Kapitány-Pálffy Enikő Mosonmagyaróváron is tart jobb agyféltekés rajzfoglalkozásokat gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ezen technika lényege a koncentráció, a megfigyelőképesség fejlesztésében rejlik. A módszer működését a szakember magyarázza el számunkra.
Napjainkban igen nagy népszerűségnek örvendenek a jobb agyféltekés rajz-tanfolyamok. Laikusként nehéz megérteni, hogy mit is takar ez és miben más, mint egy átlagos rajzóra. A műfaj részleteibe a KARNEOL Stúdió vezetője, Kapitány-Pálffy Enikő avat be bennünket, aki a mosonmagyaróvári Fehér Ló Közösségi Házban nyári gyermektábort is tart a témában.
A jobb agyféltekés rajzolást teljesen kezdők is tanulhatják, nem szükséges hozzá tehetség. Sokszor tapasztaltam, hogy óra elején azt mondják egyáltalán nem tudnak rajzolni, majd ahogy haladunk, egyre jobban kibontakoznak ezzel a módszerrel. Felépítésében eltér egy sima rajzórától, itt másabb feladatokat adunk a tanulóknak, így előbb-utóbb eljön az a felismerés, hogy „hoppá, ezt így is lehet”. Léteznek online kurzusok és személyes tanfolyamok is a témában. Én úgy látom, hogy közösségben jobban meg lehet tapasztalni ezt az élményt, mint egy internetes rövid tanfolyam alatt. A foglalkozásokon saját magunkra is figyelünk és nagyon fontos, hogy hagyjunk időt a fejlődésre. Megtanuljuk, mit hogyan kell észlelni, megfigyelni, egyáltalán hogyan álljunk neki rajzolni. Hogyan kell nézni, hogy úgy lássunk, mint a művészek
– magyarázza a szakember.
A tanfolyamokon Kapitány-Pálffy Enikő először mindig az alapokat adja át a diákjainak érdekes részfeladatokon keresztül. A hagyományos értelemben vett rajzolástól eltérnek az órákon, ezáltal biztosítanak lehetőséget az új élmények befogadására. Amikor külön-külön már mindent begyakoroltak, akkor sor kerül a teljesebb alkotásra, tehát akár egy pálcika ember megrajzolásától végül eljutnak egy komolyabb portré másolásáig is. Persze a folyamat közben nem a véletlenre bízzák, hogy hogyan alakul az alkotás, hanem megtanulják tudatosan irányítani a ceruzát és sokat javul a megfigyelő képességük is, elsajátítják, hogy mit is figyeljenek meg munka közben.
A mosonmagyaróvári táborba 10 éves kortól várják a gyerekeket, bár a szakember szerint 12 éves korig elegendő a fantáziára támaszkodni rajzolás közben.
Általában tizenkét éves kortól számítják a realisztikus rajzolást. Az a tapasztalatom viszont, hogy sok-sok gyermek már kis korban kíváncsi, sok közöttük a tehetséges fiatal, akiknek olyan a személyisége, hogy igénylik, hogy a rajzuk minél realisztikusabb legyen, ők szeretik a pontos és valósághű rajzokat. Ezek a gyerekek szívesen csatlakoznak a csoportos foglalkozásokhoz, nagyon befogadóak. Előfordult olyan is, hogy egy kisgyerek öt-hat évesen elsajátította a jobb agyféltekes rajzolás titkait, nagyon jó koncentráció képességgel, tehetséggel rendelkezett és azóta már építésznek tanult tovább. Az iskolai osztályozás lehet negatív élmény a gyerekek számára, ami által úgy érezhetik, hogy ők nem elég jók. A tanfolyamokon átnézzük, hogyan fejlődhetnek, mit kell ahhoz gyakorolniuk, hogy szebbé varázsoljuk az alkotásaikat
– folytatja Kapitány-Pállfy Enikő.
A gyermekek vidám feladatokat kapnak, mesés, állatos képekkel foglalkoznak a jobb agyféltekés tanfolyamokon, természetből hozott „kincseket” figyelnek meg. A fejlődéshez különféle mozgásformákat is tudatosan alkalmaz az oktató, illetve sokkal több szünetet és mozgást iktat be, mint a hagyományos oktatásban.
Ilyen például a zsonglőrködés. Ennél a mozgásnál a háromlabdás kaszkád módszert tanítom, ahol a gyerekek rizslabdákat készíthetnek. Egy-két, majd utolsó nap már három labdával zsonglőrködünk. Nagyon vidám játék és segíti a jobb-bal kéz, szem-kéz koordináció fejlődését, ami szintén összefügg a tanuláshoz szükséges képességekkel. Érdemes gyakorolni otthon ezt is. A frissítő mozgás, ami zenére vagy szabadban történik, keresztmozgásos feladatokkal van egybekötve. A különböző mozgások más-más agyterületre hatnak
– hangsúlyozza az oktató, aki elmondja azt is, egyéni mozgásterápiával lehet segíteni azokat a gyerekeket, akiknek például a matematikában vagy beszédkészségben van elakadásuk. Ez azonban már egy új, nagy téma lenne.
A rajzolásra visszatérve fontos kiemelni, hogy ez a készség elsajátítható, ahogy például írni is megtanulnak a gyerekek. Kapitány-Pálffy Enikő példája szerint a fodrászok is jó kézügyeséggel rendelkeznek, de ettől még nem biztos, hogy szépen tudnak rajzolni. Ők is megtanulják a mesterségüket, ahogy a rajz iránt érdeklődőknek is van lehetőségük a fejlődésre, amihez tehát nincs is igazán szükség kézügyességre.
A cél, hogy mindenki saját magához képest fejlődjön! Kettes tanuló is csatlakozott már, az egyik legügyesebb tanítvány lett belőle. Épp nemrég mondta nekem, hogy eddig nem is érdekelte a rajzolás…Mostanra viszont megszerette. Természetesen lehet különbség aközött, aki éjjel-nappal rajzol és aki mondjuk csak fél órát képes egyhelyben ülni és inkább összecsapja a feladatot, de a célom, hogy mindenkinek picit kitoljam a határait, az alapokat megtanulják és a későbbiekben tudják mire kell figyelni, hogyan gyakorolhatnak és fejlődhetnek még, ha akarnak. A tanultakat nem felejtik el, de ahhoz, hogy valakinek a finommotorikája, technikái finomodjanak, egyre pontosabban rajzoljon, érdemes gyakorolnia, akár csak napi tíz perceket is. Rajzszakkörre is lehet hozzám csatlakozni. Amennyiben rajz felvételire készül valaki, abban az esetben pedig feltétlenül javasolt, hogy előbb tanuljon és gyakoroljon. A jobb agyféltekés rajzolás nagyon jó alapokat ad, amire lehet építkezni – említi Kapitány-Pálffy Enikő, aki zárásul még hozzáteszi:
A legfontosabb szerintem, hogy alkotás közben önmagunk vagyunk, nem érzékeljük az időt, a külvilágot sem halljuk… Ezáltal erősödünk, letisztulunk, összhangba kerülünk önmagunkkal. Kiegyensúlyozottabbak lehetünk. A látásmódunk változik, nyitottabbá válhatunk. Hosszabb távon, gyakorlással a koncentrációképesség, rugalmasabb gondolkodás, kreatívitás, emlékezőképesség, térérzékelés is egyaránt fejlődik.
Írta: Kamocsai Rita
