Váczi Miklós, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője mesélt a kék vércse védelméhez kapcsolódó projektjükről, amely hazánkban a Mosoni-sík területére és a Fertő vidékére terjed ki. Cikkünkből kiderül, miért van szüksége e ritka sólyomfélének a figyelemre, s hogyan segítik e fokozottan védett madárfaj fennmaradását.
A kék vércse fokozottan védett madárfajunk, Európában a legnyugatibb előfordulása hazánkban a Fertő-tó, illetve a Mosoni-sík vidéke. E kistestű sólyomféle természetvédelmi értéke 500.000 forint. Az Európai Unió állományának mintegy negyven százaléka költ hazánkban, az állomány megőrzése kiemelt fontosságú.
A Mosoni-síkon a kék vércse Jánossomorja, Mosonszolnok, Hegyeshalom, illetve Rajka vidékén költ. A madár Dél-Afrikában telel, hosszútávú vonuló, az út során sok kockázati tényezővel kell szembenézniük a madaraknak, nagy az elhullás esélye
– részletezte Váczi Miklós, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője.
Mint mondta, a madárfaj főként rovarokkal táplálkozik, a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít saját fészket, költéséhez elsősorban a varjúfélék fészkeit foglalja el. Hazánkban a vetési varjú, szarka, dolmányos varjú fészkekben telepszik meg leggyakrabban, de szinte bármely, méretben megfelelő gallyfészket vagy akár faodút, faüreget is elfoglalhat. A megfelelő élőhelyen mesterségesen kialakított fészektelepeket is hosszú távon használja és sikerrel költ azokban.
A fészkelőhely és a táplálék hiánya együttesen komoly problémát jelent a madárfajra nézve, ezért a hazai szakemberek egy Európai Uniós projekt keretén belül igyekeznek ideális életfeltételeket teremteni a Mosoni-síkon és a Fertő-tó környékén a kékvércse számára. A projekt tavaly indult és 2026-ig tart.
A Fertő-tó körül több, mint száz hektárnyi legelő elegendő tápláléklelőhelyet biztosít a madarak számára. Fészkelőhely hiányában mesterséges fészkelőládákat helyeztünk ki, amelyeket sikeresen el is foglaltak a kék vércsék, költöttek is bennük
– magyarázta a tájegységvezető.
Hozzáfűzte, 50-50 ládát helyeztek ki a Fertő és a Mosoni-sík vidékén, ezek azonban egy bizonyos idő alatt amortizálódnak, így a közeljövőben a meghibásodottak pótlása következik. A fából készült ládák 30-40 centiméter nagyságúak, egyik oldaluk nyitott.
A Mosoni-síkon komplikáltabb a helyzet: Rajka és Várbalog közelében alig néhány hektárnyi gyep van, mindenhol szántóföldek találhatók, ezek pedig nem biztosítanak kedvező életfeltételeket a madárfaj számára. Sikerült azonban megoldani, hogy egyes helyeken rövidfüvű gyepeket hozzunk létre, ezeket nem szabad hagyni elgazosodni, rendszeresen nyírni kell őket
– tudtuk meg Miklóstól.
– Várbalogon megoldott a legeltetés is. A környéken ráadásul találhatók fasorok, ahol természetes költőhelyeket találhatnának maguknak a madarak, ugyanakkor mivel a vadászat során megengedett a a varjak és a szarkák gyérítése, kevés a természetes fészek, amit a kék vércsék el tudnának foglalni, ezért itt is szükség volt mesterséges fészkelőhelyek kihelyezésére a költés elősegítése érdekében – nyilatkozta a szakember.
Ahogy Váczi Miklós összefoglalta: céljuk, hogy támogassák ezt a hosszútávú vonuló madarat abban, hogy a lehető legnagyobb fiókaszámot produkálják az egyedek, hiszen egyedül így őrizhető meg a populáció adott mérete. Ezt pedig két intézkedéssel, jó táplálékellátottságú területek megőrzésével, illetve létrehozásával, valamint biztonságos fészkelőhelyek megteremtésével tudják segíteni.
Írta: Gondár Flóra
