2020.07.09.

SzigetKÖZélet média

Nekünk egyszerre fáj a történelmi Magyarország és Moson vármegye elvesztése


Pontosan 100 évvel ezelőtt, a mai napon írták alá az első világháborút lezáró békediktátumot, amely a magyar történelem legnagyobb tragédiáját jelentette. A nemzeti összetartozás napját az egész országban, így Mosonmagyaróváron is méltó módon ünnepeljük – nyilatkozta lapunknak Ondré Péter a mosonmagyaróvári Fidelitas elnöke és egyben a ma esti megemlékezés szervezője.

Mit jelent Trianon a mai fiatalságnak?

Tekintettel a járványhelyzetre szűkebb körben, csendesebben emlékezünk országunk tragédiájára, a trianoni békediktátum aláírására ma este. A Magyar utcán, a Trianon Kereszt Emlékműnél 100 mécsest gyújtunk meg rövid beszédek és közös imádságot követően a mosonmagyaróvári Fidelitas és IKSZ szervezésében.

Azt hiszem, a mai fiatalságnak Trianon leginkább felelősséget kell, hogy jelentsen! A magyar fiatalság felelősségét az emlékezésben és emlékeztetésben a történeti igazságtalanságra, és ami talán ennél is fontosabb, felelősséget abban, hogy a nemzeti egységet a határon túli és inneni magyarokkal a jövőben is fenntartsák.

Miben áll Trianon igazságtalansága?

Az első világháborút követő békeszerződések a világégés felelősévé a vesztes országokat tették és mint kizárólagos felelősökre, a legnagyobb szigorral sújtottak le rájuk a győztes hatalmak.

A Magyar Királyság területének és lakosságának kétharmad részét elvesztette, a legsúlyosabb büntetést tehát egy olyan ország kapta, mely a Monarchia részeként még csak nem is volt sorsának önálló alakítója!

A békeszerződés igazságtalan volt, mert a nemzetiségi elvet nem érvényesítette, ugyanis tömbmagyar területeket csatolt más államokhoz.

Igazságtalan, mert önrendelkezésre, azaz népszavazások megtartására még a magyarlakta területeken sem adott lehetőséget – hiába kérte ezt Apponyi.

És igazságtalan, mert az ország társadalmi és gazdasági szerkezetére nem volt tekintettel, évszázadokon át egységesen fejlődő térségeket szakított szét.

Nekünk, mosonmagyaróváriaknak pedig saját tragédiánk, hogy a régi Moson vármegye lakossága és területe több mint felének elvesztését követően megszűnt.

Fontos történeti tanulság azonban, hogy egy ekkora katasztrófa után is talpra tudtunk állni és a második világháború előestéjén már ismét felzárkóztunk Európa vezető gazdasági hatalmaihoz. Csak egy erős és konok nemzet képes erre.

Aztán jött egy újabb nagy háború és 40 év államszocializmus….

Valóban, és most, 2020-ban még mindig itt vagyunk, zárkózva fel a nyugati országokhoz és erős elkötelezettséggel a határon túli magyarság iránt.

Én a 2004-es népszavazás alkalmával voltam első választó és egy ilyen élmény az emberben nyomot hagy. Emlékszem, mennyire fontos ügy volt nekünk a kettős állampolgárság ügye és mekkora volt a csalódottságunk a választás estéjén. De 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulását követően nemzetpolitikánk fordulatot vett és régi adósságokat törlesztettünk. 

Milyen adósságokra gondol?

Még ebben az évben június 4-ét az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, az Alaptörvény szilárd elköteleződését fejezi ki határon túli magyarok iránt, az állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztésével pedig nem csupán lélekben, de közjogilag is befogadta az elcsatolt nemzetrészeket az anyaország.

Az elmúlt 10 év határon túli és inneni magyarságot összekötő kulturális és gazdaságpolitikája erős hidakat teremtett, mára pedig a karpát-medencei magyarság összetartozásáról – látva például a Székely Nemzeti Tanács elmúlt hónapokban zajló aláírásgyűjtését – érezhető társadalmi egyetértés van hazánkban.

Fontos, hogy a délvidéki, felvidéki, kárpátaljai és székelyföldi magyarok egyaránt tudják, számíthatnak az anyaországra és magyarságuk megőrzésében minden támogatást megkapnak az egyre erősödő Magyarországtól.

Megosztom: