KimleKÖZéletSzigetKÖZélet

Felderítettek egy ázsiailódarázs-fészket Kimlén

Az ázsiai lódarazsat hazánkban elsőként Kimlén észlelte Márta Tamás méhész. A darázsfajt megfigyelő méhész holland és belga szakemberek és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tagjaival közösen derítette fel a darázsfészket. A trianoni emlékmű közelében egy akácfa tetején elrejtve találtak rá a rovar fészkére. Márta Tamás mesélt lapunknak az akció részleteiről és arról, miért is veszélyes a behurcolt faj a hazai flórára és faunára.

A kimlei Márta Tamás méhész – ahogy fogalmazott – „méhek között nőtt fel”, családja az ötvenes évek óta méhészkedik. Ő volt az, aki a nyár végén Magyarországon elsőként találkozott és sikerült beazonosítania az invazív ázsiai lódarazsat, ami a méhei között tűnt fel. A SzigetKÖZélet megkeresésére mesélt a felderítés részleteiről és arról, mit érdemes tudni erről a darázsfajról.

Tamás nyaralás után hazatérve lett figyelmes fekete egyedekre a kaptárak körül, s mivel egyre többen lettek, elkezdte foglalkoztatni, milyen rovarral van dolga. Az interneten keresgélt, illetve a Magyar Méhész Fórumon kért segítséget, s hamar kiderült, a fotókon bizony Vespa velutina, azaz ázsiai lódarázs szerepel.

Az ázsiai lódarazsak a papírhoz hasonló állagú otthonukat fakérgekből és egyéb, természetben fellelhető alapanyagokból rágják, tapasztják össze, és mindig bővítik azt. A fészek rejtve marad az emberi szemek elől a fákon, csak akkor válik láthatóvá, ha lehullik a lombozat. A dolgozók szeptember és október környékén elkezdik nevelni a hímeket, valamint a fiatal királynőket, hogy azok kirajozva aztán újabb fészket építsenek valahol máshol a következő évre. Éppen ezért Tamás a hozzáértők tanácsára 80-100 egyedet azonnal elpusztított, amelyeket a kaptár körül talált, hogy ezzel is gyengítse a család „belső egységét”. 

Az első párzott királynőt 2004-ben, egy cserépedényben hurcolták be kontinensünkre, azóta Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, de Svájcban és Németországban is, valamint Belgiumban és Hollandiában is elterjedt

– részletezte Márta Tamás.

Mint mondta, az ázsiai lódarázs európai megjelenése és elterjedése azért problémás, mert más rovarokkal, köztük méhekkel is táplálkozik, ráadásul a tápláléka 70-80 százalékát rovarok teszik ki. Mivel szénhidrátra is szüksége van az átteleléshez, nagy kárt tud okozni a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben egyaránt.

Tamás barátain keresztül végül egy belga-holland csapattal került kapcsolatba, akik kimondottan a darázsfaj felderítésére és elpusztítására szakosodtak, ezzel foglalkoznak 8 éve. A szakemberek segítségét kérte, az OMME támogatásával.

Mivel a méhészet megélhetés számomra, úgy éreztem, nem késlelkedhetek és cselekednem kell, mielőbb meg kell keresni a darázsfészket. A belga-holland csapat komoly felszereléssel október 5-én reggel érkezett. Rövid időn belül elkezdték a munkát. Egy nano chipet, rádiójeladót rögzítettek egy példányra, hogy legyen információjuk arról, milyen irányba repül. Elengedték, majd három vevőkészülékkel követték a jeladóval felszerelt példányt, az egyik holland szakemberrel együtt csónakba szálltunk. Körülbelül húsz perc alatt sikeresen lokalizálták a fészek helyét, egy akácfa tetején volt elrejtve a faluban

– számolt be a méhész a felderítés körülményeiről.

Miután megtalálták a fészket, kihívták a mosonmagyaróvári hivatásos tűzoltókat, akik hamar meg is érkeztek. A belga és holland szakemberek speciális eszközökkel eltávolították a fészket. A repkedő egyedeket összeporszívózták, a dolgozókat pedig további elemzések, információk szerzése céljából egy fagyasztóba tették.

Az eljárás alapján kiderült: tizenöt utód királynőt és negyven hímet találtak, ami arra enged következtetni, hogy még nem voltak olyan fejlettségi szinten, hogy megkezdődjön a kirajzás. A szakemberek szerint annak, hogy Tamás elpusztított közel száz egyedet a méhészetében, köze lehet ahhoz, hogy még nem repültek ki az utódok és ezzel megelőzte a nagyobb bajt.

A kimlei méhész kiemelte, hálás az OMME-nak, a tűzoltóknak, a helyi méhészeknek és Varga Tamásnak a segítségért. 

A holland-belga csapatot elvittük a hédervári krumplibogárszoborhoz is, ami annak az emlékét őrzi, hogy itt találtak először hazánkban kolorádóbogarat. Érdekes, hogy most pedig egy újabb invazív faj, az ázsiai lódarázs mutatkozott meg elsőként a Szigetközben, Kimlén

– vetette fel a párhuzamot Márta Tamás.

Mint mondta, a darázsfajnak ez a terület remek otthon, hiszen a vizes élőhelyek rengeteg rovart kínálnak tálcán a számára, de gyümölcsösökből sincs hiány.

Írta: Gondár Flóra

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatóit díjazták az Év agrárembere díjátadón

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói értékes szakmai…
Read more
KÖZbensőKÖZélet

Dühkezelés gyermekkorban – Ezt a három dolgot minél előbb tanítsa meg a gyermekének!

Szülőként hajlamosak vagyunk megijedni gyermekeink heves érzelmi megnyilvánulásaitól, pedig…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük