Dunaszegen mindenki részese lehet a gulya, azaz csaknem 90 szarvasmarha kihajtásának. E mellett sok-sok hagyományőrzéssel kapcsolatos, illetve a modern igényeket is kielégítő program várja a látogatókat a szigetközi településen május 20-án, szombaton.
Egy helyi gazda, Szomolányi László tart szarvasmarhákat, amiket ebben az időszakban kell kihajtani a legelőre, az ő ötlete volt, hogy lehetne köré szervezni egy rendezvényt
– meséli a dunaszegi gulyahajtás kezdetéről Horváth Kis Ágnes, aki az utóbbi években a program egyik fő szervezője volt.
Idén már hetedik alaklommal rendezik meg a hajtást a dunaszegi Morotva-tónál, ahova nagy tömeget, összességében több ezer főt várnak. Érdekes, hogy a programra nagyon sokan érkeznek a 2400 fős település, de akár az ország határain túlról is. Sok látogató Győrből, környékbeli falvakból, sőt Szlovákiából utazik ide. Erre idén május 20-án lesz alkalmuk, amikor a 10 órakor tartandó megnyitó ünnepséggel megkezdődik a VII. Szigetközi Gulyahajtás.
A fő attrakció, a szarvasmarhák kihajtása 11 órakor indul. Ekkor egy erre a célra előre kialakított hosszú folyosón fognak elvonulni az állatok a gazda és segítői vezetésével, amit egy hosszú sávban felállva lehet megnézni. A nagyjából kilencven tagból álló állatsereglet érdekes látványt nyújt, ahogy a legelő felé poroszkál. Nem kis feladat őket összeterelni sem, ezért is csatlakozik ilyenkor rengeteg segítő Szomolányi Lászlóhoz, de a szarvasmarhákat az őket figyelő tömeg egyáltalán nem zavarja.
Az állatok kihajtása a falusi élet részét képezi és egyben a nyár és a jó idő kezdetét is jelenti
– magyarázza Horváth Kis Ágnes, aki nagy örömmel szervezi a programot, mióta ezt a feladatot 2022-ben átvette a dunaszegi önkormányzat.
Ezt megelőzően sajnos két év kényszerszünetet kellett tartaniuk a koronavírus-járvány miatt
Nagy szívvel dolgozom ezen a programon. Ez a nap egyszerre szól a hagyományokról és a közösségépítésről is. A végeredmény pedig megéri a sok munkát. A készülődés általában januárban indul, az utolsó napok pedig igazán izgalmasak szoktak lenni, ilyenkor sűrűsödnek a teendők. Tavaly nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, szóval magasra tettük a lécet, amit igyekszünk idén is megugrani – hangsúlyozza a szervező.
A programokról
E célból rengeteg kiegészítő program is várja a látogatókat. Lesz népzenei fellépés, a kicsiknek játszóház és állatsimogató, találkozhatnak rackajuhokkal és részt vehetnek a pöttöm gazda kvízen is, ahol az állattartással kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk. A vendégek megismerkedhetnek hagyományos népi mesterségekkel is, mint a korongozás, fafaragás vagy kosárfonás. Az autentikus hangulathoz illő sztárvendéget is meghívnak a szervezők évről-évre, aki idén a Kerekes Band lesz. Az együttes modernebb köntösben, de hűen képviseli a magyar népzenei világot.
Általában szívesen jönnek hozzánk a nevesebb előadók, ami szintén jó visszajelzés. Évről évre megtartjuk a környékbeli kézművesek vásárát is, amelyre idén rendkívül sokan, harmincöten jelentkeztek. Így az egész Morotva-tó körül találkozhatunk majd az árusokkal, ami szintén emelni fog a hangulaton
– mondja a dunaszegi Széchenyi István Művelődési Ház munkatársa.
Mindezek mellett lovaskocsizás, bábszínház, vízi revü, ökrös szekerezés, a Morotva-tó kenun való felfedezése és igazi tavaszi piknikhangulat várja a kilátogatókat.
A sztárokról
A Kerekes Band egy magyar népzenei formáció, amely a modern stílusokat is beviszi dallamaiba. Az öttagú együttesből Fehér Zsombort A Népművészet Ifjú Mestere címmel is kitüntették még 1998-ban. Az Egerben alapított együttes nagy örömmel fogadta a lehetőséget, hogy a Szigetközben lépjen fel.
A másik legfontosabb csapat: a gulya
A gulya általában azokat a szarvasmarha csordákat jelenti, amelyek tavasztól késő őszig a szabad ég alatt, a legelőn élnek. A régi időben még gyakoribb volt az állattartás, ilyenkor a falu marháiból álló gulyát kihajtották a legelőre tavasszal és őszig nem is tértek vissza az istállójukba. Ezt nevezzük rideg állattartásnak.
Hogyan utazzunk?
Dunaszegre autóval Győrből nagyjából 20, míg Mosonmagyaróvárról 30 perc alatt érhetünk el. De jó idő esetén akár a kerékpárt is választhatjuk a közlekedésre, ez a megyeszékhelyről nem egész egy órás tekerést jelent. Helyközi buszjárattal pedig szintén gyorsan és környezetbarát módon érhetjük el a települést mindkét nagyvárosból.
Nagy tehén, kis ostor
Nagymamámnak is voltak tehenei – emlékszik vissza a cikk szerzője.
Nekem pedig kisostorom. Bár a mama tehenei nem tömörültek gulyába, őket reggel kellett kiterelni a legelőre, este pedig megindítani őket haza. Mi a legelő közelében lévő utcában vártuk őket anyukámmal a nyári estéken, amikor a nagymamám, aki már akkor is egy idős asszony volt, kerékpárral ment a hatalmas állatok mögött, mi pedig tisztes távolból eredtünk utánuk, szintén biciklivel, kezemben a kisostorral, mintha bármikor szükségem lehetne rá, hogy csattintsak vele egyet-kettőt.
Este aztán a mama fejte a teheneket először még kézzel, de aztán – micsoda könnyebbség – beszereztek egy számomra furcsa gépet, a fejőgépet. Én pedig kezemben a kannával vártam, hogy kapjak a friss tejből.
A legjobb az volt, amikor boci született. Bár óvodás koromban alig mertem megsimogatni őket, utána pedig hamarosan megszűnt ez a mini állatfarm a mama udvarában, azért nagyon tetszettek a mamájukhoz képest alacsony, nagy szemű állatkák. Máig fel tudom idézni, ahogy az istálló hátsó részében áll a kicsi és néz rám a szép szemeivel.: „én is gyerek vagyok, te is gyerek vagy” – akkor azt képzeltem, hogy erre gondol magában.
Kár, hogy manapság az életformánk nem engedi meg, hogy állataink legyenek és valószínűleg már nem is lennénk rá képesek, hogy a velük járó rengeteg gondot viseljük, így most csak egy kiskutya alkotja az állatfarmunkat.
Írta: Kamocsai Rita
