Kisebb-nagyobb csemetéink mellett rendszeresen futunk bele olyan helyzetekbe, amire nincsen készen előhúzható megoldásunk. Az egyik jellemző nehézség az online és offline világ egyensúlyának megteremtése számukra. Mégis mit tehetünk ennek érdekében?
Szülőként teljesen más világban nevelkedtünk, mint amiben jelenleg meg kell tanítanunk gyermekeinket helytállni. A mi gyermekkorunkban a számítógép nem volt mindennapi használati tárgy, nem is beszélve az egyéb digitális eszközökről, vagy a bárhonnan elérhető internet-csatlakozásról. Évtizedekkel ezelőtt szüleinknek kevesebb elektronikai eszköz könnyítette meg az életét, nekünk pedig csekélyebb számú eszköz állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy segítsük a tanulmányainkat vagy épp lekössük magunkat.
Hogy ez a változás jó vagy rossz, arról hosszasan lehetne vitatkozni. Nem is célom állást foglalni ebben a kérdésben, helyette inkább adnék pár iránymutatást arra vonatkozóan, hogyan hozhatjuk ki a legjobbat a mostani helyzetből.
1. Mennyiség helyett minőség
Sokszor beleesünk abba a csapdába, hogy kizárólag azt tartjuk szem előtt, gyermekünk mennyi időt tölt online. Ez a felfogás abszolút tévútra visz. Egyáltalán nem mindegy, hogy két óra digitális térben töltött idő másfél óra céltalan görgetésből és fél óra üzenetváltásból áll, vagy éppen egy óra anyaggyűjtésből a tanulmányokhoz, fél óra közösségi média jelenlétből és fél óra barátokkal való kapcsolattartásból. Törekedjünk arra, hogy a céltalan felhasználást a minimálisra csökkentsük! Emellett arra is helyezzünk nagy hangsúlyt, hogy ne vegyük egy kalap alá az online elvégzendő kötelezettségeket az előbbi kategóriával!
2. Egészséges kapcsolódások
Teljesen más generációk tagjai vagyunk, így néha értetlenül, néha rosszallón, olykor pedig félelemmel tekintünk gyermekeink online kapcsolataira. Ne abból induljunk ki, milyen barátságaink, szerelmeink voltak évtizedekkel ezelőtt! Ma az online világ egy lehetőség a kapcsolatok kialakítására és azok fenntartására. Viszont mindenképp tanítsunk meg gyermekeinknek, hogy mik a jellemzői azoknak a kapcsolatoknak, amikben biztonságban vannak! Beszéljünk arról, mi az, ami belefér egy barátságba vagy szerelembe, és mikor kell elkezdeni gyanakodni, hogy egy mérgező, vagy akár kifejezetten bántalmazó viszonyba keveredtek, és tegyük mindezt függetlenné attól, hogy az online vagy offline világban történik!
3. Kommunikáció és konfliktuskezelés
Az online világban arctalanság és névtelenség mögé bújva könnyű belefutni az erőszakos megnyilvánulásokba, vagy akár internetes zaklatásba (cyberbullying). Ha gyermekünk tisztában van a hatékony kommunikációval és a konfliktuskezeléssel, nem lesz nehéz megállnia a helyét sem a kézzel fogható, sem pedig a virtuális térben. Ezek a készségek már egészen kicsi gyermekkortól fejleszthetők, de soha nem késő elkezdeni foglalkozni velük. Nagy felelősségünk szülőként azt is megtanítani, hogy tudjon különbséget tenni egy egyszerű konfliktus és a bántalmazás között!
4. Adatbiztonság
A mentális és lelki biztonság mellett a digitális jóllét egy rendkívül lényeges pontja az adataink biztonságban tartása. Rendszeresen beszélgessünk a gyerekekkel arról, mit jelent a digitális lábnyom! Emellett minden felületen törekedjünk arra, hogy ismerjük az felhasználói feltételeket és az adatbiztonsági beállításokat! Érdemes leszokni arról, hogy olvasás nélkül fogadunk el minden beállítást! Ez kortól függetlenül mindannyiunk érdeke. Magáncélú felhasználóként azt szoktam javasolni, hogy minden felületen a legszigorúbb beállításokat alkalmazzuk, és legyünk résen azzal kapcsolatban, kinek, hol és milyen személyes adatot szolgáltatunk!
5. Segítségkérés
A családban rendkívül fontos, hogy olyan nyílt, támogató és elfogadó közeget teremtsünk, ahol gyermekünk tud és mer segítséget kérni. Nem elég, ha ezt csak szóban hangsúlyozzuk! Legyen egyértelmű, hogy már egészen kicsi dolgokban is számíthat ránk, és a nagy tévedések első következménye sem a büntetés, hanem a megoldás keresése lesz. Persze ez nem zárja ki a következetes gyermeknevelést! Sőt, a testi, lelki jólléthez, biztonsághoz a „valós” és a virtuális világban is szükség van keretekre és szabályokra.
Ha a fenti alapelveket alkalmazzuk a gyermekünk nevelése során, akkor hatalmas lépést tettünk az online és offline világ közötti egyensúly, és a mentális egészség megteremtése érdekében. Ne feledjük azonban azt sem, hogy hiába minden szavunk, amivel oktatni, nevelni szeretnénk a csemeténket, ha a tetteinkkel mást közvetítünk. Törekedjünk tehát arra, hogy jó példával járjunk előtte ezekben a témákban is!
Írta: Valentin-Gyurics Nikoletta
