A járókelők örömére, a maga szórakoztatására készít csinosabbnál csinosabb manóházikókat Kristóf. A hét éves győri kisfiú nagymamája segítségével dolgozik rendületlenül, hogy a manóknak otthont, a győrieknek egy kis vidámságot adjon.
A győri Beledi Márta unokája, Kristóf nagyon rajongója a manóknak, így nála igazán nagy sikert aratott a városban működő Turinform iroda tavalyi kezdeményezése, miszerint az adventi időszakban manóházakat helyeztek el a megyeszékhely különböző pontjain. Kristófnak nagyon hiányoztak ezek, miután az ünnepek elteltével beszedték őket a szervezők – így nagymamája segítségével saját manókat, majd nekik otthont kezdtek készíteni.
Kristóf kétségbeesett, hogy elköltöztek a manók a városból, ezért rajzolni kezdtünk helyettük másikakat. Az ő ötlete volt, hogy tegyünk ki belőlük a belvárosba, hadd keressék meg őket a gyerekek. Ebből a szériából három alkotása tűnt el, de ez nem szegte a kedvét. Azt mondta, biztos nem tudtak magyarul, akik elvitték, mert persze mindegyikhez kiírtuk, hogy ezek egy játék részei és kérjük a megtalálókat, hagyják őket a helyükön
– meséli Beledi Márta, hogyan is indult a győri manók története.
A nagymama-unoka páros ugyanezt a játékot még egyszer megcsinálták, új manókkal, akik közül már többen kitartottak a helyükön. Mivel látta, hogy Kristófnak milyen nagy örömet okoz a manókkal való foglalkozás, ráadásul az alkotással a kézügyessége, valamint képzelőereje is fejlődik, kifestetlen manóajtókat rendelt számára a lelkes nagyi, azokat kezdte el festegetni a kisiskolás fiú. Hamarosan pedig már házakat álmodott meg nekik. Először ilyen még csak otthonra, a maguk szórakozására készült faágakból, levelekből, kavicsokból – mindenből, ami épp az eszükbe jutott.
Az Erzsébet-ligetben sétáltunk, gesztenyét gyűjtöttünk, amikor Kristóf meglátta a fák tövénél lévő mélyedéseket és szaladt is hozzám, hogy mama, ide költözhetnének manók. Kinyomoztuk, hogy ehhez milyen engedélyekre van szükség és ezeket meg is szereztük. Ez után jöhetett az alkotás és a költözködés. A ligetben járók október 31-ig találhatnak ott tíz ajtót
– folytatja Beledi Márta.
Az Erzsébet-ligetben jó helyük van a manóknak, ott háborítatlanul élnek. Sajnos a Malom-ligetbe költözők nem ilyen szerencsések, az ottani öt házikó szinte azonnal eltűnt, vagy megrongálódot. Pedig mindegyiknek külön neve és története is van Kristóf által. Makk Matyi például állandó szereplő, sőt már barátnője is van, Marcsi.
Felfedező házát már két hét múlva sem találtuk. Kristóf ezen még csak nem is szomorkodott. Azt mondta, biztos azért vitték el, mert tetszett nekik és ők nem tudnak ilyet csinálni. Az viszont elkeserítő, ahogy nem sokkal később a másik négyet széttépték. Nem szép dolog, ennyit mondott erre az unokám, de csinálja tovább rendületlenül. Szerencsére nagyon sok pozitív visszajelzést is kapott, így töretlen a lelkesedése. Már az iskolában is tudják, hogy ő a manógyártó. Felolvastam neki egy internetes kommentet, amit egy nagymama írt. Arról szólt, hogy az unokája meglátta a manóknál a kis papucsokat és ez után otthon végre ő is felvette a papucsát, sőt az esti meséjének is a manókról kellett szólnia. Az interneten túl a manóházaknál is hagynak neki kis leveleket. Kristóf ezeken meg tud hatódni, nagyon boldog ilyenkor
– mondja a büszke nagymama.
A házakról készült fotókat a Facebookra is feltöltik, a Manó Ajtók csoportban Kristóf minden alkotása megtalálható. Ez a közösség már 2100 tagot számlál. Nem is meglepő, hogy Kristóf kreativitása másokat is megihletett: nemrég a győri Díszmadár-kiállítás és Családi Napok szervezői keresték fel, hogy adhatnánk manóajtókat dekorációnak.
Kristóf természetesen benne volt és iskola után szorgalmasan dolgozott. Nyolc házikót készített, amelyik mindegyike egy-egy betűt rejt. A résztvevőknek ezeket kellett összegyűjteniük zsákbamacska ajándékért
– teszi hozzá zárásul Beledi Márta, aki még annyit elárul, Kristóf még biztosan sok hasonlóan kreatív és kedves ötlettel fog előrukkolni.
A házikók a győri Generációk házában, illetve a Király utca egyik kirakatában is megtekinthetők lesznek.
