KÖZéletSzigetKÖZélet

Az elszaporodott hódok kártékony hatása a Szigetközben

Az elszaporodott hódok jelentős erdőgazdasági károkat okoznak.


A Szigetközben elszaporodott hódok jelentős vízügyi, erdő- és mezőgazdasági károkat okoznak, a védett állatok száma elérte a közel négyezret. Természetes ellenségük nincs, és a jelenlegi jogszabályozások a gyérítést csak kiemelten közérdekű szempontból teszik lehetővé. 

A hód, a Szigetköz jelképe, többszáz évre teljesen eltűnt a területről, azonban 1990 után újra megjelentek az első példányok előszőr az ágrendszerben, majd a Mosoni-Dunán, végül pedig a mellékfolyók rendszerén is fellelhetők lettek. Alapvetően egy családban élő, territoriális állat, aki a kedvező éghajlatban gyakran szaporodik, mára mintegy négyezer példány él egy olyan térségben, amely reálisan nagyjából ezret bírna el.

Dr. Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség és a Szigetköz Natúrpark elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a hódok olyannyira elszaporodtak a Szigetközben, hogy nem csak külterületen, hanem települések belterületein is felbukkannak, hatalmas károkat okozva.

„A hódok a fák rongálásán kívül árvízvédelmi nézőpontból is különösen veszélyesek, hiszen árvízvédelmi töltésekbe is beleássák magukat, illetve a víz útját is eltorlaszolhatják.” – hangsúlyozta Péter.

„A ma érvényben lévő jogszabály szerint gyérítésre kizárólag az Észak-Dunántúli Vízügyi Hatóságnak van módja, azonban ez olyan speciális előírásokhoz kötött, amelyek a gyérítés folyamatát rendkívül hosszadalmassá és költségessé teszik, emiatt vadásztársaságok sem akarják vállalni a feladatot.”

2019-ben a Szigetköz Natúrpark, a Herman Ottó Intézet, a Kisalföldi Erdőgazdaság, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, valamint a térségi vadásztársaságok és civil szervezetek konferenciát tartottak Kimlén a témában, ahol a vélemények összegzése után arra jutottak, hogy egy olyan jogszabálymódosításra lenne szükség, amely könnyebbé tenné a hódok gyérítését.

„Egy olyan kulturált gyérítési eljárást szeretnénk megvalósítani, amire például van jogilag kidolgozott és gyakorlatban bejáratott módszer Németországban. A cél egyértelműen az, hogy belterületeken egyáltalán ne legyen hód, külterületeken való megjelenésüket pedig elsősorban árvízvédelmi szemszögből szabályoznánk.”

Az ideális megoldást tehát nyilvánvalóan a hódpopuláció gyakorlati szabályozása jelentené, melynek érdekében néhány éve elindult hazánkban egy társadalmi egyeztetéssel összekötött jogalkotási folyamat, ami azonban sajnos meg is akadt. A Szigetköz Natúrpark azt szeretné, hogy a kormány elfogadja ezt a jogszabályt, amely természetesen megőrizné a terület biodiverzitását, azonban egyszerűsítené a faj állományszabályozásának feltételeit, melyen hatására a hódok lecsökkent száma nem okozna óriási vízügyi és agrárkárokat.

További cikkek
KÖZéletKÖZkincsKÖZösségMosonmagyaróvár

Egy élet a kereszténydemokráciáért – Kovács K. Zoltánra emlékezünk

100 évvel ezelőtt, 1924. március 27-én született Mosonmagyaróváron Kovács K. Zoltán, a…
Read more
KÖZéletKÖZkincsKÖZösség

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatóit díjazták az Év agrárembere díjátadón

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói értékes szakmai…
Read more
KÖZbensőKÖZélet

Dühkezelés gyermekkorban – Ezt a három dolgot minél előbb tanítsa meg a gyermekének!

Szülőként hajlamosak vagyunk megijedni gyermekeink heves érzelmi megnyilvánulásaitól, pedig…
Read more

1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük