Nemrégiben Mosonmagyaróváron és Dunaszigeten rendezték meg az V. Magyar Vízitúra Konferenciát a Magyar Vízitúra Szövetség szervezésében. Az eseményen több mint százötvenen vettek részt, a víziturizmus szakmai kérdései és aktualitásai mellett szabadtéri programokkal, MAVITUSZ Tájevező Versennyel várták az érdeklődőket.
A kétnapos szakmai konferencia országos érdeklődésre tartott számot, több mint százötvenen vettek részt a rendezvényen. A Szigetközből, illetve a vármegye településeiről, illetve a fővárosból és az ország távolabbi pontjairól, Zebegényből, Bajáról, Kecskemétről, Dunaföldvárról is érkeztek lelkes érdeklődők, de a szomszédos Szlovákiából is jöttek vendégek. Az eseménynek a mosonmagyaróvári Part Rendezvényház és a dunaszigeti Kisvesszősi Kikőtő, illetve a Tündérsziget Ökopark adott otthont.
A víziturizmus fejlesztésének lehetőségei
A konferenciát Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár nyitotta meg, egyben bemutatta a legújabb Víziturisztikai Stratégiát. Az államtitkár rámutatott egy fontos problematikára: a térségben és hazánkban is számos vízfelület található, amit a turizmus remekül kamatoztathatna, ugyanakkor probléma, hogy az egymás környezetében, alatt-felett, mögött-előtt lévő településeken található szolgáltatók jellemzően nincsenek kapcsolatban egymással, nem ismerik egymást. Révész Máriusz megfogalmazta az elérendő célt: a szolgáltatók közös erővel minél színvonalasabb szolgáltatásokkal várják a vendégeket, valamint az egyes szolgáltatók között minél jobb kapcsolati háló alakuljon ki.
Dallos Sándor a rendszeres testmozgás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Petényi Mirkó az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ marketingese ismertetette, hogy a legjobb marketingfogás jelenleg még mindig az elégedett vendég, illetve hogy a szolgáltatók színvonalas szolgáltatást nyújtsanak törekedve a látogatók igényeinek kielégítésére, hiszen az emberek nagy része még az internet korában is jellemzően az ismerősök ajánlásai és saját élményei alapján választ úticélt. Természetesen nem hanyagolható el a világháló szerepe sem, ezért a marketinges külön hangsúlyozta a közösségi médiaoldalakon található csoportok, online vízitúrás közösségek hasznos szerepét. Tóth Tamás a Lajta Túra Egyesület elnöke a Lajta folyó fejlesztése kapcsán mutatott be jó gyakorlatokat. A tavaly megalakult Magyar Vízitúra Szövetség (MAVITUSZ) egy teljesen új vízijártassági és vízitúravezető képzést alakított ki, ezt és az új MAVITUSZ rendszert Tóth Ákos ismertette.
A konferenciát színesítette Fűzfa Zoltán előadása a túravezetőről mint környezeti nevelőről. Előadásában a túravezetők felelősségét emelte ki, milyen nagy szerepük van abban, mit adnak át, tanítanak a hozzájuk érkező – javarészt gyermek – vendégeknek. Lényeges, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan „használják” a vizet, valamint a környezetről, az adott helyszínről is ismeretekkel gazdagodjanak. A túravezető a fenntarthatóságról és egyéb, természetvédelmi szempontból sem elhanyagolható tudatos magatartásformákról is szót ejtett előadásában.
Lajta-túra és élménybeszámoló
A délután egy Lajta-túrával folytatódott, ahol a résztvevők lecsúszhattak a különleges városi vízicsúszdákon, majd kerékpárra szállva visszatekertek a rendezvény helyszínére, a Part Rendezvényházba. Az est tetőpontjaként a KayakCrazy csapatának élménybeszámolóját hallgathatták meg az egybegyűltek, akik elmesélték, miként is eveztek fel a Dunán. A kellemes hangulatról a mosonmagyaróvári Hen House Band zenekar gondoskodott.
Tájevező verseny szigetközi kvízzel és szemétszedéssel
A konferencia második napja egy aktív, vízen eltöltött nappal folytatódott, ahol a résztvevők több szempontból is próbára tehették tudásukat. A MAVITUSZ Tájevező Versenyt a Pisztráng Kör Egyesület szervezte a Cikolai-ágrendszerben. A versenyzőkre az egyes állomásokon különböző játékos természetismereti feladványok vártak, illetve megadott vízi pontokat kellett megtalálniuk, valamint Szigetközzel kapcsolatos kérdésekre is felelniük kellett. A verseny négy kategóriájában több mint húsz csapat vett részt. Voltak, akik kajakkal, mások családi hajóval vagy túrakenuval vágtak neki a megmérettetésnek, de volt olyan is, aki SUP-pal teljesítette a kihívást a Duna legnagyobb szárazföldi deltájában. A tájevező verseny különlegességét az adta, hogy a csapatok szemeteszsákkal és kesztyűvel felszerelkezve indultak útnak, s holtverseny esetén az került előnybe, aki több szemetet gyűjtött össze az út során.
Az erő- és tudáspróba, egyben a kétnapos konferencia egy bográcsgulyás elfogyasztásával zárult.
Fotók: Fűzfa Zoltán
Írta: Gondár Flóra
