KimleKÖZéletKÖZlekedés

Vajon tudja, hogy meddig jártak Kimlén fahídon?

Fotó: Háttérben a fahíd 1938-ban. Fotó: Fortepan / Nagy István adományozó

A Szigetköz nem csupán egy tájegység, hanem élő örökség: természeti kincsek, épített értékek, hagyományok összessége. A Szigetköz Tájegységi Értéktárában szereplő értékek nem pusztán múltunk emlékei, hanem identitásunk, gazdaságunk és közösségi életünk alappillérei. Cikksorozatunkban ezeket a különleges helyi kincseket mutatjuk be. S talán így megértjük együtt, miként segíthet múltunk egy darabja a közös jövő tervezésében. Mostani cikkünkben a kimlei fahíd történetét járjuk körbe.

A kimlei átkelő első, fából készült változatát 1923. december 17-én adták át. Megépítését a novákpusztai birtok gazdája, Mautner Henrik kezdeményezte, mégpedig a korábbi kompátkelő helyén. Célja az volt, hogy az üzemében előállított termékeket lóvasúttal könnyebben eljuttathassa a vasútállomásra – emelte ki Kertész József, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott műszaki tanácsadója.

Hozzátette: a második világháború végén, 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat. Az újjáépítés során a megmaradt pilléreket megerősítették: a fa tartószerkezetet betonnal vették körül. Az átkelő egészen 1966-ig, az új híd forgalomba helyezéséig biztosította az összeköttetést a Szigetköz felé.

A régi híd pillérei, maradványai ma már meghatározó látványelemei Kimlének. Az egyik pilléren álló Trianon-kereszt különösen impozáns képet nyújt a Mosoni-Duna fölött.

További cikkek
KÖZélet

A Széchenyi István Egyetem hallgatóit is várják a Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programjába

Nagy érdeklődés mellett mutatták be a napokban a győri Széchenyi István Egyetemen a Magyar…
Read more
KÖZéletKÖZösségNagybajcs

Nagybajcsiak szemüvegeit kaphatják meg afrikai gyerekek

Egy közösségi médiában látott felhívás indította el azt az adománygyűjtést, amelyhez a…
Read more
KÖZélet

Aranykoszorús cukrászmester a Szigetközben

Gyerekkori elhatározásból nőtte ki magát a nagybajcsi Karácsonyi Péter szakmai életútja…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük