Míg a téli időszakban a madarak élelemmel való ellátásáért tehetünk, tavasszal a fészekrakást segíthetjük. Az énekesmadaraknak szőr, a gólyáknak gallyak, a fecskéknek sár kihelyezésével „jótékonykodhatunk”. Győrig Előd, a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Csoportjának elnökségi tagja osztotta meg tippjeit a Szigetközélettel.
Győrig Előd madártani szakértő elmondta, a költési időszak során akár saját kertünkben is a madarak segítségére lehetünk, ha különböző alapanyagokat készítünk ki számukra, amit aztán ők a fészeképítésnél használni tudnak. A szakember hangsúlyozta, fontos, hogy költési időszakban ne vágjunk le ágakat a fákról és a bokrokról, hiszen ezáltal sok költés meghiúsulhat. Hozzátette, itatni egész évben – főleg csapadékmentes időszakban és a nyári hőségben – érdemes szárnyas barátainkat.
Állati szőr és emberi haj kihelyezése
A kistestű énekesmadarak számára az egyik legfontosabb, de immár egyre ritkábban hozzáférhető fészekbélelő anyag a szőr, amit régebben az istállók környékén (akár a lovak, tehenek és szamarak szőrét) össze tudtak szedni.
„Ha van a háznál kutya vagy ló, ezen állatok szőrének kihelyezése is hasznos lehet a madárkáknak, ha pedig nincs otthon eb, akkor akár az emberi haj is egy segítség lehet számukra. Fontos, hogy a haj egy arasznál ne legyen hosszabb, így elkerülhető, hogy esetleg belegabalyodjon a fiókák lába” – magyarázta Győrig Előd. A szőrt akár vékony dróttal jól megközelíthető helyre kihelyezhetjük, vagy az emberi hajat hálós megoldással is kitehetjük, akár a kiürült cinkegolyó megmaradt tartójába. Így az énekesmadarak számára megkönnyíthetjük a fészekrakást, ami egyébként rengeteg energiával, sok mozgással jár, ami révén ezek a kistestű madarak kiszolgáltatottabbá válnak a ragadozóknak.
Faágak a gólyáknak
„A gólyafészek építését ágak kihelyezésével tudjuk elősegíteni. Ahogy azt a madártani szakértő elmondta, a fehér gólyák nem szeretik sem a túl vékony, sem a túl vastag ágakat. — Körülbelül 30-40 cm hosszúságúra vágjuk össze akár a gyümölcsfák metszése után megmaradt ágakat, s azokat egy nyílt területre helyezzük ki. A sűrű, fákkal borított területre nem szeretnek bemerészkedni a gólyák, jobban elfogadják azt egy belátható, könnyen megközelíthető és elhagyható területről. A biztonságos hozzáférés miatt fontos, hogy ne legyen forgalmas út, illetve légvezeték se a közelben” – részletezte Győrig Előd.
Sárgyűjtőhelyek létrehozása
„A csapadékmentes időjárás, száraz tavaszok és nyarak következtében egyre kevesebb azoknak a helyeknek a száma, ahol a fecskék sarat tudnának gyűjteni fészkük építéséhez. A legkézenfekvőbb megoldás, ha április első felétől május végéig (aszály esetén június végétől a másodköltés kezdetekor néhány hétig ismételten) kis forgalmú utak földes padkáján (a homokos padka nem jó, mert a nedves homokból készült fészek nem tartós, könnyen leszakad!), slag vagy vödör segítségével asztalnyi területet jól beiszapolunk, addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően már csak annyi a dolgunk, hogy az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően néhány naponta újra locsoljuk a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt” – tudtuk meg Győrig Elődtől.
