Szeptember 1-jétől első osztályos kisdiákok izgalmas kalandokba csöppennek, rengeteg élményben lesz részük, barátokat szereznek és mindemellett sok újat is megtanulhatnak. Szigetközi pedagógus segítségét kértük, hogy a gyerekek és a szülők is könnyebben vegyék az iskolakezdés jelentette mérföldkövet.
A szülő-gyerek-pedagógus hármasa kulcsfontosságú – vallja Pénzesné Veres Ildikó, a mosonmagyaróvári Fekete István Általános Iskola elsős tanító nénije. A pedagógus idén hatodik alkalommal fogja bevezetni a hat-hét éves kisdiákokat a számok és betűk világába. Tapasztalatai alapján a legelső tanács, amivel a szülőknek szolgál szeptember 1. előtt, az a nyugalom.
A gyerekek nagyon érzékenyek a szüleik hangulatára és ha ők nyugodtan, pozitív hozzáállással várják az iskolakezdést, a kicsik is magabiztosabban lépnek majd be a tanterembe. Óvodából iskolába kerülni nagy lépés mindenki számára, éppen ezért az első időszakban az órák még játékosak, sokat mondókázunk, ha kell, tornázunk és meg is állunk. Az elsősök negyvenöt perce tehát még nem az a negyvenöt perc, ami majd a későbbiekben eljön. Nem kell ettől félteni a gyerekeket és semmiképp ne íjesztegessék otthon őket az iskolával! Inkább azt hangsúlyozzák nekik, hogy itt a számoláson és az írni-olvasni tanuláson túl rengeteg új élmény, kalandok, barátok várják őket
– kezdi Pénzesné Veres Ildikó, aki hangsúlyozza, fontos, hogy a diákok jól érezzék magukat az iskolában.
Az első időszak a közösségi életről is szól az elsősök számára, akiknek ismerkedniük kell nem csak az új helyzettel, de egymással és a tanító nénikkel is. Ha összebarátkoznak és megszeretik a pedagógusokat, akkor szerinte a tanulás már szinte magától jön.
Fontos, hogy ne várjanak el a gyerektől túl sokat. Minden pici sikert értékeljenek. Ne szidják meg, ha nem úgy sikerül az első néhány próbálkozás. Ha nem lesz gyönyörű az a vonal, ne radírozzák ki, hiszen az az ő munkája, amit ő készített el az akkori legjobb tudása szerint. Sokszor okoznak gondot a túl nagy elvárások. Tudni kell, hogy minden gyerek más és mi, pedagógusok meg fogjuk találni mindenkihez az utat. Lehet valaki gyorsabb, vagy lassabban haladó, nem szabad összemérni őket. A kis elsősök vágynak a tudásra, dicsérjék hát mindig, bíztassák, hogy megint okosodott! Arra kérem a szülőket, legyenek türelmesek. Minden gyerek egy egyéni kis csoda
– folytatja a Fekete István Általános Iskolába érkező elsősök tanítója.
Elmondása szerint, ami a szülők részéről fontos, hogy nyitottan, őszintén, pozitívan, bizalommal és együttműködően álljanak a pedagógusokhoz. Az ő összefogásuk kulcsfontosságú. Merjenek kérdezni, szólni, ha szükségét érzik. Egy kisgyerek másként viselkedik otthon, mint az iskolában, a kommunikáció az, ami segíthet megoldani az esetleges problémákat.
Mi azért vagyunk a gyerekek mellett, hogy segítsük őket és jót tegyünk nekik. Ezt tudniuk kell a szülőknek
– emeli ki Pénzesné Veres Ildikó.
Ami pedig az évnyitó után, odahaza a szülők feladata, hogy megfelelő rutint alakítsanak ki az iskolás gyermekük számára, aminek része a korai lefekvés, a tanulás ideje, de a képernyőidő csökkentése egyaránt.
A rendszeresség megnyugtatja a kicsiket, tudják, hogy mire számíthatnak. A telefonozás és a számítógépezés viszont nagyon rossz hatással van rájuk. Az iskolában egyértelműen látszik a diákokon, hogy ki az, aki este még gépezett, sőt esetleg reggel is. Én azt javaslom, hogy iskolaidőben ezt csak hétvégén, kis ideig engedjék a szülők. Fontos viszont a mesélés! Egyrészt a gyerekek meséljék el, mi történt az iskolában, a szülők legyenek erre kíváncsiak; másrészt esténként a felnőttek meséljenek a kicsiknek. Az olvasás és történetmesélés nagyon komoly fejlesztő erővel bír, segíti az éjszakai pihenést és a következő nap nyugodt kezdését
– mondja a pedagógus.
Gyakorlati jótanács még, hogy az iskolatáskát és minden felszerelést együtt pakolják be a szülők a gyerekekkel, hogy a kicsik tudják, mi az övék és hol találják. Ugyanígy együtt készítsék ki a másnapi ruhát is.
A diákoknak az otthonukban legyen saját tanulós helye és lehetőleg mindig oda üljön le tanulni. A szülőnek akkor is kell otthon gyakorolnia a gyerekével, ha az napközis, de semmiképp nem szabad ezt túlzásba vinni, hogy esetleg elmenjen a kedve az adott tantárgytól. Meg kell találni azt a határ, amíg a tanulás még motiváló, nem pedig unalmas.
Fontos üzenet a leendő elsősöknek, hogy nagy szeretettel és izgalommal várjuk őket
– emeli ki zárásul Pénzesné Veres Ildikó.
Kívánjuk, hogy minden kis elsősnek minden nap új tudást és élményeket hozzon és mindig legyen idő a tanulás közben egy-egy közös nevetésre is!
