Az MME Kisalföldi Csoportja előző hétvégén Dunaszegen és Gönyűn várta az érdeklődőket az Európai Madármegfigyelő Napok keretében. A dunaszegi morotvánál madárgyűrűző bemutatóval és távcsöves madármegfigyeléssel is várták a látogatókat, akiket a tanösvényen kalauzoltak végig.
Pitó Andor, a MME Kisalföldi Csoportjának elnökségi tagja mesélt lapunknak az esemény számszerű eredményeiről, valamint arról, hogy milyen madárfajokkal találkoztak a gyűrűzés során. Dunaszegen nagy népszerűségnek örvend minden évben a rendezvény, idén 84-en látogattak ki a morotvához – köztük egy iskolás csoport is –, de a látogatószám az előző években is magas volt. Gönyűnél idén először tartottak madármegfigyelő túrát, talán ez az oka, hogy kevesebben látogattak ki az eseményre.
Ritkán megfigyelt fülemülesitke, kabasólyom, változatos récefajok
A kihelyezett hálók segítségével összesen 33 madarat sikerült Dunaszegen befogni és gyűrűvel ellátni, főleg vörösbegyek, barátposzáták akadtak a hálóba, illetve a csilpcsalpfüzike is kiemelkedő számban képviseltette magát.
Fotó: Pitó Andor
– Egy különleges madárfajhoz is volt szerencsénk idén Dunaszegen a gyűrűzés során, a fülemülesitkével. E faj jelenlétéről a Szigetközben alig van adatunk, mindössze 2006 tavaszán jegyeztek fel néhány példányt Lipóton. A dunaszegi morotvánál négy példánnyal is találkoztunk e nehezen megfigyelhető fajból. Nádasokban fészkel, jó eséllyel itt is költöttek ezek a madarak, amelyekkel találkoztunk. A későbbiekben jó lesz rájuk jobban odafigyelni – magyarázta Pitó Andor. Kiemelte, a fülemülesitke itteni jelenléte meglehetősen északi előfordulásnak számít, mivel a világállományuk legészakabbi előfordulása Szlovákia, azon belül Köbölkút, ahol egy természetes állapotú mocsárban fészkelnek a madarak.
A megfigyelések folyamán továbbá feketerigókat és énekes rigókat is láthattak a résztvevők, de Gönyűnél rétisast és kabasólymot is regisztráltak. Ez utóbbi ragadozó madárfaj egy hosszú távú vonuló, szinte kizárólag fecskékkel táplálkozik, tehát követi azokat a vonulás során.
Dunaszegen összesen 537 madarat figyeltek meg a szakemberek, míg Gönyűn 719 egyedet jegyeztek fel. Míg Dunaszegen a seregély képviseltette magát legnagyobb számban, Gönyűnél kárókatonából számolták a legtöbbet. Dunaszegen változatos volt a récefelhozatal: a kendermagos récétől a fütyülő récén keresztül egészen a csörgőrécéig több fajt is megfigyeltek a résztvevők.
A gyűrű mint személyigazolvány
Pitó Andort arra kértük, meséljen a gyűrűzés mikéntjéről. A madártani szakértő elmondta, ilyenkor függönyhálókat helyeznek ki a mozaikos élőhelyek határán, s ezen fennakadnak az énekesmadarak, akik rövid gyűrűzés után újra szelhetik a levegőt.
– A gyűrű olyan, mint az embereknél a személyigazolvány, amelyik madarat jelzéssel elláttuk, később egyedileg lehet azonosítani – részletezte Andor. Mint mondta, a gyűrűk segítségével a madarak vonulási útvonaláról is szerezhetnek információkat. Ha például másik ország gyűrűzőállomásán találkoznak az itthon megjelölt madárral, az ország felveszi hazánkkal a kapcsolatot és fordítva: információt cserélnek a madárról, mikor-hol látták stb., s így később elemezhető adattá válik az információ.
Kétszeres dobogós Magyarország
Az Európai Madármegfigyelő Napok egy nemzetközi program, több országban is hagyományosan megrendezik a kontinensen, idén 28. alkalommal. Az országok között verseny is zajlik, három eredmény alapján dől el, ki lesz dobogós: a résztvevők száma, a helyszínek száma és a megfigyelt madarak száma alapján.
Magyarország a korábbi évekhez hasonlóan idén is szépen teljesített, két kategóriában is bekerült az első három közé. Az 5415 fővel hazánk lett az első a résztvevők száma tekintetében, a 195 rendezvényhelyszínnel pedig második helyezett lett hazánk a kategóriában. A program során Finnországban figyelték meg a legtöbb madarat (1 550 000 példányt), Magyarország ötödik lett a megfigyelt 364 691 madárral.
