KÖZéletKÖZkincsLébényMosonmagyaróvárMosonszentmiklósSzigetKÖZélet

Magyaróvár harca kiváltságaiért a XVIII-XX. században

Uradalmi tiszttartó ház a Mosonvár utcában

(300 éve halt meg Kherling András bíró)

Óvár várossá fejlődésének eredményeit ismerte el Erzsébet királyné, amikor 1354-ben a királynéi városok rangjára emelte és kiváltságokban részesítette. Ezek nagy részét később megerősítette Zsigmond király, II. Mátyás, I., II., III. Ferdinánd és I. Lipót is. A megerősítő dokumentumokat nagy gonddal őrizte a város. Előrelátását hamarosan igazolták a bekövetkező események, amelyek az 1671-ben bevezetett abszolutisztikus királyi kormányzás következtében a királyi kamarák és helytartóságok intézkedéseiben jelentkeztek. Így a városunkat ért első csapás az 1672. augusztus 28-án kelt rendelkezés volt, amely megtiltotta a város területén a protestáns vallásgyakorlatot és iskoláik működését.

Ezt követte a város gazdasági függetlenségének megtörésére a különböző haszonvételi jogok elvétele (lucsonyi legelő), az italmérési jogok, a kősó árusítási stb. jogok korlátozása és a vagyoni viták. De az uradalom adminisztrátora a bíró és a plébános szabad választása jogának korlátozásával is igyekezett megalázni és megtörni a várost, amely 1716-ig sikeresen ellenállt e törekvéseknek, ettől kezdve az uradalom már Óvárra is ráerőszakolta az úrbéri törvényeket és terheket. Addig érvényt tudott szerezni a város érdekeinek a várost vezető bíró. Az Erzsébet királynétól kapott kiváltságlevél ugyanis elég széleskörű jogokat biztosított a városbírói tisztséget betöltő óvári polgárnak.

Kherling András

Az 1700. évi választás alkalmával a polgárság bizalma Kherling Andrást tüntette ki a bírói tisztséggel. Ő volt az, aki mikor az uradalom a város belterületén a pestisjárványra hivatkozva 1713-ban kerítést húzatott az italmérés és a serfőző ház körül, a polgársággal lerombolta azt. Kherling András 1664-ben született Pozsonyban mézeskalácsos céhes iparos családban. 1687-ben egy özvegy magyaróvári mézes-bábos asszonyt vett feleségül. Kherling András Hasenbarth Lénárdnál volt segéd. Ő vette meg a várostól a volt evangélikus parókia épületét. Így Kherling házasságkötésével nemcsak mesterségéből kifolyólag, de háztulajdon alapján is a város polgára lett.

1701 és 1715 között kilenc alkalommal választották meg Magyaróvár bírójává 1-1 évre. Határozottan fellépett a város jogait szűkítő uradalommal szemben. Az 1699., 1705., 1709. és 1714. évi plébános-választásnál Kherling tanácstagként, bíróként a város kiváltságait sikerrel védelmezte, végül kamarai segítséggel 1721-től az uradalom sikerre vitte álláspontját. 1708-ban Kherling András javasolta, hogy a város anyagiakkal váltsa ki a szabad királyi városi privilégiumokat, ehhez akkor meg is volt a város pénze, sajnos ez a majorok kuruc kifosztása miatt később már nem valósulhatott meg. Kherling 1716-ban már nem fogadta el a bíróvá jelölést, az uradalommal szemben egyre kilátástalanabbá váló harc miatt visszavonult a városi hivataloktól. 1722-ben halt meg.

Magyaróvár 1688-as látképe.

Vargha Damján György

Százötven évvel ezelőtt 1873. április 6-án született Lébénymiklóson Vargha Damján György ciszterci szerzetes tanár, kódex-kutató. A köznemesi birtokos család gyermeke középiskolai tanulmányait Magyaróváron kezdte, a főgimnáziumot Kecskeméten végezte el. 1892-ben Egerben lépett a ciszterci rendközösségbe. Itt kezdett hittudományi tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett filozófiai doktorátust 1899-ben, és ez évben lett áldozópap is. Baján, Egerben és Székesfehérváron volt középiskolai tanár, majd 1912-től az általa alapított Szent Imre Gimnáziumban tanított. 1920-ban lett egyetemi magántanár, a tudományok doktora, 1925-től a Pécsi Tudományegyetem tanára, később rektora. A több nyelven beszélő tudós 1919 óta volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és a Szent István társulatnak.

Tudományos munkásságot a középkori magyar irodalom terén a kódex-kutatás körében fejtett ki. Pécsen kollégiumot is szervezett szegény sorsú egyetemi hallgatók számára. Az 1949. évi államosítás után a feloszlatott renddel neki is mennie kellett. Pótolhatatlan könyvtárát és kéziratait megsemmisítették. 1950-ben Előszállásra deportálták, innen költözött vissza Mosonszentmiklósra, majd nővéréhez, özv. Weisz Andrásnéhoz Hegyeshalomba. 84 éves korában itt érte a halál. Földi maradványai a mosonszentmiklósi temetőben nyugszanak, emléktáblája a község templomának előterében található.

Földes Gábor

Száz éve, 1923. május 31-én született Budapesten Földes Gábor színész, rendező. A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Színész-rendezői pályáját a néphadsereg színházban kezdte, később a győri Kisfaludy Színház főrendezője lett. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1953-ban csatlakozott Nagy Imre politikai irányzatához, 1956 őszén részt vett a Petőfi kör több vitáján, s okt. 23-án létrehozta ennek győri szervezetét. 1956. október 26-án Szigethy Attila megbízásából Mosonmagyaróvárra ment, hogy elejét vegye a további vérontásnak. A szovjet invázió után cikkeivel és színházi rendezéseivel igyekezett 1956 szellemét ébren tartani. 1957. május 3-án tartóztatták le, s szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. Másodfokon a gyilkosság vádja alól fölmentették, de halálos ítéletét helybenhagyták. 1958. január 15-én kivégezték. Földi maradványait 1990 tavaszán tárták föl a sopronkőhidai rabtemetőben. Győrben emléktábla és utca őrzi nevét, 1991. okt. 3-án a város díszpolgárává választották. 

Írta: Tuba László

További cikkek
KÖZbensőKÖZélet

Gyerekkel elindulni – Mit tehetünk szülőként a veszekedésmentes reggeli készülődésért?

Tegye fel a kezét, akinél gyorsan és mosolygósan indul minden hétköznap reggel a gyerekekkel!
Read more
DarnózseliKÖZéletSzigetKÖZélet

Nem az a Tiéd, amit megeszel, hanem ami felszívódik

Milyen nehézségekkel kellett korábban és kell ma megküzdenie egy vállalkozónak? Mi egy…
Read more
DunakilitiKÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárNagybajcsNagybajcs

Neves személyek évfordulói - Január, február

Kétszáz évvel ezelőtt, 1824-ben az Esztergom melletti Szenttamáson születettBeöthy…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük