„Nullkilométeres polgármester vagyok” – kezdte a beszélgetést Granát Gábor, amikor az elmúlt évekről kérdezték. Győrzámoly első embere nem hivatalából, hanem több évtizede helyi lakosként látja a település fejlődését. A ’90-es évek óta él a faluban és azt tapasztalta: a lakosságszám szinte megállás nélkül nő. Az egymást követő polgármesterek igyekeztek lépést tartani ezzel, ám a növekedés üteme sokszor gyorsabb volt, mint az infrastruktúráé.
A legnagyobb kihívás ma is ez: utolérni a beköltözések mértékét. Az iskola például már korábban bővítésre szorult, a tankerület végül konténertanteremmel oldotta meg az átmeneti helyzetet. Bár az előző településvezetés előrelátóan fejlesztett, a lehetőségek nem tettek lehetővé akkora léptékű beruházást, amekkorára szükség lett volna.
Fejlődik az ivóvízhálózat
Komoly előrelépést jelent viszont az ivóvízhálózat fejlesztése, amelyet a közelmúltban jelentettek be Nagy István miniszter, a térség országgyűlési képviselője és Fekete Dávid kormánybiztos jelenlétében. A vízhálózat a ’70-es, ’80-as években épült ki, azóta a csövek elöregedtek, a megnövekedett terhelést egyre nehezebben bírják. Az első ütem Győrzámolyig valósul meg, és mintegy 700 lakóegységet érint. A kapacitás megduplázódik, ami nemcsak a lakossági ellátás biztonságát növeli, hanem új fejlesztési lehetőségeket is teremt.
Évek óta téma: közétkeztetés
Az elmúlt évek egyik központi kérdése a közétkeztetés volt – emelte ki Granát Gábor. A régi konyha korszerűtlenné vált, egy korábban elnyert, közel 500 milliós pályázat végül nem valósult meg. Az új önkormányzat más koncepcióval közelítette meg a problémát: hamarosan új konyha és két új óvodai csoport jön létre. Ugyanakkor az iskoláskorú gyerekek étkeztetését még nem sikerült véglegesen megoldani, mert nincs elegendő közösségi tér az étkezéshez. A polgármester célja egy olyan multifunkcionális tér kialakítása, amely az iskolások és a tinédzserek számára is biztonságos közösségi helyet biztosít.
Versenyképes Járások Program, ami régiós gondolkodásra ösztönöz
Gazdasági szempontból a település mozgástere korlátozott. Az iparűzési és egyéb helyi adóbevételek évente mintegy 92 millió forintot tesznek ki. Győrzámoly Natura 2000-es területei miatt nem tud ipari parkokat létrehozni, így erősen rá van utalva a központi forrásokra. Ebben jelent segítséget a Versenyképes Járások Program, amely régiós gondolkodást ösztönöz, és lehetőséget ad közös fejlesztésekre – például ivóvízhálózat-tervezésre, kerékpárút-fejlesztésre vagy akár szúnyoggyérítésre alkalmas drón beszerzésére.
Elkerülő út, mint megoldás
A település közlekedési helyzete egyre feszítettebb. A Szigetköz irányába vezető utak csúcsidőben túlterheltek, egy-egy baleset pedig könnyen megbénítja az egész térséget. Granát Gábor hangsúlyozta: a szigetközi elkerülő út megépítése nem halogatható tovább. Ebben számít a térség országgyűlési képviselőjének támogatására is, akivel – több település vezetőjével együtt – folyamatos egyeztetéseket folytatnak. A polgármester szerint érzékelhető a fogadókészség és a politikai szándék a fejlesztés előmozdítására. Az északnyugati elkerülő ugyan kihívásokat is hozhat, de lehetőséget is teremt: a lehajtók térségében gazdasági fejlesztések indulhatnak el, amelyek hosszú távon erősíthetik Győrzámoly pozícióját.
Komoly lehetőség a turizmusban
Győrzámoly identitása különleges: közigazgatásilag Győrhöz kötődik, ugyanakkor Mosonmagyaróvár térségéhez is kapcsolódik. A polgármester szerint a jövő kulcsa a szigetközi identitás erősítése. A turizmusban is komoly lehetőséget lát: míg a Felső-Szigetköz inkább a vadregényes vízitúráiról ismert, addig az alsóbb szakasz – így Győrzámoly térsége – az aktív sportturizmusban erős. Futók, kerékpárosok, lovasok használják a töltéseket és az aszfaltozott utakat.
Feladat a következő másfél évtizedre
A következő 10–15 év legfontosabb feladata az infrastruktúra felzárkóztatása: víz- és áramszolgáltatás fejlesztése, utak szélesítése és felújítása, valamint új sportlétesítmények építése. A település sportélete robbanásszerűen fejlődik, a meglévő csarnok már szűkös. Granát Gábor szerint kosáregyesületük lett, pingpongszakosztályuk, sporthorgászok alakultak, mindamellett, hogy világhírű kendósaik vannak, de ott van a labdarúgás s most újjá fog alakulni a kézilabdacsapat. Emellett tervben van egy rekortán futópálya kialakítása és a Duna-part közösségi célú fejlesztése is.
Szja-bevételek alapján az egyik leggazdagabbak
Granát Gábor érdekességképpen elmondta, Győrzámoly az szja-bevételek alapján az ország „leggazdagabb” települései között szerepel, ám ez nem az önkormányzat kasszáját jelenti, hanem a helyben élők jövedelmi viszonyait. A valóságban a falu erősen függ a központi támogatásoktól. A gyors növekedés miatt felmerült az önrendelkezési törvény alkalmazása is, amely korlátozhatná a további terjeszkedést, ám a polgármester szerint ez komoly dilemmát jelent: nem szeretné feleslegesen terhelni a lakosságot, miközben a település jövőjét is szem előtt kell tartania.
Granát Gábor úgy látja: ha sikerül megtalálni az egyensúlyt a növekedés és az élhetőség között, Győrzámoly hosszú távon is megőrizheti vonzerejét és közösségi erejét.
