A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Február 3. (péntek) esszenciája

Erős széllökésekre figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

Erős széllökések veszélye miatt már tizenegy vármegyére adott ki másodfokú figyelmeztetést szombatra az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Veszélyjelzésükben azt írták, pénteken késő délután, illetve este az északnyugatira forduló szelet főként az Észak-Dunántúlon, a főváros térségében és esetleg a középső országrészben viharos – 60-80 kilométer/órás – lökések kísérhetik.

Az északnyugati határvidék közelében, illetve a Dunántúli-középhegység, a Börzsöny magasabban fekvő részein 80 kilométer/óra körüli, esetleg afölötti lökés sem kizárt. A késő esti órákban kissé veszít erejéből a légmozgás.

Hozzátették: szombaton a hajnali, reggeli óráktól kezdve ismét viharossá, erősen viharossá fokozódik az északnyugati szél. Az országban nagy területen lehet 70 kilométer/óra fölötti széllökés, míg a Dunántúlon és Borsod, illetve Szabolcs térségében általában 80-90 kilométer/órás, a Bakonyban és a Balaton térségében akár 100-110 kilométer/órás vagy afölötti lökések is várhatóak.

 Az időjárási helyzetre tekintettel akár a piros színű veszélyjelzést is kiadhatják.

A meteorológiai szolgálat Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegye területére másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki szombatra, itt a várt legerősebb széllökések sebessége meghaladhatja a 90 kilométer/órát. Az ország többi részére elsőfokú (sárga) figyelmeztetés van érvényben.

Takács Péter: a kormány folytatja az egészségügyi dolgozók béremelését

A kormány folytatja az egészségügyi dolgozók béremelését: február elején érkezik az orvosok emelt bére és a háziorvosi szolgáltatók is a béremelés összegével növelt finanszírozást kapják – közölte Takács Péter egészségügyi államtitkár pénteken.

Takács Péter emlékeztetett: 2010 óta több ütemben emelte a kormány az orvosok bérét, így a szakorvosok már többszörösét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt.

A mostani 11 százalékos béremeléssel egy kezdő orvos bére 687 ezer forintra, egy középkorú, huszonéves gyakorlattal rendelkező orvos bére 1 millió 650 ezer forintra emelkedett, egy idősebb, 40 éve pályán lévő orvos pedig alapbérként 2 millió 380 ezer forintot fog kapni – ismertette.

Az ápolók béremelését is folytatja a kormány: az ő bérüket 2010 óta már több mint háromszorosára emelték – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: a kormány arról is döntött, hogy idén júliusban, majd jövő év márciusában újabb ápolói béremelés következik, amivel a rendszerváltás óta a legnagyobb léptékű béremelést hajtják végre, alig több mint egy év alatt.

Takács Péter köszönetet mondott minden egészségügyi dolgozó munkájáért. Megerősítette: a kormány azon van, hogy bérüket és munkakörülményeiket a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére is folyamatosan javítsa.

BM: a napokban érkeznek az emelt pedagógusbérek

A napokban utalják a pedagógusoknak az átlagosan 10 százalékkal megemelt fizetésüket, ami a harmadik 10 százalékos béremelés 2020 óta – tudatta a Belügyminisztérium (BM) pénteken az MTI-vel.

Azt írták, hogy a pedagógusok munkája iránti megbecsülés jeleként a kormány 2010 óta több ütemben emelte a pedagógusok bérét, és az orosz-ukrán háború és az uniós szankciók okozta nehéz helyzetben is elkötelezett a további béremelés mellett.

A kormány 10 százalékos béremelést tudott megelőlegezni, ezt az emelt bért kapják most kézhez a pedagógusok – jelezték.

Hangsúlyozták, hogy amikor Magyarország megkapja neki jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet: az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg 21 százalékos lesz, ezt követően – 2021-hez képest – 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke.

A tárca közleménye szerint a cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Magyar Közút: az erős szél miatt fakidőlések nehezíthetik hétvégén a közlekedést

A meteorológiai előrejelzések alapján már pénteken megerősödhet több térségben is szél, de szombaton gyakorlatilag az egész ország területén viharos, minimum 70 km/órás széllökésekre számíthatnak a közlekedők – figyelmeztet a közútkezelő.

Csak akkor induljanak el az autósok a következő napokban, ha nem tudják elhalasztani utazásukat, előtte pedig mindenképpen tájékozódjanak az aktuális út- és látási viszonyokról a www.utinform.hu oldalon, írta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Magyar Közút.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az előrejelzések alapján szombaton az ország szinte teljes területén minimum 70 km/órás széllökések várhatóak, sőt Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala vármegyékben még ennél is nagyobb, 90 km/órát is meghaladó erősségű szélre kell számítaniuk a közlekedőknek.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt napok, hetek csapadékosabb időjárása miatt a legtöbb térségben felázott a talaj, ezért a viharos szél bárhol, bármilyen nagyságú, életkorú és teljesen ép, egészséges fákat is kidönthet, ágakat szakíthat le.

A fentiek miatt a Magyar Közút arra kéri a közlekedőket, hogy az autósok a következő napokban ne parkoljanak fák alá, utazásukat pedig úgy időzítsék, hogy lehetőség szerint a viharos széllökések idején ne legyenek az utakon, hiszen bárhol kidönthet egészséges, ép fákat is a szél, illetve ágleszakadások is nehezíthetik a közlekedést.

Hozzátették, hogy pénteken és szombaton nemcsak viharos szél, hanem a magasabban fekvő területeken, illetve északon, északkeleten várható újabb havazás is, ezért azokban a térségekben még inkább érdemes lesz fokozott óvatossággal közlekednie az autósoknak.

A havazással érintett vármegyékben a Magyar Közút folyamatosan végzi a megelőző síkosságmentesítési, majd a szükséges hóeltakarítási munkákat, míg az esetleges fakidőlések és ágleszakadások esetén a társhatóságokkal közösen dolgoznak majd a közútkezelő szakemberei a havaria helyzetek felszámolásán – áll a közleményben.

AM: új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – mondta az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Komáromban tartott fórumon.

Feldman Zsolt az agrárgazdaság 2023 és 2027 közötti támogatási feltételrendszeréről beszélve elmondta, hogy több fontos  – az Európai Unió által előírt – változásra fel kell készülnie az a 2027-ig tartó időszakban a magyar gazdáknak. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján – néhány kivételtől eltekintve, például aki 10 hektár alatti szántóterületen gazdálkodó, vagy akinek a területein legalább 75 százalékban állandó gyep van – minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részét nem termelő területként vagy tájképi elemként fenntartani. A különböző tájelemek – így például a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely támogatható terület, ha elszámolják a HMKÁ előírásnak a teljesítésébe, de feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50 százalékát foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van – hangsúlyozta az államtitkár.

Feldman Zsolt elmondta, hogy a nem termelő terület vagy tájképi elem kötelező fenntartása kapcsán a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható majd. Az első szerint a szántóterület legalább 4 százalékának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani – ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is. A második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7 százalékából legalább 3 százalékában tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4 százaléknak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet.

Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett) – olvasható a közleményben.

További cikkek
KÖZbensőKÖZélet

Gyerekkel elindulni – Mit tehetünk szülőként a veszekedésmentes reggeli készülődésért?

Tegye fel a kezét, akinél gyorsan és mosolygósan indul minden hétköznap reggel a gyerekekkel!
Read more
DarnózseliKÖZéletSzigetKÖZélet

Nem az a Tiéd, amit megeszel, hanem ami felszívódik

Milyen nehézségekkel kellett korábban és kell ma megküzdenie egy vállalkozónak? Mi egy…
Read more
DunakilitiKÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárNagybajcsNagybajcs

Neves személyek évfordulói - Január, február

Kétszáz évvel ezelőtt, 1824-ben az Esztergom melletti Szenttamáson születettBeöthy…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük