Nem mindennapi hal akadt a tizedikes Nagy Márkó horgára december végén Ásványráró közelében. A fiú a Magyar Haltani Társasághoz fordult a ritka halfaj beazonosításáért, segítségüknek köszönhetően kiderült, hogy egy fokozottan védett galócához volt szerencséje Márkónak, ami gyors fényképezés után vissza is került a Dunába.
Ahogyan Nagy Márkó megosztotta portálunkkal, december 28-án délelőtt fogta a ritka halfajt a Bagaméri ágrendszer és a Nagy Duna torkolatánál.
“A partról pergettem, egy villantót használtam csalinak” – kezdte az élménybeszámolót a tizedikes horgász. Mint mondta, érdekes volt, hogy nem volt „nehéz” a fárasztás, könnyen sikerült kifogni a példányt.
“A hal 4 kilogrammot nyomott, 65 centi hosszú volt. Boldogsággal tölt el, hogy egy ilyen érdekes és szép halat fogtam. Apukámmal többször jártunk már erre horgászni, de eddig ez a legkülönlegesebb hal, amit valaha fogtam, a visszaengedés is csodás élmény volt” – részletezte Márkó.
“Mióta az eszemet tudom, horgászok, gyerekkorom óta pecázok a Csiszlói tavon a Kunsziget Horgász Egyesület tagjaként, de Vámosszabaditól egészen Ásványráróig sok helyen jártunk apukámmal” – tette hozzá.
“A kifogott példány feje és a teste alakjáról gondoltam, hogy pisztrángféle, de nem tudtam, hogy pontosan milyen halfaj akadt a horgomra, ezért kértem a Magyar Haltani Társaság segítségét a beazonosításhoz” – mondta a fiatal horgász.
A társaság tájékoztatásából kiderül: a fej- és testforma mellett a zsírúszó is megerősíti, hogy a hal pisztrángféle. A karcsú, megnyúlt test, a testmagasságnál lényegesen hosszabb fej, a nagy száj, amelynek szeglete a szemnél hátrébb ér, valamint a finom pettyezettség alapján pedig az is eldönthető, hogy a hal egy galóca (Hucho hucho). A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke példányonként 100 ezer forint.
Dr. Harka Ákostól, a Magyar Haltani Társaság elnökétől megtudtuk, a kifogott galóca életkora 5–6 év közöttire becsülhető. A halfajnak a Duna hazai szakaszán valószínűleg nem él önfenntartó állománya, az alkalmilag előkerülő példányai ausztriai és szlovákiai szaporításából származhatnak. A galóca természeti értéke – őshonos és ritka faj lévén – jelentős, ezért 1996 óta fokozottan védett.
A szakértő elmondta, a fiatalabb példányok gerinctelen állatokat és apró halivadékot fogyasztanak, az idősebbek csaknem kizárólag hallal, főleg az élőhelyükön gyakori paduccal táplálkoznak. Ez a pisztrángféle kiváló zsákmányszerző, mert alkatából adódóan nemcsak a kezdősebessége nagy, akárcsak a csukáé, hanem tartósan jó úszó is, mint a balin.
