A Szigetköz Vadásztársaság több, mint tizenhatezer hektáron látja el a vadetetési feladatokat térségünkben. A társaság elnöke, Korcz Miksa elmondta, a vadetetőket egész évben folyamatosan feltöltik, a téli időszakban gyakrabban, hetente két alkalommal helyeznek ki szemestakarmányt az etetőkbe.
Korcz Miksa, a Szigetköz Vadásztársaság elnöke lapunkkal megosztotta, egyre több a vadkár a kezelésükben lévő területeken, melyet főként a vaddisznók és a szarvasok okoznak. A gabonaárak a korábbiakhoz képest a duplájukra emelkedtek, ami megnehezíti a vadásztársaságok dolgát.
Télen is megőrzik megfelelő kondíciójukat
A téli időszakokban a társaságok több takarmánnyal látják el az állatokat. Ugyan az enyhébb telek kedveznek a vadaknak, a novembertől márciusig tartó intenzív vadetetési feladatokat a Szigetköz Vadásztársaságnál vadőrök és egy segítőjük látja el annak érdekében, hogy megteremtsék az állatok optimális életfeltételeit és megőrizzék azok jó kondícióját. A társaság mintegy 16.300 hektáron végzi feladatait: a lébényi autópályalehajtótól a mosonmagyaróvári autópályalehajtóig található terület, onnan Feketeerdő, érintőlegesen Dunasziget, Dunaremete, majd Püskit érintve Lipót, Hédervár, Novákpuszta, Károlyháza és Kimle tartozik hatókörükbe.
– Immár 17 automata etetővel, szórókkal rendelkezünk, ezekbe hetente két alkalommal helyeznek ki vadőreink táplálékot. Szemes takarmánnyal, kukoricával, árpával, búzával etetünk – részletezte a vadásztársaság elnöke. Mint mondta, nyáron szoktató etetést alkalmaznak, ami arra szolgál, hogy a vad ne felejtse el, hol található a táplálékforrás, télen pedig megemelik az adagot.
A ragadozómadarak elleni védekezésképp sűrű erdőszélek mellé, olyan helyekre helyezik ki az apróvadnak szánt eleséget, ahol azok el tudnak bújni a növényzetben a ragadozók elől.
Kevesebb az apróvad
A vadásztársaság elnöke megjegyezte, az apróvadak populációja évről évre csökken, mint mondja, ez a nagytáblás gazdálkodás elterjedésével, illetve a kemikáliák alkalmazásával lehet összefüggésben. Ezen állatok fő táplálékául a rovarok, bogarak szolgálnak, amelyek a vegyszerezés következtében elpusztulnak, így ők sem jutnak megfelelő táplálékhoz.
– Két éve száz foglyot helyeztünk ki a területünkön, közülük ma egyetlen darabot sem lehet látni – magyarázta Miksa. Hozzátette, a foglyok a ragadozómadarak áldozatául is eshetnek, hasonlóképpen a fácánokhoz, amelyek számára szintén kevésbé kedvezőek az itteni életfeltételek.
A vadásztársaság elnöke kitért arra, hogy a koronavírusjárványnak köszönhetően 2020-ban, a vírustól tartva kevesebb külföldi vendégvadász látogatott el hozzájuk, tavaly már vissza-visszatértek a vendégeik.
Mint mondta, részben a fentiekből adódóan bevételeik alacsonyak voltak tavaly, a trófeáik súlya elmaradt a vártaktól. A vadak ellátását, a vadőrök fizetését, illetve a vadásztársaság általános működését a társaság tagjainak befizetett tagdíjából, a trófeás vadak elejtéséből és az eladott vadhús árából keletkezett jövedelemből finanszírozzák.
