A napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint az áramszolgáltató közös akciója keretében idén a Tóközben és a Fertő-tó körül gyűrűzték a gólyafiókákat az MME önkéntesei. A két útvonalon Kunszigettől Mosonszolnokig 18 településen 21 fészek madárfiókáját látták el kétfajta jelöléssel a szakemberek. Győrig Előd, a MME Kisalföldi csoportjának elnökségi tagja osztotta meg portálunkkal a gyűrűzés alatti tapasztalataikat.
A Tóközben és a Fertő-melléken 947-en, azaz közel ezren voltak kíváncsiak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és az E.on Zrt. közreműködésével szervezett fehérgólya gyűrűzési programjára, ahova iskolás, óvodás, sőt, bölcsődés gyerkőcök is ellátogattak szülői, nevelői kísérettel. A látványos eseményen a résztvevők sok érdekes információt hallhattak a magyar vidék kedves madaráról. Az akció során a szakemberek Kunszigettől és Öttevénytől Lébényen keresztül egészen Mosonszolnokig látták el jelzéssel a fiókákat a térségben, a Fertő-melléken pedig Harkától Agyagosszergényig látogatták meg a fészkeket. A térségben Kunszigeten reggel kezdődött a program, a településen két fiókát rejtett a fészek, akiket a jelenlévő gyerekek Pistának és Rózinak kereszteltek el. Mosonszolnokon például három fióka is kikelt: ők az Alcsi, Adrián és Gogo nevet kapták.
Győrig Elődtől, az MME Kisalföldi csoportjának elnökségi tagjától megtudtuk, a Tóközben sajnos több olyan fészket is találtak, ami üres volt, vagyis meghiúsult a költés. Mint mondja, a nagyobb májusi esők sajnos nem tettek jót a fészekaljaknak.
Az a madár „nyert”, amelyik vagy nagyon korán rakott tojásokat vagy későn kezdett költeni, ugyanis a tojásokra a hidegben könnyebb vigyázni, azok nem áznak meg, nem úgy, mint a fiókák, illetve a kicsi madarakra nehezebben ülnek rá a szülők, azaz nehezebben tartják melegen őket, mint a tojásokat
– magyarázta a szakértő.
Hozzáfűzte, mindezek ellenére meglepő eredmények, egész jó fiókaszám fogadta őket a helyszíneken, ugyanakkor az éves adatok összesítéséből majd novemberben fog igazán látszani, hogyan is alakult az idei év a populáció tekintetében.
Az esőzésnek volt pozitív következménye is, a táplálékbázis számára sokat jelentett: az idősebb madarak most elegendő, sőt, bőséges eleséggel tudják ellátni csemetéiket, így azok szerencsére megfelelő ütemben fejlődhetnek, megerősödhetnek a költözés előtt.
A gyűrűzés során az utóbbi időszakban egyes helyszíneken felbukkanó madárinfluenza miatt – ami ugyan eddig a fehér gólyát nem érintette – kellő körültekintéssel és óvintézkedésekkel jártak el a szakemberek. A megelőzés érdekében védőfelszerelésben, gumikesztyűben értek a fiókákhoz, illetve mintavételezés is történt. A résztvevők számára pedig idén – az esetleges terjesztést megelőzendő – nem volt megengedett a simogatás.
A Fertő környékén kiemelkedő eredménnyel, fiókaszámokkal találkoztak az önkéntesek: Nagylózson és Bősárkányban öt-öt fióka is lapult a fészekben, de Harkán és Röjtökmuzsajon is négy kisgólyát láttak el jelölésekkel, ezek a számok nem mindennapiak, fészekaljanként két-három fióka mondható átlagosnak
– tudtuk meg Elődtől.
Megjegyezte, Acsalagon az eddigi években nyolc pár is költött, viszont idén ezzel szemben sajnos csak két párnak sikerült a költés. További két helyszínen, Balfon és Hidegségben sajnálatos balesetek történtek, ledőltek a fészkek. Balfon a Fertő-Hanság Nemzeti Park és az E.on Zrt. gyors segítségének köszönhetően sikerült egy madarat megmenteni, Hidegségben viszont már a baleset bekövetkezte előtt elpusztultak a fiókák a fészekben.
Írta: Gondár Flóra
