Az ókortól napjainkig húzódik Valentin-nap története. A mai szerelemesek ünnepe szent Valentin, egy évszázadokkal ezelőtt élt pap halálának állít emléket. Hazánkban még ma is sokan „importált” ünnepnek tartják, mások számára viszont olyan nap február 14., amit a szerelmükkel vagy szeretteikkel töltenek.
A Valentin-napot minden évben február 14-én ünnepeljük és ma elsősorban a szerelmesek, a szeretet és az összetartozás napjaként ismert. Gyökerei azonban egészen az ókori Rómáig nyúlnak vissza. A legismertebb legenda szerint Szent Valentin egy harmadik századi keresztény pap volt, aki Claudius császár uralkodása alatt élt. A császár megtiltotta a fiatal férfiak házasságkötését, mert úgy gondolta, hogy a nőtlen katonák jobb harcosok. Valentin azonban titokban összeadta a szerelmes párokat. Romantikus tettéért elfogták és kivégezték. A hagyomány szerint február 14-én halt mártírhalált.
Egy másik legenda szerint Valentin a börtönben megszerette az őr vak lányát, akinek halála előtt levelet írt és azt így írta alá: „A te Valentinod” – innen eredhet a szerelmes üzenetek hagyománya.
Érdekesség, hogy az ókori Rómában február 15-én tartották a Luperkália nevű termékenységi ünnepet.
A középkorban, főként Angliában és Franciaországban, elterjedt az a hit, hogy február közepén választanak párt a madarak, így ez a nap egyre inkább összekapcsolódott a romantikával és a szerelemmel.
A Valentin-nap elterjedése Európában és a világban
A Valentin-nap a középkorban vált igazán népszerűvé Nyugat-Európában. A 18–19. századtól kezdve elterjedtek a kézzel írt szerelmes levelek, majd később a nyomtatott üdvözlőkártyák. A 20. században az ünnep meghódította az egész világot, részben a kereskedelem, részben a tömegkultúra hatására.
A Valentin-nap megjelenése Magyarországon
Magyarországon a Valentin-nap nem tartozik a hagyományos népi ünnepek közé. Bár Szent Bálint (akinek ünnepnapja nálunk egybeesik Valentinéval) ismert volt a keresztény hagyományban, a szerelmesek ünnepeként nem tartották számon. Viszont több néphagyomány is kapcsolódik Bálint-naphoz Magyarországon, például az időjárás-jóslás (hideg, száraz idő esetén jó termés várható), a gyümölcsfák metszése és párkereső hiedelmek is. Úgy tartották, hogy ha egy hajadon lány Bálint napján verebet pillant meg, akkor ugyan szegény ember lesz a férje, ám a házassága boldogságban telik majd. Viszont ha egy tengelice száll el felette ezen a napon, az tehetős férj érkezését jelzi.
A népszokás szerint, ha egy fiatal asszony Bálint napján kettévág egy almát, a benne talált magok száma megmutatja, hány gyermeket hoz majd a világra. Ezen kívül úgy tartották, hogy aki Bálint éjszakáján babérlevelet rejt a párnája alá, álmában megláthatja vagy meghallhatja jövendőbelije nevét. A hiedelem szerint a Bálint-nap reggelén váltott csók szerencsét és jó jövőt ígér a szerelmeseknek.
Ez a nap ráadásul sok esetben a farsangi időszakra esik. Az ilyenkor szervezett bálok pedig a párkeresés egyik legfontosabb színterei voltak a múltban. A modern értelemben vett Valentin-nap a rendszerváltás után, az 1990-es évektől kezdett elterjedni Magyarországon, főként nyugati minták hatására. Eleinte sokan idegenkedtek tőle, „importált” ünnepnek tartották, mára azonban széles körben elfogadottá vált.
Napjainkban idehaza is szokássá vált megajándékozni szerelmünket február 14-én, üzenettel köszönteni őt, randevúra menni. Sőt, egyre gyakoribb, hogy ez a nap nem csak a szerelmesekről szól, sokan ünneplik barátokkal, családtagokkal közösen, vagy akár egyedül, csak magukra figyelve is.
