DunaszegGönyűHegyeshalomKimleKÖZéletKunszigetMáriakálnokMosonmagyaróvárRajkaSzigetKÖZélet

Madarak téli vakáción – Szálló vendégek a Szigetközben

Sok récefaj, köztük a tőkés récék is tömegesen gyűlnek össze a tájegység vizein, hogy itt töltsék a hideg évszakot.


A Szigetköz főleg a nyári időszakban vonzza a turistákat. De kik azok a vendégek, akik télen szállnak meg itt? Tájegységünk a hideg évszakban változatos madárfajoknak, köztük a legkülönfélébb récefajoknak, gyönyörű énekesmadaraknak és fejedelmi ragadozó madaraknak szolgál menedékül és tápláléklelő helyül a zord időjárás elől. Győrig Előd, a Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Csoportjának elnökségi tagja avatott be bennünket a téli Szigetköz madárvilágának rejtelmeibe. 

A Nagy-Duna mint vonulási folyosó

Győrig Előd madárszakértő portálunknak elmondta, a vonulás során a kisebb madarak a Föld mágnesessége és a csillagok segítségével tájékozódnak. 

„A nagyobb testű madarak pedig mintha térkép alapján tájékozódnának, követik a folyók, hegyek vonalait, ilyen szempontból a Nagy-Duna egy jó vonulási „folyosó”, fő gyülekezőhelye sok récefajnak. A legtöbb récefaj a bősi víztározónál gyűlik össze telente, 5–10 ezer példány is telel, a magyar oldalon Gönyűnél, a Mosoni-Duna és az Öreg Duna összefolyásánál 2–3 ezer példány vészeli át a hideg évszakot. Ezek a fajok többnyire a tőkés réce, barátréce, kontyos réce, csörgő réce, kendermagos réce, de gyakori faj a kerceréce is. Akadnak ritka récefajok, melyek ún. tengeri fajok, ilyen a hegyi vagy a fekete réce is” – sorolta a hozzánk érkező fajokat Előd.

Hozzátette, jelentős számban érkeznek telelni ide nagy és kis bukók is. Emellett a MME Kisalföldi Csoportjának elnökségi tagja szerint az 1500 hattyú is tetemes számnak mondható, akik főleg az ágrendszerben, bányatavakon éjszakáznak, napközben pedig a szántóföldekre járnak legelni.

Fotó: Sándorfi Zsolt


Sasszinkron

„A ragadozó madarak közül például a rétisas érkezik a Duna mellé. Vannak itt költő madarak, de messzebbről jövő, ivaréretlen társaik is idetömörülnek a folyóhoz, hiszen az nem fagy be, ezért itt könnyebben tudnak halászni, illetve kiemelni zsákmányként a sérült, beteg récéket” – magyarázta a madárszakértő. 

Megtudtuk, hogy létezik egy országos felmérés, melynek során megszámolják a rétisasokat.

„Január közepén zajlik a sasszinkron, ilyenkor öt kilométerenként kiállunk a Nagy-Duna mentén Rajkától Gönyűig és megfigyeljük a madarakat. Tavaly januárban 52 rétisast sikerült összeszámolnunk. Ez egy országos program, amelynek során egy napon keresztül reggeltől egészen a késő délutáni órákig megfigyeljük a madarakat a folyó mentén. Mindenki írja az időpontot, mikor látta az adott példányt, a repülési irányt és a madarak életkorát (fiatal, öreg madár), így ezeket összevetve elkerülhetjük, hogy egy madarat kétszer számoljunk” – avatott be Előd.

Rétisas


Mint mondta, az erdei fülesbaglyok esetében is létezik hasonló országos felmérés, a bagolyszinkron, ami egy héttel a sasszinkron után zajlik. 

Ezzel kapcsolatban Előd elárulta, összesen 66 településen jártak felmérőik, ebből 51 településen találtak gyülekezőhelyet, ahol 777 erdei fülesbaglyot, 4 macskabaglyot, és 1 réti fülesbaglyot számoltak. A felmérésben 46 önkéntes vett részt. (Szigetközben ismert helyek: Dunaszeg, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Halászi, Ásványráró, Kunsziget, Öttevény, Rajka, Bezenye, Hegyeshalom, Kimle, Mecsér.)

Ragadozók bálja

„Aratás után, a szántóföldek fölszántása következtében a teljes rágcsálóállomány összeomlik, s az utak melletti füves mezsgyék, lucernaföldek biztosítanak számukra állandó teret. Itt táplálkozik a vörös vércse, a gatyás ölyv és a kékes rétihéja, utóbbi két faj példányai egészen Skandináviából és Oroszországból érkeznek hozzánk, hogy itt vészeljék át a telet” – tudtuk meg Elődtől.

Elmesélte, érdekes jelenség a kékes rétihéjáknál, hogy míg nappal teljesen magányosan járják a vidéket, vadásznak a 30 kilométeres körzetükben, addig napnyugta után mocsarakban 20-30 madár is összegyűlik, később pedig behúzódnak a sásos, nádasos részekbe.

A vörös vércse a felszántott földek melletti mezsgyéken keresgél zsákmány után.
(Fotó: Mihályi Dani)


Dalos vendégsereg

Rengeteg énekesmadár szintén a Szigetközben tölti a téli vakációt: a fenyőrigó, fenyőpinty nagy csapatban, ún. inváziós fajok, a tajgán költenek, ha jó költési időszakot zárnak, a kemény tél elől tömegesen lehúzódnak hozzánk, illetve Szlovéniába is 

„Szlovéniában tavaly volt egy fenyőpinty-csapat, ami 4 millió madárból állt. Egyetlen csapat! Ez jól szemlélteti az inváziós fajt” – jegyezte meg a szakértő.

Egy elég jellegzetes téli vendég még a süvöltő, ami a kőrismagot kedveli, így gyakori a Szigetközben, ahogyan a csíz is, aki pedig az égermagot szereti. Európa legkisebb madara, a sárgafejű királyka is megjelenik télen.

Az énekesmadarak közül a süvöltő is gyakori vendég a Szigetköz kőriseseiben.
További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

VinÓvár Weekend - Egy hétvége, tele pohárnyi örömökkel Mosonmagyaróváron

A szeptember 20-án és 21-én megrendezésre kerülő VinÓvár Weekend neve sokaknak ismerősen…
Read more
KÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely minősítést kapott a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján…
Read more
KÖZéletKÖZlekedésMosonmagyaróvárSzigetKÖZélet

Átadták a mosonmagyaróvári déli tehermentesítő út 1-es és 86-os út közötti szakaszát

Május 3-án, pénteken átadásra került a Mosonmagyaróvár déli tehermentesítő út 1. számú…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük