EseményekKÖZéletSzigetKÖZélet

Múzeum 140: kiállítással készülnek az évfordulóra

A Mosonvármegyei Múzeum 1910 körül. A klasszicista oszlopcsarnokos épület terve mellett érkezett még egy pályázat, ami a lébényi román kori római katolikus templomot vette alapul. Végül az első terv mellett döntöttek, s az épült meg. A Múzeum 140 kiállításon mind a kettő makettje látható lesz. Forrás: Hansági Múzeum


Idén 140 éve, hogy megalakult a Mosonmegyei Történeti és Régészeti Egylet és gyűjteményét közszemlére bocsátotta. Az intézmény e jeles alkalomból kiállítással készül. Méghozzá olyan leletanyagokat, fotókat és tárgyakat is megcsodálhatunk majd október 14 és január 15. között, amelyekre eddig nem adódott lehetőség.

„A Hansági Múzeum fennállását 1882-től számítjuk, amikor néhány lelkes lokálpatrióta Ivánfi Ede (1821–1900) piarista tanár, dr. Sőtér Ágost (1837–1905) ügyvéd és Deininger Imre (1844–1918) akadémiai tanár kezdeményezésére létrehozta a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletet. Az Egylet gyűjteményét kezdetben a városházán, majd 1887-től a vármegyeházán állították ki, amelyet ekkortól kezdve illettek a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet Múzeuma, avagy egyszerűen csak Mosonvármegyei Múzeum elnevezéssel. A gyűjtés, ásatások és adományok révén folyamatosan gyarapodó anyag jelentőségét Moson Vármegye közönsége 1913-ban azzal ismerte el, hogy önálló múzeumépületet emelt” – olvasható az intézmény leírásában.

– Készülünk a múzeum 140 kiállításra olyan anyaggal is, ami a korábbi igazgatókat, igazgatói tevékenységeket mutatja be. Volt közöttük régész, történész, művészettörténész, jogász is – kezdte a beszélgetést Czuppon Tamás igazgató.

– Amikor a XIX. században indult a múzeum, még nem beszélhetünk szakemberekről. Dr. Sőtér Ágost munkássága viszont figyelemre méltó. Ha a régészeti tevékenységét nézzük, számos olyan feltárása volt, amelyek ma már nem tartoznak Magyarország területéhez, ilyen például Nemesvölgy, Oroszvár vagy Dunacsúny, de ásatásainak anyagai a mai napig megtalálhatók a múzeumban. A dokumentációs képességeivel megelőzte korát. Ezt bizonyítja az is, hogy korát meghaladva temető feltárásairól rajzokat is készített, amelyek országos szintén csak 50 évvel később váltak álltalánossá. – fogalmazott Czuppon Tamás.

A mosonmagyaróvári múzeum alapítása hazánkban az elsők közé sorolható.

– Tehát megfogalmazódott a kultúra iránti igény, és nem csak egy központi rendszerben, hanem a vármegyei rendszerben, s helyi szinten is – emelte ki az igazgató. Az 1900-as évek elején a vármegye, a város és a múzeumi élet résztvevői is anyagilag támogatták azt az elképzelést, hogy legyen Magyaróvárnak egy saját múzeum épülete. A kiírt pályázatra két elképzelés érkezett, mind a kettő Hőnel Bélától. 

Az egyik terv egy klasszicista, oszlopcsarnokos épületet vizionált (amely meg is valósult 1912-re), a másik a lébényi román kori római katolikus templomot vette alapul.  

– Közel azonos kialakítású lett volna a lébényi templomhoz az épület, csak magasabb homlokzattal. Mindkettő terv makettje látható lesz az időszaki tárlaton – tette hozzá Czuppon Tamás. 

Czuppon Tamás kiemelte, hogy a „Múzeum 140” kiállításon a Cselley család relikviái is vitrinbe kerülnek, de látható lesz római kori Silvanus oltárkő, edények, hunkori kancsó Mosonszentmiklósról, s lesz installáció a szigetközi aranymosásról is.

További cikkek
KÖZéletMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Nyüzsgő élet a könyvtárban: több mint ezerrel nőtt az aktív olvasók száma tavaly

A Huszár Gál Városi Könyvtár olvasótábora évről évre bővül, mégpedig nem is akármilyen…
Read more
A nap esszenciájaKÖZélet

Január 27. (péntek) esszenciája

A magyar zsidóságot ért veszteség az egész nemzeté A szörnyű veszteség egész…
Read more
A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Január 26. (csütörtök) esszenciája

Orbán Viktor: megvédjük a magyarországi településeket Orbán Viktor miniszterelnök…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük