A Szigetközt járva erdők, erdősávok alján a kikeleti hóvirág hirdeti a tél végét: egyre több helyen látni újra összefüggő hóvirágmezőket, például a Halászi és Mosonmagyaróvár közötti útszakaszon még autóból nézve is fehérlik a fák alja. Fűzfa Zoltánnal, a dunaszigeti Pisztráng Kör elnökével beszélgettünk a vadvirág védettségének létjogosultságáról és a növénnyel kapcsolatos egyéb érdekes tudnivalókról.
Hazánkban, így a Szigetközben is a kikeleti hóvirág nyílik ebben az időszakban, a sok apró fehér szirom sok helyütt beborítja a fasorok, erdők alját. A virág a tavasz hírnöke, hiszen hozza a reményt, hogy lesz a tél után tavasz, s azután nyár… 2017-ben az Év Vadvirágának választották.
A hóvirág, mint a neve is mutatja, gyakran áttör a hórétegen, illetve az avaron is, nem várja meg a meleget, a tavasz jöttét hirdeti még annak megérkezése előtt.
„A hóvirágfélék ún. geofitonok csoportjába tartoznak. Ezeknek a hagymás tavaszi növényeknek – például a csillagvirágféléknek is – nem kell megvárniuk, míg átmelegszik a föld, mint a többi virágnak. Ezek a geofitonok az előző évben gyűjtöttek erőt, energiát, amelyet a hagymájukban raktároztak el mindeddig” – magyarázta Fűzfa Zoltán, a dunaszigeti Pisztráng Kör Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, a virág hagymája és föld feletti részei nem ehetők.
A növény hagymájában termelődő anyag mérgező, ám a gyógyászatban a laboratóriumi körülmények között kivonható galataminnak gyermekbénulás és Alzheimer-kór kezelése során tapasztalták kedvező hatását.
A hóvirágot Európa-szerte veszélyezteti a kereskedelmi célú gyűjtés, melynek során a faj egyedein túl az élőhelyei is sérülnek. Éppen ezért a hóvirágot 2005-ben védetté nyilvánították.
Ahogy Fűzfa Zoltántól megtudtuk, a mértéket sokan nem tudták, sok száz hóvirágot letéptek, és kereskedtek vele, ennél még súlyosabb, hogy a hagymáit is kiszedték ásókkal, különböző eszközökkel például azért, hogy bevigyék a saját kertjükbe is, s ezek a növények így már nem tudtak a következő évben újra hajtani. Vannak olyan európai országok, ahol egy csokorral még gyűjthető a hóvirág, kettővel viszont nem. Ám ez további kérdéseket felvet, mekkora egy csokor, stb.
„Hamarosan ugyanez a veszély fogja fenyegetni a medvehagymát is, amelyből napi két kilogramm még gyűjthető a nem védett területekről, viszont az üzleti célból való szedése engedélyhez kötött” – magyarázta Fűzfa Zoltán.
„Nálunk Dunaszigeten, az Ökoparkban is van hóvirág, így nekünk itt megadatik a lehetőség, hogy kinn az udvaron gyönyörködjünk ebben a csodás növényben sok-sok fényviszony között más és más arcát mutatja” – részletezte a Pisztráng Kör elnöke.
„Összességében elmondható, hogy időről időre erősödik az állomány, májusra a hóvirág megérleli a magját, amit a hangyák ügyesen széthordanak, ugyanakkor egyes területeken az alulvadászott vadállomány gátat szab a növekedésnek. A vaddisznók szinte „felszántják” az erdő alját, súlyos károkat okoznak az egyes növényállományokban, például Feketeerdőnél a Derékerdőben vagy a Rajka környéki erdőkben” – mondta Fűzfa Zoltán.
Hozzátette, jelenleg az Ökoparkban is zajlanak egy új, növényekkel kapcsolatos projekt előkészületei, mégpedig egy gyógynövényes kezdeményezés, a Moson Herb keretében az Ökoparkban 600 diáknak tudnak ingyenesen egésznapos elfoglaltságot biztosítani a májustól októberig terjedő időszakban. Csoportok, osztályok jelentkezését is várják a programra.
Nagyon szép arra jártam. Amerre a szem el lát hovirag van!!!