A nap esszenciájaKÖZéletSzigetKÖZélet

Február 20. (hétfő) esszenciája

Agrárminisztérium: megnyílt a hentesüzletek támogatására kiírt pályázat

Akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek az Agrárminisztérium új felhívásának köszönhetően – közölte hétfői közleményében Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Az orosz-ukrán háború és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók következményeként kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági környezet kihívások elé állítja a kiskereskedelem szereplőit. Az agrártárca ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat számára. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett” – tette hozzá az MTI szerint.

Nobilis Márton Pál a közleményben kifejtette, hogy a pályázó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet. A támogatással olyan mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le. További feltétel, hogy a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel, továbbá vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét.

Fontos kikötés, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással. Egy vállalkozás egy pályázat benyújtására jogosult, függetlenül az általa üzemeltetett húsboltok számától. A pályázatok benyújtására 2023. február 20. napjától 2023. március 20. napjáig a hentestamogatas.hoi.hu linken elérhető elektronikus felületen keresztül van lehetőség

– hangsúlyozta Nobilis Márton Pál.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kis hentesüzletek mint rövid ellátási láncok, hozzájárulnak az élelmezésbiztonság megvalósulásához, fenntartásához és emellett munkát is biztosítanak az ott élőknek. Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is kiemelten fontos – fejtette ki Nobilis Márton Pál. Hangsúlyozta, a háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági nehézséget a fegyveres konfliktus lezárásával lehetne orvosolni, ezért a béke az egyetlen megoldás a jövőre nézve – áll a közleményben.

MNB: 2022-ben a GDP 6,3 százaléka volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2022-ben a GDP 6,3 százalékát tette ki, 4223 milliárd forint volt, az Eximbank egyenlegét is figyelembe véve a nettó finanszírozási igény a GDP 6,1 százaléka, 4093 milliárd forint volt – jelentette hétfőn a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 70,6 százalékát érte el 2022 végén, 47 296 milliárd forint volt. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága 48 840 milliárd forint, a GDP 72,9 százaléka volt – fogalmaz az MTI.

Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2022-ben 2640 milliárd forint a GDP 3,9 százaléka volt.

2022 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2566 milliárd forintot, a negyedéves GDP 13,4 százalékát tette ki. Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2701 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké 126 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapok finanszírozási képessége pedig 262 milliárd forint volt – közölte az MNB.

Orbán Viktor megnyitotta a misszióvezetői értekezletet

Magyarország valamennyi nagykövete előtt vázolta fel 2023, a legveszélyesebb év kihívásait a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszédet mond a misszióvezetői értekezleten a Külgazdasági és Külügyminisztériumban február 20-án.  MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A kormányfő elsőként Szijjártó Péter miniszterrel és a tárca vezetésével egyeztetett szűk körben, majd a nagyköveteknek tartott eligazítást a háború, az infláció valamint a migráció veszélyeivel fémjelzett idei év feladatairól.

Pénzügyminiszter: a GDP 76,8 százalékáról 72,9 százalékra csökkent az államadósság

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított arányát „a vártnál jobban, 76,8 százalékról 72,9 százalékra javítottuk tavaly” – jelentette be hétfői Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.

Magyarország annak ellenére is képes uniós átlag feletti gazdasági növekedésre és az államadósság csökkentésére, hogy továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, fűzte hozzá a miniszter.

„A veszélyes időkben is folytatjuk az egyensúlyi mutatók javítását, tovább csökkenő államadóssággal és alacsonyabb hiánnyal számolunk” – erősítette meg.

A magyar gazdaság elkerüli a recessziót, idén is az uniós átlag felett növekedhet – hangsúlyozta Varga Mihály.

A pénzügyi számlák előzetes adatai alapján közölte hétfőn az MNB, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 70,6 százaléka, 47 296 milliárd forint volt a múlt év végén, az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága 48 840 milliárd forintot, a GDP 72,9 százalékát tette ki – olvasható az MTI közleményében.

MNB: a fogyasztóbarát otthonbiztosítások már 1100 milliárd forint vagyont védenek

Tavaly év végére meghaladta a 26 ezret a Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (mfo) szerződések száma; a konstrukcióval védett ingó- és ingatlan ügyfélvagyon értéke mintegy 1100 milliárd forint volt az végén – írja a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) hivatkozva az MTI.

A közleményben kiemelték: a minősített otthonbiztosítás aránya decemberben átlagosan 10 százaléknyi volt az mfo-t értékesítő társaságok körében, sőt van olyan piaci szereplő, ahol az új eladások többségét már a speciális termék tette ki.

A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy idén április 30-tól lakáshitel felvételekor a bankoknak és hitelközvetítőknek – amennyiben a hitelfelvétel feltétele a lakásbiztosítás kötése – be kell mutatniuk az ügyfelek részére az mfo-kalkulátort.

Arra is kitértek, hogy a megkötött lakásbiztosításokat érdemes időnként áttekinteni, valamint friss kalkulációt végezni. Az ügyfél meglévő szerződését általában 30 nappal az évforduló előtt tudja írásban felmondani, illetve az adott biztosítón belül évfordulótól függetlenül tud mfo-termékre váltani – hangsúlyozták. Hozzátették: a jövő évtől 30 napos felmondási idővel minden év márciusában is felmondhatók lesznek a lakásbiztosítási szerződések.

Az MNB tájékoztatott, hogy mfo terméket 11 hazai biztosító kínál ügyfeleinek, amelyek együttes piaci részesedése a díjbevételre vetítve bő 90 százaléknyi.

Emlékeztettek arra, hogy a minősített biztosítás alapcsomagja elemi károkra és egyéb, a háztartásokat alapvetően veszélyeztető tipikus kockázatokra nyújt fedezetet, átlagdíja pedig kedvezőbb az egyéb piaci konstrukciókénál. Az utolsó negyedévben értékesített fogyasztóbarát otthonbiztosítások átlagdíja 42,1 ezer forint volt, míg az egyéb lakásbiztosításoknál ez 49,9 ezer forintra rúgott – közölte az MNB.

Szijjártó Péter: Magyarország sokat profitál a Kínával folytatott stratégiai együttműködésből

Átfogó, stratégiai együttműködés jött létre Magyarország és Kína között az utóbbi években, amelyből a magyar gazdaság rendkívül sokat profitált – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután kínai kollégáját, Vang Jit fogadta hétfőn Budapesten.

Szűkkörű egyeztetésük első perceiben a tárcavezető arról számolt be, hogy immár tizenötödik alkalommal találkozik a kelet-ázsiai ország külügyminiszterével, akit a barátjának nevezett, és szavai szerint ez is jelentősen hozzájárulhatott a stratégiai, átfogó együttműködés létrejöttéhez.

„Amikor az elmúlt években válságokkal szembesültünk, akkor Magyarország mindig erősebben jött ki ezekből, mint ahogyan belekerült, de ebben abszolút nélkülözhetetlen szerepe volt a magyar-kínai együttműködésnek” – szögezte le az MTI szerint.

Példaként a koronavírus-járványt említette, és rámutatott, hogy amikor Európa egésze oltásokra várt, akkor hazánk Kínából tudott vásárolni orvosi eszközöket és vakcinákat, amelyekkel emberek százezreinek az életét mentették meg.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a jelenlegi gazdasági krízis idején „Magyarország minden nehézség ellenére is növekedési pályán tudta tartani a bruttó hazai termékét (GDP)”.

Mint mondta, ez amiatt is sikerülhet, hogy Magyarország éllovas szerepet tölt be az európai gazdaság átalakulása szempontjából vezető iparágban, az átalakulóban lévő autóiparban.

„Ez nagymértékben köszönhető annak, hogy a kínai vállalatok egyre nagyobb mértékben ruháznak be Magyarországon, és a magyar gazdaság valaha volt legnagyobb beruházását is tavaly, a világgazdaság fekete évében jelenthettük be, ami egy kínai beruházás, ezért is jár a köszönet” – jelentette ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) hivatalában fogadja Vang Ji államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatóját (b) 2023. február 20-án. MTI/Máthé Zoltán

Vang Ji kiemelte, hogy bár Kína és Magyarország messze van egymástól földrajzilag, a kapcsolat nagyon jól fejlődik.

Hozzátette, kölcsönös tisztelet és bizalom van a felek között, kölcsönösen támogatják egymást a nehézségek megoldásában, és rendkívül jó a vezetők kapcsolata is, ami nagyban hozzájárul a kötelékek erősítéséhez.

Leszögezte: Peking nagyra értékeli, hogy a magyar kormány „Kína-barát politikát” folytat, bizonyos ügyekben támogatást nyújtva a nemzetközi fórumokon.

Aláhúzta, hogy Kína is kész segítséget nyújtani Magyarország szuverenitásának, biztonságának és fejlődésének érdekében.

Navracsics Tibor: komplex területfejlesztési politikára törekszik a kormány

Többszereplős területfejlesztési politikában gondolkodik a kormány; az összetettebb stratégia lehetővé teszi az ország komplexebb és gyorsabb fejlesztését – hangsúlyozta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter beszédet mond a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott rendezvényen, ahol stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Magyarország gazdaságfejlesztési zónáiban működő kereskedelmi és iparkamarák elnökeivel február 20-án. MTI/Bruzák Noémi

Hozzátette az MTI szerint, hogy az eddigieknél is sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség a gazdasági és a kulturális élet szereplőivel, a felsőoktatási, tudományos-kutatási területtel.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában (BKIK) tartott eseményen a miniszter stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Közép-Magyarország gazdaságfejlesztési zónáiban működő kereskedelmi és iparkamarák elnökeivel.

A K&H Bank nyeresége 10 százalékkal csökkent tavaly

Tíz százalékkal, 67,6 milliárd forintra csökkent 2022-ben a K&H Bank adózás utáni nyeresége – közölte Gombás Attila, a K&H Bank pénzügyi divízió vezetője online sajtótájékoztatón hétfőn.

A tájékoztatása szerint a csökkenés oka, hogy működési költségeik a bevételeknél jobban nőttek, és hozzájárult ehhez a különadók hatása is. A válság háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásait enyhítő kormányzati intézkedések 56 milliárd forint kiadást jelentettek a K&H Bank és Biztosító számára – emeli ki az MTI.

A bank teljes ügyfélhitelállománya 20 százalékkal 2582 milliárd forintra nőtt egy év alatt. A 2022-ben nyújtott új lakossági és vállalati hitelek volumene elérte a 680 milliárd forintot. A K&H mind a lakossági, mind a vállalati hitelezés terén javítani tudta piaci pozícióját, miközben a piac hitelezési aktivitása csökkent a negyedik negyedévben – ismertette Gombás Attila.

Deloitte: fél százalék alatti GDP-növekedésre számítanak a régiós vállalatok

A közép-európai vállalatok pénzügyi vezetői átlagosan 0,33 százalékos GDP-növekedésre számítanak idén a 2022-es 2,3 százalékhoz képest; az idei közel van a 2021. évi, a koronavírus-járvány idején mért 0,25 százalékos várakozáshoz – közölte a Deloitte könyvvizsgáló legfrissebb felmérése alapján az MTI-vel hétfőn.

A közleményben jelezték, hogy Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56 százalék szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások cégei (mínusz 86 százalék), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág (mínusz 73 százalék), de minden területen visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest – emelték ki.

A felmérésből kiderült, hogy a pénzügyi vezetők a legfontosabb kockázatoknak a csökkenő belső keresletet, a geopolitikai feszültségeket és a képzett munkaerő hiányát látják. Ez utóbbi évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy megoldja a munkaerőhiány problémáját – fűzték hozzá.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásait illetően is jóval pesszimistábbak lettek: a működési eredmények várakozásai a 2022-es 4 százalékról mínusz 17 százalékra zuhantak, ami a legrosszabb adat az első ilyen felmérés elkészítése óta, azaz tíz éve.

A felmérés szerint a munkanélküliség emelkedésére a pénzügyi vezetők kétharmada számít jelenleg, ez az arány Magyarországon régiós összevetésben kiemelkedő, 85 százalék. A megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad, sok cégnél a kialakult nehéz környezetben sem vetnék el a bővülést.

A Deloitte felmérésében 15 közép-európai ország több mint 600 vállalatának pénzügyi vezetőjét kérdezte meg tavaly október-decemberben.

BAFTA-díjak – Elvitte a fődíjakat a Nyugaton a helyzet változatlan

Edward Berger Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús drámája kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján – írja az MTI.

Az alkotás tizennégy díjra volt esélyes az előzetes jelölés alapján, és hetet el is hozott a viszonylag megbízható Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-rendezvényen.

Erich Maria Remarque 1928-ban megjelent klasszikus regényének új filmadaptációja nyerte a legjobb film, a legjobb nem angol nyelvű film, a legjobb rendező, a legjobb forgatókönyv-adaptáció, a legjobb eredeti filmzene, a legjobb hang és a legjobb fényképezés díját.

Az alkotás ezzel egyben rekordot is döntött, ugyanis a BAFTA-díjak eddigi történetében még soha nem kapott ennyi elismerést nem angol nyelven forgatott film.

Az idén összesen 45 filmet jelöltek BAFTA-díjakra, de több mint egy évtizede nem volt példa arra, hogy egyetlen filmet tizennégy díjra terjesszenek fel: legutóbb 2011-ben A király beszéde című film kapott ennyi BAFTA-jelölést.

Három éven belül másodszor kapta a legtöbb BAFTA-fődíjat olyan filmdráma, amelynek témája az első világháború: 2020-ban Sir Sam Mendes 1917 című alkotása vitte el a legnagyobb elismeréseket.

Az 1917-et kilenc díjra jelölték, és szintén hetet nyert meg: ennek a filmnek ítélték a legjobb film, a kiemelkedő brit film, a legjobb fényképezés, a legjobb produkciós tervezés, a legjobb hang és a legjobb különleges vizuális hatások díját, emellett Mendes vehette át a legjobb rendezőnek járó elismerést is.

A Royal Festival Hallban rendezett idei BAFTA-gálán a legendás néhai énekesről, Elvis Presley-ről szóló, Baz Luhrmann rendezte Elvis című életrajzi ihletésű alkotás kilenc jelölés közül a legjobb szereposztásért és a legjobb sminkért járó elismerést kapta, és a címszereplő Austin Butler vehette át a legjobb férfi főszereplőnek odaítélt díjat.

A legjobb női főszereplő Cate Blanchett lett a Tár című alkotásban nyújtott teljesítményéért.

A sziget szellemei című film is a nagy nyertesek közé került: tíz jelöléssel indult, és ezek közül megnyerte a kiemelkedő brit filmalkotásnak és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó BAFTA-díjat, emellett a szereplők közül Barry Keoghan a legjobb férfi mellékszereplő, Kerry Condon a legjobb női mellékszereplő díját kapta.

Szijjártó: újabb kínai beruházásokról folynak tárgyalások nyolc-tízmilliárd euró értékben

Jelenleg is tárgyalások zajlanak négy kínai nagyvállalattal, amelyek eredményeként nyolc-tízmilliárd euró értékben újabb beruházások érkezhetnek Magyarországra – tudatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI szerint.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt közölte, miután immár tizenötödik alkalommal találkozott Vang Ji államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatójával, hogy hazánk sokat profitál az együttműködésből, ez nélkülözhetetlen volt ahhoz is, hogy Magyarország minden krízisből megerősödve kerüljön ki.

„Nyolc és fél éve dolgozunk azon, hogy a kapcsolatrendszer Magyarország és a Kínai Népköztársaság között valóban stratégiai, valóban átfogó és valóban partnerség legyen” – fogalmazott.

Részben ezen együttműködésnek volt köszönhető, hogy Magyarország az európai átlagnál korábban meg tudta kezdeni az oltási kampányt a koronavírus-járvány alatt. Most pedig, amikor a világ háborús válságban van, szintén stratégiainak bizonyul a két ország kapcsolata – mutatott rá.

Kiemelte, hogy környezetvédelmi okok miatt Európában politikai döntés született a közlekedési szektor kizöldítéséről, amihez elektromos autókra és akkumulátorokra van szükség, márpedig utóbbi területen messze a keleti cégek a piacvezetők, azon belül is a kínaiak.

Szijjártó Péter sikeresnek nevezte azokat a tárgyalásokat, amelyek nyomán az elmúlt években olyan kínai beruházásokról jöttek létre megállapodások, amelyek a legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb technológiákat hozták el Magyarországra, munkahelyek ezreit teremtve.

„Ne feledjük, hogy a világgazdaság legsötétebb évében tudtuk bejelenteni a magyar gazdaságtörténet legnagyobb beruházását. És most is zajlik négy nagy kínai vállalattal olyan tárgyalássorozat, amelyek lezárultával nyolc-tízmilliárd eurónyi újabb beruházás érkezhet Magyarországra” – tájékoztatott.

Ennek kapcsán üdvözölte, hogy Peking támogatja a beruházások felpörgetését, ahogyan a kétoldalú kereskedelmi forgalom bővítését is, amelynek értéke tavaly már elérte a 12 milliárd dollárt.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a mezőgazdasági együttműködés is fejlődik, aminek eredményeként a közép-európai térségből Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari áru importengedélyével a kelet-ázsiai országban.

A miniszter kulcskérdésnek nevezte, hogy a kínai turisták hova térnek vissza elsőként a járvány okozta lezárások után, s emlékeztetett, hogy a hatóságok eddig mindössze két európai ország vonatkozásában adták meg a kínai utazásszervező vállalatoknak az engedélyt a csoportos utak szervezésére. Ezek egyike Magyarország, egyetlen európai uniós államként, így immár öt légijárat üzemel Kína és Magyarország között hetente.

Végül pedig leszögezte: az ukrajnai háború rendkívül negatív hatással van Magyarországra és Európára is, a kormány ezért abban érdekelt, hogy mielőbb véget érjen a fegyveres konfliktus.

„Jó hír, hogy a kínaiak készek fellépni a béketeremtés érdekében, és együtt tudunk működni a nagy nemzetközi szervezetekben annak érdekében, hogy Ukrajnában minél előbb béke legyen, mert minél előbb béke lesz, annál több emberéletet tudunk megmenteni” – mondta.

További cikkek
KÖZbensőKÖZélet

Gyerekkel elindulni – Mit tehetünk szülőként a veszekedésmentes reggeli készülődésért?

Tegye fel a kezét, akinél gyorsan és mosolygósan indul minden hétköznap reggel a gyerekekkel!
Read more
DarnózseliKÖZéletSzigetKÖZélet

Nem az a Tiéd, amit megeszel, hanem ami felszívódik

Milyen nehézségekkel kellett korábban és kell ma megküzdenie egy vállalkozónak? Mi egy…
Read more
DunakilitiKÖZéletKÖZkincsMosonmagyaróvárNagybajcsNagybajcs

Neves személyek évfordulói - Január, február

Kétszáz évvel ezelőtt, 1824-ben az Esztergom melletti Szenttamáson születettBeöthy…
Read more

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük