A térségünk folyamatosan fejlődik. Ennek mindenhol jól látható jelei vannak. A fejlődés egyben a biztos megélhetést, a nyugalmat és a biztonságot is jelenti. Nincs más dolgunk tehát, mint ezt a munkát folytatni. Ehhez kérem az itt élők támogató segítségét – fogalmaz dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője, aki 2010 óta képviseli térségünket. Interjúnkban többek között az agrárium helyzete, a Szigetköz, Mosonmagyaróvár is szóba került.
Mosonmagyaróvár térségét képviseli az Országgyűlésben. Mit jelent önnek személyesen ez a vidék?
Itt élek. Ez a vidék az otthonom. S az otthonáért az ember mindig és folyamatosan megtesz mindent, amit csak tud. Építi, szépíti, fejleszti. Országgyűlési képviselőként mindaz a bizalom, amit a választóközönségtől eddig kaptam arra kötelez, hogy szolgáljam ezt a térséget, hogy élhető, dinamikusan fejlődő, a XXI. századnak mind színvonalban, mind szociális ellátásban, mind kulturális életben, s természetesen környezetében is minél inkább megfeleljen. Olyan térség legyen, amelyben jó élni. Jó ide hazajönni és jó itt jövőt keresni! Azt remélem, hogy mindenki, aki itt él és itt szeretne élni, az jövőt és biztonságos jövőképet lásson ebben a térségben!
Mi az, amire az elmúlt ciklusból a legbüszkébb a térséggel kapcsolatban?
2010 óta vagyok a térség képviselője. Minden ciklusnak megvoltak a maga kihívásai és célkitűzései. Volt olyan is, amelyet több cikluson át sikerült csak megvalósítani. Ezért ezek az értékek, eredmények néha összemosódnak. A legfrissebb eredmény mindenképp a szigetközi térség sikere. Sok éve dolgozunk azon, hogy Szigetköz kiemelt fejlesztési térséggé váljon. Mára ez is megvalósult. De a térség nem csak Szigetközből áll. Ugyanolyan fontos a választókerület többi részének fejlődése is. Többször hangsúlyoztam már, hogy kiemelt célom, hogy a térségben ne csak egy-egy rész fejlődjön, hanem párhuzamosan minden település. Ezt a településvezetőkkel való szoros együttműködés, a tervek közös kigondolása, tervezése teszi lehetővé. Így épült meg például Mosonmagyaróváron a déli elkerülő út, amely egy új ipari park építését is magával hozta. A cégek, vállalkozások folyamatosan fejlesztenek, a térség bármelyik pontját is nézem, ami pedig folyamatos munkaerő-felvételt jelent. A legbüszkébb azonban arra vagyok, hogy az elmúlt években a legtöbb projekt-átadás a helyi bölcsődék és óvodák építését, felújítását érintette. Ez azt jelenti, hogy az emberek szeretnek itt élni, megtalálják a számításaikat, letelepednek, családot alapítanak. A térség minden településén igény volt ezen intézmények fejlesztésére, s ezt meg is valósítottuk. Ennek eredményeként biztos megélhetés, élhető környezet, ami a térségünket jellemzi.
Az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg Mosonmagyaróváron, a Mosoni-síkon és a Szigetközben. Mely beruházásokat tartja a legmeghatározóbbaknak?
Folyamatos építkezésben van az egész térség. Utak, kerékpárutak épülnek. Jelenleg három nagy iskolafejlesztési projekt is elkezdődött, de óvodai, bölcsődei férőhelyfejlesztések is zajlanak.
Mosonmagyaróvár életében egyéb nagyon jelentős fejlesztési döntések is születtek kormányzati részről. A Naposház létesítése az Iskola utcai üres tömbben, az Inkubátorház 2 települése, a Kossuth-gimnázium infrastrukturális fejlesztése, a GYÁÉV-csarnok felújítása, a Móra Ferenc-lakótelep csapadékvíz-elvezetésének korszerűsítése, és természetesen Mosonmagyaróvár sem maradhatott ki a bölcsőde- és óvodafejlesztésből, s végül a kulturális terület is „Élmény és Esély mindenkinek” címmel nyertes lett. Ezeket a fejlesztéseket több mint 1,6 milliárd forinttal támogatja a kormányzat. Rövidesen befejeződik a Mosonmagyaróvári Tanuszoda megépítése is.
A déli elkerülő út melletti új ipari parkba óriási vállalkozás települt be, logisztikai központot létrehozva. A Nolato Kft. is megduplázza a területét.
Szijjártó Péter miniszter úrral januárban 49 milliárd forint összegű térségi fejlesztést jelentettünk be, ami a mosonszolnoki Motherson és a kunszigeti Sick Kft. bázisát érinti elsősorban. A Kiliti Konzervgyár új tulajdonossal, nagy fejlesztési tervekkel vág bele az új évbe.
Az alsó-szigetköziek számára is fontos beruházás érkezik, teljesen megújul az ivóvízellátási rendszer, ami 12 ezer ember ivóvízellátási biztonságát jelenti. Tervben van az új szigetközi elkerülő út megépítése is, amely alapjaiban fogja megváltoztatni az itt élők közlekedési lehetőségeit, s ezzel az életkörülményeit is.
A térségben erős az agrárium és az élelmiszeripar. Milyen további lehetőségeket lát a helyi vállalkozások számára?
Az Agrárminisztérium kiemelt szempontként tekint arra, hogy az innovatív mezőgazdaság és élelmiszeripar működtetéséhez és fenntartásához jól képzett szakemberekre van szükség. E szemponttal összefüggésben újult meg az agrárszakképzés is, amiből egyszerűbbé vált az út az agrár-felsőoktatásba.
A digitális technológia, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia ma már a mindennapok része az agrárgazdaságban.
A gazdálkodóknak pedig olyan innovatív technológiákat kell alkalmazniuk a növénykultúrákban, a környezetvédelmi, erdőgazdálkodási, állatjóléti, állategészségügyi, gazdaságirányítási, szervezési és marketingmegoldásokban, amelyek révén optimalizálhatják a termelést, csökkenthetik a szennyezőanyag-kibocsátást és eredményesen alkalmazkodhatnak a klímaváltozás hatásaihoz.
A fiatalok helyben tartása kulcskérdés. Milyen eszközökkel lehet Mosonmagyaróvárt és környékét még élhetőbbé és vonzóbbá tenni számukra?
A mi térségünkben jó élni. Van is rá igény a fiatalok részéről. Ezt több intézkedés is segíti. Jól működő gazdaság, munkahely, s a korábban említett fejlesztések okán bölcsődei, óvodai, iskolai férőhely, egészségügyi és szociális ellátórendszer, és a sport és kulturális intézményeink színvonala is elismerésre méltó. Óriási fejlődésen mentek át az elmúlt néhány évben a települések: új utcákat nyitnak, új lakóövezeti területeket jelölnek ki. S a döntést nagyon segíti a kormány fix 3%-os hitele az első lakás építéséhez. Ennél sikeresebb program nem volt még. További visszacsatolás és elismerés, hogy országos szinten is itt veszik igénybe a legtöbben ezt a támogatási modult.
Agrárminiszterként hogyan tudja közvetlenül segíteni a térség gazdáit?
A politikai életben az egyéni országgyűlési képviselői mandátum óriási erővel bír, hisz erre épül fel a kormányzati hatalom és döntéshozatal. Miniszterként pedig az érdekérvényesítésnek van nagy előnye. Az én hatásköröm az agrár- és élelmiszeripar, a vidékfejlesztés, és hozzám tartozik a Magyar Falu Program, illetve a magyar állami erdők és a természetvédelem feladatköre is. Ugye látható és érezhető, hogy mennyire összeillő és egymást erősítő pozíciókról van szó!? S nagyon bízom abban, hogy az itt élők érzékelik is ennek eredményeit, hatásait.
A Szigetköz vízgazdálkodása régóta stratégiai kérdés. Milyen előrelépések történtek az elmúlt években ezen a területen?
Közös érdekünk, hogy a vízminőséget minél jobb állapotban tartsuk, környezetünket, teremtett világunkat megóvjuk. A szigetközi vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezéssel, informatikai és monitoringfejlesztések előkészítésével foglalkozik az úgynevezett „Insula Magna – Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program”. Az Európai Unió és a magyar kormány egymilliárd forintot meghaladó összeggel finanszírozta a projektet, amelynek hazai közreműködői a Széchenyi István Egyetem, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A projektben egy lehetséges vízgazdálkodási fejlesztés széles körű hatásait három nagy projektben, összesen 18 munkarészben vizsgálták, a magyar mellett német, osztrák és szlovák partnerekkel, valamint szakmai tanácsadó testület alakult annak támogatására, hogyan lehet a projekt eredményeit beilleszteni a gazdasági és társadalmi környezetbe. A Szigetköz latin nevét – Insula Magna – viselő, tárcaközi összefogással létrejött program célja, hogy a Szigetköz és a Csallóköz mintaértékű fejlesztési területté váljon. A hosszú távú, szerteágazó fejlesztési terv olyan programokra, határon átnyúló együttműködésekre épít, melyek érvényre juttatják a fenntarthatóság szempontjait, természetközeli megoldásokkal, vízi infrastruktúra korszerűsítésével, turisztikai fejlesztésekkel egészítik ki azt.
Hogyan látja a magyar agrárium versenyképességét a következő években?
A magyar mezőgazdaság 5 fontos pillére a tudatos építkezés, a versenyképesség-növelés, a válságálló, tudás alapú, gazdabarát társadalom megteremtése.
Ezenkívül hangsúlyozni kell a magyar állattenyésztés megváltozott szerepét, hazai és európai szinten egyaránt, valamint a kertészeti, üvegházas beruházások jelentőségét, amelynek következtében egész évben vásárolhatunk itthon magyar zöldséget, gyümölcsöket. Itt említeném a „Termőföldtől az asztalig” minőség-ellenőrzési projektet, melynek hosszú távú sikerei vitathatatlanok.
A kormány egy történelmi döntést hozott, és az európai uniós agrártámogatások nemzeti társfinanszírozását az EU-ban egyedülálló módon a lehető legmagasabb, 80 százalékos szintre emelte. Így ebben a finanszírozási ciklusban háromszor több forrást fordítunk a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, mint korábban; ez a forrás összesen meghaladja az 5650 milliárd forintot. Így 7 év alatt 21-et tudunk előremenni. Ennek köszönhetően 2030-ra a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar Európa dobogósa lesz. A magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére, az évtized elején a 10 milliárd eurót közelítő exportunk 2030-ig tovább bővülhet és meghaladhatja a 16 milliárd eurót is.
A Szigetköz különleges természeti érték. Hogyan lehet egyszerre biztosítani a gazdasági fejlődést és a természetvédelmet?
Szigetköz a legcsodálatosabb természeti adottságokkal bír. Ezért kiemelten kell rá figyelni. A kormány döntése értelmében Szigetközt kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánították. Ez óriási jelentőséggel bír a térség jövője szempontjából, mert egy fenntarthatóbb, élhetőbb és gazdaságilag is erős potenciállal bíró jövőt építhetünk. Ez a mérföldkő a térségben élők közös alappillére.
Ma arról számolhatunk be, hogy az aktív turisztikai fejlesztések keretéből 1,530 milliárd forintot sikerült a térségbe hozni, Az „Élő DELTA – Zöld Energia Szigetközbe” program keretében 3380 milliárd forint áll rendelkezésre 34 település, 6 civil szervezet részére épületenergetikai célok megvalósítására, hogy a Szigetközt élhetőbbé, zöldebbé tehessük.
Ezek a programok mind-mind azt szolgálják, hogy megőrizzük élőhelyünk csodálatos adottságait a jövő generációi számára is.
Milyen közlekedési vagy infrastrukturális fejlesztések várhatók a következő években a térségben?
Mosonmagyaróvár dinamikus fejlődése olyan kihívásokat is támaszt, melyek megoldására hatalmas erőket kell megmozgatnunk. Ilyen az egyik legégetőbb kérdés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is.
Olyan jelenetek vannak most már, mint amilyenek a fővárosban tapasztalhatók: közlekedési dugók, parkolási nehézségek. Ezen a téren van teendő bőségesen.
Néhány új döntésről hadd számoljak be ezen a téren, hiszen komolyan kellett lobbizni érte. Pozsonyi út–Kapucinus utcai csomópont közlekedésbiztonsági fejlesztése, és a Deák téri csomópont átépítéséhez is sikerült összesen több mint 1 milliárd forint támogatást szerezni. Most tavasszal nagyon fontos útfelújítás lesz a Halászi–Püski útszakaszon is és végre megépül Mosonmagyaróváron a 86. sz. főút, jelenleg 8533. j. úton a zajvédő fal is.
Hogyan tudja a térség kihasználni turisztikai potenciálját, különösen a víziturizmus terén?
Örömmel tapasztalom, hogy ezt a potenciált a térség önkormányzatai és civil szervezetei is igyekeznek minél jobban kiszélesíteni. Eddig is sok pályázati lehetőség állt rendelkezésre eszközbeszerzésre, turisztikai programok népszerűsítésére. A most induló „Élő DELTA” projekt segítségével már a közeljövőben láthatjuk, érzékelhetjük ennek további hatásait. A kiemelt fejlesztési térség pedig újabb lépéseket eredményez majd.
A jövő szempontjából is nagyon fontosak az Élhető települések címmel beadott pályázatok a TOP Plusz Programban, ahol több mint 2 milliárd forintra adtak be pályázatot a települések.
Ha a következő ciklusban is bizalmat kap, melyek lesznek a legfontosabb célkitűzései Mosonmagyaróvár térségében?
Aki engem választ, a kiszámíthatóságot és a biztonságot választja, mert én ma is ugyanaz a „Nagypista” vagyok, mint amikor először találkoztunk. Számomra az első kérdés mindig ugyanaz – magam felé és azok felé is, akik megkeresnek: miben segíthetek? Amíg erre van válasz, és amíg hasznos lehetek, addig szolgálni fogom a mosonmagyaróváriakat és a szigetközieket. Én csak teljes erővel és tiszta szívvel tudok dolgozni. Minden munkában, erőfeszítésben meg kell tudni látni az értéket: hogy munkánk által jobbá lesz a világ. Hisz a legtöbbször a képviselői munka eredménye nem látható, mert pont arról szól, hogy sikerül elhárítani, megakadályozni a bajt. Ezért nem szól róla hír. Kell egy derűs szemlélet is, mert úgy könnyebb a nehézségekkel megbirkózni – a valóságban és a virtuális valóságban egyaránt. S végül soha nem szabad elfelejteni, hogy emberé a munka és Istené az áldás.
Mit üzenne azoknak, akik még bizonytalanok a választás előtt?
A térségünk folyamatosan fejlődik. Ennek mindenhol jól látható jelei vannak. A fejlődés egyben a biztos megélhetést, a nyugalmat és a biztonságot is jelenti. Nincs más dolgunk tehát, mint ezt a munkát folytatni. Ehhez kérem az itt élők támogató segítségét. S persze lehet ígérni, nagyokat mondani, valótlanságokkal előállni, de a biztos mindig az, amit már megéltünk, amit megtapasztaltunk, aminek kézzelfogható eredményei vannak. A mi munkánk ilyen. Biztos talaj mindenki számára.
