2020.07.09.

SzigetKÖZélet média

Mi ahányan itt vagyunk, mindnyájunknak fáj Trianon, a történelmet és a történelmi tragédiának igazságtalanságát ismerjük


Június 4-én, csütörtökön este tartotta a mosonmagyaróvári Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közös megemlékezését a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára a Trianon Kereszt Emlékműnél.

Giczi Gergely, a Fidelitas Győr-Moson-Sopron megyei alelnöke köszöntötte a jelenlevő mintegy 80-100 fős közönséget. Elmondta továbbá, hogy amikor Kölcsey Ferenc 1823-ban papírra vetette a himnuszt, azt a címet adta neki, hogy Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból. Ekkor a költő még nem sejthette, hogy a zivataros századok akkor még koránt sem értek veget, és hogy alig 100 évvel később miféle tragédia éri majd a nemzetet.

Az alelnök szerint a keserűség és a büszkeség kettős érzésével él együtt a mai magyarság, ugyanis Trianon keserűsége a megmaradás büszkeségével és egy felívelő korszak életörömével vegyül manapság.


Az eseményt Ondré Péter, a mosonmagyaróvári Fidelitas elnöke nyitotta emlékező beszédével. 

„Mi ahányan itt vagyunk, mindnyájunknak fáj Trianon, a történelmet és a történelmi tragédiának igazságtalanságát ismerjük.” – kezdte. 

Megemlékezett a több millió magyarról, akiket egyik napról a másikra elszakítottak hazájuktól és akaratuk ellenére idegen államok polgáraivá tettek. Ezzel egy tollvonással romboltak szét több száz éve hagyományosan együtt fejlődő gazdasági térségeket. 

Beszédében kitért a térségünket sújtó veszteségekre is: 

„Nekünk mosonmagyaróváriaknak külön fájdalom az, hogy a régi Moson vármegyét Trianon szétszakította, annak nyugati részét – a régi nezsideri járást – Ausztriához, az észak-rajkai járást pedig Szlovákiához csatolta. Mosonmagyaróvár elveszítette ezzel gazdasági erejének egyik legfontosabb alapját.”

Trianont soha nem szabad felejtenünk, de az elmúlt 100 év történései megmutatták, van miből erőt merítenünk: 

„Ha megvizsgáljuk a mögöttünk hagyott időszakot, akkor látszik, hogy a II. világháború előestéjén, a 30-as évek végén, volt annyi erő a magyarságban, annyi kitartás, akarat elődeinkben, hogy Európa egyik vezető térségbeli gazdasági hatalmává tették a magyarságot és fel tudtunk zárkózni nyugati versenytársainkhoz.”

A megemlékezésen felszólalt ifj. Csorba Dezső, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke is, aki főként a fiatal generációhoz intézte szavait. 

„Ma 100 éve, hogy elmondhatjuk, Magyarország él és virul. Megmaradtunk és győztesként léptünk át a 21. századba, hiszen nyertesek vagyunk, mert megmaradtunk szabadnak és függetlennek.”

Trianon üzenete a mai ifjúságnak: Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, legyünk büszkék nemzetünkre! 

Az IKSZ elnöke gr. Széchenyi István soraival zárta beszédét:
„A múlt elesett hatalmunkból, a jövőnknek urai vagyunk.”

Az ünnepségen Kiss Miklós evangélikus esperes közös imádságra szólította a résztvevőket:  

„Imádkozzunk az anyaországon kívül rekedt magyarokért, akik négy emberöltő óta próbálják megőrizni magyarságukat, nemzeti identitásukat, a kezdetektől fogva elnyomatásban megalázottságban, megfélemlítések közepette.”

A megemlékezés záróakkordjaként 100 darab mécsest gyújtottak meg, amellyel a mosonmagyaróváriak is méltóképpen tudtak megemlékezni a 100 esztendeje történt szomorú eseményekről. 

Megosztom: