KÖZéletSzigetKÖZélet

Óvjuk fecskéinket! – Tippek, hogyan segíthetünk apró odafigyeléssel a madaraknak

A fecskék vonatkozásában a csapadékos időjárás pozitív és negatív hozadékáról beszélgettünk Győrig Előddel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökségi tagjával. A szakértő arra is kitért, milyen egyszerű és jó gyakorlatokkal segíthetjük e hasznos madarak boldogulását. A fecskék a rovarok, köztük a szúnyogok legfőbb ellenségei, így az ember számára is kifejezetten jótékony hatású a jelenlétük.

Az otthon feltétele: elegendő sár

Győrig Előd, az MME Kisalföldi Csoportjának elnökségi tagja lapunkkal megosztotta, egyrészt pozitív tényező, hogy esik az eső. A korábbi aszályos években a csapadékhiány következtében volt, amikor maga a fészekalapanyag is kulcskérdéssé vált, hiszen a fecskék nem találtak elég sarat, amiből tudtak volna maguknak otthont építeni. A sár felkutatása az idei évben nem okozott gondot a madaraknak, ugyanakkor minden tavasszal segíthetjük őket sárgyűjtőhelyek kialakításával, amit akár az udvarunkban, a kert egy nyíltabb területén biztosíthatunk számukra.

A tartósan hűvös, esős időjárás azonban nem feltétlenül előnyös a fecskékre nézve, hiszen az alacsonyabb hőmérséklet miatt a rovarok aktivitása is csökken, ezáltal a madarak nehezebben jutnak élelemhez.

Nem olyan egyszerű a fecskék dolga, mivel a tojó a fiókákat eteti, ám közben neki is kell táplálkoznia. Ha pedig a hím nem tud elég élelmet szerezni, a tojó is kénytelen kirepülni, ami költési időszakban a tojások kihűlését eredményezheti, a későbbiekben pedig a fiókák megfázásához vezethet

– magyarázta Előd.

Fecskevédelem a hétköznapokban

A szakértő elmondta: sajnos egyes helyeken meghiúsul a fészkelés, mivel a madarak olyan helyre raknák a fészküket, ahol az emberek nem látják őket szívesen, például bejárat fölé. Ennek elkerülése érdekében már létezik egy madárvédelmi higiéniai eszköz, a fecskepelenka, ami egy lap, felfogja a madarak ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.

Ha ezek a védett madaraink elkezdenek valahol költeni, hagyjuk őket békén

– hangsúlyozta a szakértő.

A sarlósfecskék nem építenek maguknak fészket, régi házak padlásain, panelépületek repedéseiben, szellőzőnyílásaiban élnek. Megtalálhatók például Mosonmagyaróvár belvárosában is. Ugyanakkor az épületfelújításokkal, panelszigetelésekkel – a denevérekhez hasonlóan – egyre inkább kezdenek kiszorulni élőhelyeikről, ugyanakkor ma már léteznek olyan korszerű technikák, amelyek során a szigetelést úgy alakítják ki, hogy közben biztosítják ezeknek az élőlényeknek a szükséges élőhelyet. Németországban például már lehet kapni olyan beépíthető elemeket, amelyeket kimondottan erre a célra alakítottak ki – tudtuk meg a szakértőtől.

 A füstifecskék faluhelyen, állatok közelében, illetve vizes élőhelyek környékén érzik jól magukat, ám az állattartás visszaszorulásával csökken az egyedszámuk.  

Pozitív példa: külön fal a madaraknak

A partifecske különleges madár a fecskék között, fészkét függőleges lösz- és homokfalakba vájt lyukakba rakja, amelyek régebben eredetileg folyók mentén természetes módon kialakultak. A folyószabályozásnak köszönhetően azonban ezek a falak természetes módon már nem szakadnak le. 

– A megváltozott helyzethez alkalmazkodva a partifecskék működő kavics- és homokbányákba költöztek, ahol befészkelik magukat a falakba. Ez azonban veszélyes költőhely. A mesterséges falak a földmunkák közben beomolhatnak és könnyen odaveszhetnek a tojások, sőt, a kifejlett egyedek is. Egy jó gyakorlat a bányaművelők részéről, hogy külön, direkt erre a célra kialakítva függőleges falat készítenek a fecskéknek. Ez kölcsönösen jó a tulajdonosoknak és a fecskéknek is, ugyanis a védett madarak megjelenése esetében a munkát nem zavarják a fecskék, a termelés mehet tovább, ugyanakkor a madarak is tudnak nyugodtan költeni. Két nap alatt akár száz fecske is be tudja magát fészkelni a falakba – részletezte híroldalunknak Előd.

Írta: Gondár Flóra

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatóit díjazták az Év agrárembere díjátadón

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói értékes szakmai…
Read more
KÖZbensőKÖZélet

Dühkezelés gyermekkorban – Ezt a három dolgot minél előbb tanítsa meg a gyermekének!

Szülőként hajlamosak vagyunk megijedni gyermekeink heves érzelmi megnyilvánulásaitól, pedig…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük