A Vígszínházból Áts Feri, a FUTURA vezetője és a csiripiszli mesteri elkészítője mesél a húsvéti szokásairól és kedvelt ételeiről alábbi összeállításunkban.
Tojáskeresés és némi munka megfér egymás mellett
A FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont igazgatója, Horváthné Pákozdi Emese a húsvéti hosszú hétvége alatt igyekszik a lehető legtöbb időt tölteni családja körében. A tudományos játszóház azonban ünnepnapokon is várja a látogatókat, így arra készült, hogy dolgoznia is kell az ünneplés közben.
A nagypénteki böjt, a tojásfestés, a tojáskeresés a gyerekekkel és a locsolkodás nem maradhatott el. Férjem nem hagyja, hogy családunk lánytagjai elhervadjanak, minden évben bő vízzel meglocsolja őket. Mivel ez a hagyomány alapvetően a lányokat érinti, én anyaként és nagymamaként nem várok más locsolókat. Két lányom süteménnyel és festett tojással készül
– avatott be ünnepi szokásaikba Horváthné Pákozdi Emese.
Ami pedig a húsvéti menüt illeti, a klasszikus főtt tojás, sonka, torma, sok-sok friss zöldséggel és a kalács elengedhetetlen az asztalukról.
Színház és társasjáték
Először a Csillag születik 2009-es évadában ismerhette meg az ország Brasch Bencét. A mosonmagyaróvári színművész a műsor után a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, majd elvégezte a Budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem zenés-színész szakát. Ezt követően a Budaörsi Latinovits Színházban kezdett dolgozni, de több szerepet vállalt az Átriumban is. A Vígszínházhoz 2020-ban szerződött. Itt olyan jelentős szerepekben láthatták a nézők, mint Brick a Macska a forró bádogtetőn-ben, Tom Buchanan A nagy Gatsby-ben, vagy Áts Feri A Pál utcai fiúk című musicalben.
A színházi kötelezettségei az ünnepek közeledtével is lefoglalják Brasch Bencét:
Péntek délután az Átriumban játszottam a 12 dühös ember című előadásban, este pedig a Budaörsi Latinovits Színházban voltam Bicska Maxi, de szombaton már utaztam is haza Mosonmagyaróvárra. Ezt a három napot végre a családommal tudom tölteni. Nem is tudom, mikor volt ilyen utoljára. A családban külön hagyományunk nincsen, de kihasználjuk majd az időt, hogy csak egymással tudunk foglalkozni, beszélgetni. Hoztam le társasjátékokat is. Azokat nagyon szoktuk szeretni! Népszokásokat sem tartok, sőt, még a locsolásban is szemérmes vagyok, de idén szerintem megtanulok valami kis versikét, amivel meglepem a család hölgy tagjait
– osztotta meg velünk az ismert színész, aki rendszeresen feltűnik filmekben és sorozatokban is, legutóbb a Gólkirályság című műsorban láthattuk a csapat kapusaként.
Brasch Bence arról is mesélt, milyen fogásokkal várja őt Mosonmagyaróváron családja:
„Anyukám töltött tojását mindig nagy izgalommal várom és általában az a rengeteg, amit készít belőle, az is kevésnek bizonyul. Tényleg nagyon finom. Testvéremékkel szombaton étteremben ettünk, hogy ne kelljen a főzéssel bajlódni és több időnk maradjon egymásra. Vasárnap pedig jött a nagy családi ki-mit főzött kajálgatás.”
A futball sem áll meg
A művészekhez hasonlóan a sportolók sem tölthetik a teljes hosszú hétvégét családjaikkal. A Merkantil Bank Ligában szereplő Credobus Mosonmagyaróvár együttese húsvétvasárnap még hazai pályán fogadja a Szeged-Csanád együttesét 16.00-tól. A csapatkapitányt, Debreceni Andrást ezért győri otthonában látogatják meg szülei húsvét alkalmából.
„A családi ünnepeket próbáljuk mindig együtt tölteni. Mivel a vasárnapi mérkőzés után szerdán újabb bajnoki vár ránk, ezért most nálunk van az összejövetel, így én könnyebben tudok készülni a csapat előtt álló fontos feladatokra. A locsolás természetesen nem maradhat el, mint ahogyan a kertben megbúvó csokitojások és csokinyulak keresése sem a gyerekek részéről. Ha időm engedi a fiammal a közeli hozzátartozókat természetesen meglocsoljuk. Szeretném, hogy ő is megőrizze ezt a hagyományt, és úgy próbálom átadni neki, ahogy az én gyermekkoromban a szüleim és a nagyszüleim tették. Általában klasszikus locsolóversekkel készülök, de a fiam mindig meg tud lepni az oviban tanult modernebb húsvéti mondókákkal” – mondta a kapitány, aki azt is elárulta, milyen ételek kerültek náluk az ünnepi asztalra:
A klasszikus főtt sonka, főtt tojás, kalács kombináció nálunk is mindig van az asztalon, de a párom évről évre meglep valamilyen újdonsággal. Az őzgerinc formában készült aszpikos, tojásos, sonkás variáció már a kötelező fogások közé nőtte ki magát.
Az igazi böjti étel ünnepe
A Szigetközben sok helyen ismerik és késztik a csiripiszlit, ami egy igazi böjti fogás. Búzamagból és lisztből készül. Dunakilitin pedig 2014 óta ünnepe is van ennek az ételnek, ahol kóstolni is lehet. Idén tizennégyen sütöttek csiripiszlit, az egyikük Dertyina Sára volt, aki elmesélte, hogyan készül ez a hagyományos ennivaló.
Először jól megmosom a búzát, egy napig áztatom a vízben. Másnap nagyjából egy-másfél centiméter vastagon kiterítem a magokat és öt-hat napon keresztül naponta többször meglocsolom, én ehhez egy spray-t szoktam használni. Azt nem szabad megvárni, hogy zöld legyen a mag, előbb le kell darálni és újra átmosni. Egy kilogramm búzamaghoz négy liter vizet szoktam adni. Ezt aztán leszűröm, a szűrőbe még függöny anyagot is teszek, hogy jól ki tudjam csavarni, ami ezen fennakad, az megy a szemétbe, a levet pedig másfél literes üvegekbe töltöm és mindegyikhez egy-egy kilogrammm lisztet adok. Eközben állandóan kevergetni kell a masszát, hogy ne ülepedjen le a palack aljára. Az a jó, ha ezek után olyan állaga lesz, mint egy sűrű palacsintatésztának. Tepsiben 180-200 fokon sütöm ki, nagyjából két óra kell neki. Akinek bírja a foga, az a szélét szereti, ha egy kicsit rásül a tepsire. Ilyenkor a közepe még lágy. Régen nádszálakat szúrtak bele, hogy kimenjen belőle a levegő és ne fusson ki. Például az én nagyszüleim is a pékhez vitték el a tésztát és ő sütötte ki nekik. Valaki cukrot is tesz bele, de szerintem a nélkül is elég édes. Nagyon finom és laktató étel a böjt alatt – osztottta meg velüünk a csiripiszli receptjét a Dunakilitin élő Dertyina Sára.
A faluban igyekeznek életben tartani a hagyományokat, ezért is tartják meg minden évben a csiripiszli ünnepet. Idén is folyamatosan jöttek és kóstoltak a látogatók, sőt vannak, akik évről évre már a nyitás előtt a helyszínen várnak és ott fogadják a friss finomságokat.
A fesztivált kiegészítő programok tették még színesebbé április első hétvégéjén, nagy sikert aratott például az otthonka kiállítás, amira nagyjából 70 otthonkát sikerült összegyűjteniük a szervezőknek.
Kisbajcsi emlékek
A szerző kisbajcsi gyermekkorában, csakúgy mint ma is, szokás a nagyszombati feltámadás körmenetre járni.
Erre a misére mindig korábban kellett elindulni, mint egy évközi, vasárnapi szertartásra, mert ilyenkor mindig sokkal többen látogatták a templomot. Emlékszem az izgalomra, hogy lesz-e helyünk és fogok-e látni, mintha valami szép előadásra készültünk volna. Gyerekként nagyon fontos volt ez számomra, mert a feltámadás ünnepét abban a kicsi templomban valami nagyon különös hangulat lengte be. Amikor beültünk a padokba, félhomályban derengtek a falak és nem szabadott még sugdolózni sem, néma csendbe burkolóztak a hívők. Aztán egy hosszúra nyúlt várakozás után – mert ugye korán indultunk a templomba – halk motozás szűrődött be kintről, amit a papunk mély hangja követett: „Krisztus világossága” – dübörögte. Erre a kaputól indulva az oltárig egymás után gyúltak fel a fények, a kántor a húrok közé csapott, zengett az orgona és kondultak a harangok, ahogy a pap és a ministránsok egyre előrébb értek a sorok között, és mindenki hangosan énekelt. Olyan meghatározó élmény volt ez számomra, hogy most is minden évben igyekszem ott lenni ezen a misén, ha nem is mindig Kisbajcson. Voltam már nagyszombaton Budapesten, de Barcelonában is.
Írta: Kamocsai Rita