Nagy Márton: hamarosan felminősítésre számíthat Magyarország
Az eredmények be fognak érni, a következő hónapokban látni lehet majd, hogy az infláció csökken, a gazdaság pedig elkerüli a recessziót. Idén 1,5 százalékkal, jövőre pedig 4 százalék fölött nőhet a gazdaság – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány elkerüli a recessziót, beindítja a növekedést, az infláció letörésében pedig együtt dolgozik a Magyar Nemzeti Bankkal.
A miniszter kiemelte, hogy a magas energiaárak már csökkentek, bár a koronavírus-válság előtti szinthez képest még magasak, de konszolidálódtak.
A kamatok továbbra is magas szinten vannak, de ha az infláció csökken, akkor a jegybank is fordulatot vehet, elkezdheti óvatosan csökkenteni a kamatokat – mutatott rá a miniszter az MTI szerint.
Kifejtette: az infláció januárban valószínűleg még “benéz” 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat a drágulás.
A magyar államadósság végig csökkent, idén 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot tervez a kormány, jövőre pedig 69,7 százalékost
– ismertette a részleteket Nagy Márton. Jelezte, hogy nagy emelkedés a koronavírus-válság miatt történt, amikor jelentős gazdaságösztönző csomagot vezettek be.
Elmondta, hogy a költségvetési hiány idén 3,9 százalékos lehet GDP-arányosan, jövőre pedig 2,5 százalékos.
Nagy Márton a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő új besorolására reagálva kijelentette: hamarosan felminősítésre számíthat Magyarország.
Felidézte, hogy a hitelminősítő szerint a magas energiaárak, a magas kamatok, a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a magas államadósság megnehezítik a magyar kormány törekvéseit a gazdaság konszolidálására, stabilizálására.
A miniszter úgy látja, hogy a Standard&Poor’s új besorolása nincs jelentős hatással az ország finanszírozási képességére. Ugyanakkor hangsúlyozta: küzdeni kell, hogy a felminősítések megtörténjenek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a magyar haderő harckészségének a legjobbnak kell lennie
Fontos, hogy a magyar haderő harckészsége mindenkor a legjobb legyen – jelentette ki a honvédelmi miniszter a kormány Facebook-oldalára vasárnap feltöltött videóban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy “a veszélyek korszakában élünk”.
A magyar haderő harckészségének fokozásához elkerülhetetlen, hogy fiatalabb tisztek és altisztek kerüljenek vezetői, irányítói, parancsnoki pozíciókba – hangsúlyozta.
A haderőfejlesztés során folyamatosan új, nagyon modern digitális eszközök érkeznek a haderőhöz, ezek üzemeltetéséhez modern szakképesítéssel, nemzetközi tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő tisztekre, altisztekre van szükség.
Ugyanilyen emberek kellenek a modern konfliktusokban megtanulható harceljárások alkalmazásához. A miniszter megjegyezte, fizikai erőnlét is szükséges, hogy a parancsnokok lépést tarthassanak a csapattal.
Az eszközök folyamatosan érkeznek – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Emlékeztetett arra, hogy “már velünk vannak” a Leopardok. Nemrég mutatták be a Lynx páncélozott harcjárművet, amely csúcstechnológiát képviselő, első alkalommal a magyar hadseregben rendszeresített és Magyarországon gyártott eszköz is lesz. A légvédelemhez pedig még idén megérkeznek azok a radarrendszerek, amelyek a híres izraeli Vaskupolának is részét képezik – fogalmaz az MTI.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangsúlyozta: végig kell gondolni, hogy mit lehet és kell tenni a magyar emberek biztonságáért. Fontos, hogy a magyar haderő harckészsége mindenkor a legjobb legyen – jelentette ki.
Arra is gondolni kell, hogy Magyarországnak adott esetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) védelmi szövetségre támaszkodva, de saját haderejével kell megvédenie a határait, vagy legalábbis elegendő elrettentő erőt kell mutatnia ahhoz, hogy semmilyen irányból semmilyen biztonsági fenyegetés ne érhesse.
“Ezért nem várhatunk, nem késlekedhetünk. A magyar haderőt a lehető legfelkészültebb állapotába kell hoznunk a lehető legrövidebb időn belül” – jelentette ki a miniszter.
Szijjártó Péter: húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre
Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára – jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a manilai kormány döntése értelmében hat hazai cég is megkezdheti a szárnyas- és sertéshúskészítmények, valamint élőállat szállítását Délkelet-Ázsia leggyorsabban fejlődő országába – írja az MTI.
A több mint 112 millió lakost számláló piac hatalmas lehetőséget jelent a magyar élelmiszeriparnak
– tette hozzá.
“Munka van még bőven, hiszen egy dokumentációs hiánypótlást követően remélhetőleg további két cég is csatlakozhat a jelenlegi hat exportőrhöz, és abban is biztosak lehetünk, hogy a kiváló magyar termékek csak további lehetőségeket nyitnak meg a magyar gazdaság számára” – közölte bejegyzésében a külgazdasági és külügyminiszter.
Nagy István: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig
Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések; folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete – közölte a Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás.
Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-nél is – írták.
Az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és a mostani erdőtelepítések is jelentős eredményt hoztak. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdők élőfakészlete folyamatosan gyarapodik
– sorolta a miniszter.
Kitért arra is, hogy az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.
Hangsúlyozta, Magyarország területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja.
Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya – húzta alá a miniszter a közlemény szerint.
Petr Pavel nyerte a választást
Petr Pavel nyugalmazott tábornok nyerte a cseh államfőválasztást – derült ki a statisztikai hivatal jelentéséből az összes szavazókörzetben leadott és összeszámlált szavazatok alapján.
Petr Pavel kapta a voksok 58,32 százalékát, míg Andrej Babis 41,67 százalékot kapott. A választási részvétel meghaladta a 70 százalékot, ami új rekordot jelent. Pavel mintegy 3,4 millió szavazatot kapott, míg Babis egymillióval kevesebbet – olvasható az MTI közleményében.
Mintegy 700 milliószor utaztak tavaly a MÁV-Volán-csoport járatain
Tavaly csaknem 700 milliószor utaztak a MÁV-Volán-csoport, vagyis a MÁV-Start, a MÁV-HÉV és a Volánbusz járatain – tájékoztatta a MÁV Zrt. vasárnap az MTI-t.
Azt írták, reményeik szerint idén a közösségi közlekedésnek lendületet adhat az üzemanyagárak emelkedése, az utasok igényeire a korábbiaknál is jobban figyelő új menetrend, a teljessé vált, 40 KISS motorvonatot tartalmazó flotta és a szinte már csak korszerű motorvonatokkal kiszolgált elővárosi vasúti forgalom.
Ugyanakkor a Volánbusz 2018 óta több mint 1800 új és komfortos járművel bővülő autóbusz-állománya is hozzájárulhat ahhoz, hogy még többen válasszák a közösségi közlekedést – tették hozzá.
A MÁV-Start járatain 2022-ben csaknem 97 milliószor, a MÁV-HÉV járatain 63 milliószor fizettek az utazásért, vagyis az utasforgalom már alig marad el a járvány előtti utolsó év adataitól.
A vásárlási szokások változása is érzékelhető, ugyanis egyre többen használják az online és önkiszolgáló felületeket. Az online, azaz az Elvira menetrendi tervezővel vagy a MÁV-applikációval jegyet váltó utasok aránya a tavaly előtti 28 százalékról 35 százalékra emelkedett 2022-re a MÁV-Startnál.
Mobilalkalmazással vásárolt az utasok 24 százaléka, az Elvirán pedig 11 százaléka; a pénztári értékesítés a 2021-es 42 százalékról 38 százalékra esett tavaly, a fedélzeten vásárolt jegyek aránya pedig 16 százalékról 9 százalékra mérséklődött. Ezzel egy időben az automatás jegyvétel részesedése 12 százalékról 18 százalékra emelkedett, ami annak is köszönhető, hogy a legutóbb megrendelt 375 új jegykiadó automata túlnyomó részét – 350-et – már tavaly kihelyezte a MÁV-Start – sorolták.
Közlésük szerint az elmúlt évben nőtt az utazások hossza is. Míg 2021-ben 3,1 milliárd utaskilométert regisztrált a MÁV-Start, 2022-ben már 4,75 milliárdot. A TramTrain hálózaton 847 ezer utazás volt Szeged és Hódmezővásárhely között, utasforgalmi próbaüzemének kezdete óta pedig már mintegy egymillió utazáshoz vették igénybe a vasútvillamos-járatokat.
Arról is beszámoltak, hogy a 2021-es egész szezon alatt elért évtizedes rekordnál is többen választották a MÁV-Start járatait a Balatonhoz történő utazáshoz. A teljes szezonban több mint 3 millióan utaztak vonattal a tóhoz, vagy onnan tovább, illetve a balatoni állomások között.
A távolsági viszonylatoknál a Budapest és Győr közötti áll az élen 970 ezer utassal, a főváros és Debrecen között 820 ezren, míg Budapest és Szeged között 680 ezren szálltak vonatra tavaly.
A legforgalmasabb pályaudvar a Nyugati, ahol 18 millió utas fordult meg 2022-ben, illetve különleges helyzetben van Filatorigát megállóhely a H5-ös HÉV-en, ahol fesztiválidőszakban naponta, irányonként 187 vonat érkezik, így Magyarország legforgalmasabb vasúti pontjává válik erre az időszakra.
Rekordot döntött a kerékpáros jegyváltás is: 2020-ban 613 ezer, 2021-ben 647 ezer kerékpárhoz köthető jegyet értékesített a MÁV-Start, 2022-ben már több mint 1 millió 40 ezer kerékpáros jegyet vettek a bringások – sorolták.
A Volánbusz 2022-ben 6,9 milliárd utaskilométer-teljesítménnyel 539 millió utast szállított járművein, vagyis az utasforgalom a járvány előtti teljes év utasforgalmának már több mint 80 százalékát elérte.
