgy tartják, hogy Pál napjának időjárása előre jelzi az elkövetkező hónapok időjárását.
„Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.”
