KÖZkincsMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Magyaróvár vára és a hozzá tartozó uradalom Habsburg birtok lett

Habsburg Mária


A magyaróvári várat és a hozzá tartozó uradalmat I. Lajos, majd Zsigmond király zálogosította el a XV. század elején a voralbergi származású, Magyarországra költözött Wolfurt családnak. Házasság révén 1441-ben Szentgyörgyi és Bazini György grófhoz került, amikor Wolfurt Pál özvegye férjhez ment hozzá. 1517 végén a Szentgyörgyi és Bazini család ifjú szentgyörgyi ága fiágon kihalt. II. Lajos magyar király arra törekedett, hogy visszaszerezze a várat és az uradalmat a Szentgyörgyi család egyéb ági rokonaitól, s törekvését siker koronázta. Hosszú jogi vita után Szentgyörgyi Ferenc és testvére, Farkas 1521. február 1-jén kénytelen volt átadni a várat és az uradalmat Dóci Ferencnek, a király képviselőjének.

Az óvári váruradalom Habsburg kezekbe jutásának előzményei kissé bonyolultak. I. Miksa német-római császár abban a reményben, hogy II. Ulászló magyar és cseh király felesége fiúgyermeket hoz a világra, szerződést kötött a magyar királlyal, hogy a még meg sem született fiával, a későbbi II. Lajossal házasságot köt unokája, Habsburg Szép Fülöp és Őrült Johanna spanyol királynő lánya, Mária (szül. Brüsszel, 1505.). II. Lajos (szül. Buda, 1506.) már 9 éves korában, 1515-ben ünnepélyesen eljegyezte Bécsben Máriát, s 1520. december 11-én Innsbruckban meghatalmazott útján házasságot is kötött vele. Mária 1521-ben Pozsonynál léphetett magyar földre, s 1521. december 25-én Székesfehérváron királynévá koronázták. Föltehetőleg személyesen 1521-ben találkozhatott II. Lajos és Mária, ezért 1522. január 13-án Budán fényes szertartással erősítették meg házasságukat. A történeti források szerint ekkor ajándékozhatta II. Lajos az óvári várat és uradalmat Máriának, aki V. Károly német-római császár és a későbbi I. Ferdinánd magyar király húga volt. 

A királyné birtoklása kezdetétől kitüntetett figyelemmel kezelte óvári uradalmát, amelynek vezetésével kipróbált híveit bízta meg, ugyanis a királyi udvar biztos élelemforrása volt. 1524 novemberében Mária királyné arra kérte Amadé István várkapitányt, hogy küldjön neki a Dunán 507 tonna zabot Budára, valamint annyi káposztát, búzát, zsírt és bort, amennyit csak tud. Nem tudjuk, hogy a királyné milyen gyakran kereste föl óvári uradalmát, hosszabb időt a mohácsi csata után töltött itt, de 1527. július végéig főleg a közeli Pozsonyban tartózkodott. 1530-tól V. Károly bizalmasaként a Habsburgok németalföldi tartományait kormányozta. 1556-ban lemondott a kormányzásról és visszavonult Spanyolországba. Cilagesben halt meg 1558-ban, hamvait 1574 óta az Escorialban őrzik. Mária határozott és okos asszony volt, Mohács után Pozsonyból próbálta fivérét, Ferdinándot Magyarország és Csehország királyaként elfogadtatni. Halála után I. Miksa magyar királyra szállt a magyaróvári váruradalom, amely a II. világháború végéig Habsburg kézben maradt. Az uradalom és a vár további sorsa már egy másik történet.

További cikkek
KÖZéletMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Nyüzsgő élet a könyvtárban: több mint ezerrel nőtt az aktív olvasók száma tavaly

A Huszár Gál Városi Könyvtár olvasótábora évről évre bővül, mégpedig nem is akármilyen…
Read more
A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Január 26. (csütörtök) esszenciája

Orbán Viktor: megvédjük a magyarországi településeket Orbán Viktor miniszterelnök…
Read more
KÖZéletSzigetKÖZélet

15 százalékkal kerestünk többet, mint egy évvel korábban – itt a KSH elemzése a térségről

Mit gondol, hányan lakunk Győr-Moson-Sopron vármegyében? Azt tudja, hogy hány kerestek állást…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük